Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-01 / 1. szám

meg és az iskolai harmónium javára a perselyben szép őszszeg gyűlt össze. A hivek kivánságára a vallásos estélyek megismétlődnek, A vallás magánügy ? Ez alatt a czím alatt megemlékeztünk mult évi 51-ik számunkban dr. Antal Gábor püspök ama felszólalásáról, a mellyel a főrendiház bizottságában a perrendtartás 306. §-ának a képviselőház által módosított szövegében elfogadását indokolta meg. Kívánatosnak jeleztük ez indokolás ama részének megmagyarázását, a melyben a püspök úr a vallást magánügynek jelezte. Kívánatosnak mondottuk ezt, nem a magunk megnyugtatásé végett, hanem azért, hogy az argumentácziót félremagyarázva azok ne használhassák ki, a kik a vallást nemcsak a társadalmi, hanem az állami életből is ki szeretnék rekeszteni. Dr. Antal Gábor püspök, a törvényjavaslat főrendiházi tárgyalása során fel is szólalt és bővebben indokolta a javaslat 306. §-a tekintetében elfoglalt álláspontját. Indokolását és álláspontját meg tudjuk érteni ós tudjuk méltányolni is. Azt azonban újból kifejezzük, hogy szerettük volna, ha a vallásra, mint maganügyre vonatkozó kérdést a püspök úr részletesebben tárgyalta volna, mert abban a kijelentésben, hogy „ideális állapotnak az amerikait tartom, a hol a vallás teljesen magánügy, a hol nem kevésbbé vannak vallásos és a vallást megbecsülő emberek, mint vannak nálunk. Azonban hozzátettem ott is, hozzáteszem most is, hogy ezen ideális állásponton nem állunk" — a kérdésnek éppen arra a részére nézve nem találjuk meg a magyarázatot, a mely a vallás és egyház ellenségei által félremagyarázható és kihasználható. Pedig éppen e félremagyarázhatásnak szerettük volna az útját elvágatni. A felsöbaranyai ref. egyházmegye mult évi decz. hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott Siklóson Nagy Imre h. esperes és Benkö Gyula e. m. gondnok elnöklete alatt, hogy a Dányi Gábor elhunytával megüresült esperesi állás betöltése iránt intézkedjék. A li. esperes imája után BenkŐ Gyula e. m. gondnok szép beszédben méltatta az elhunyt Dányi Gábor nagy érdemeit. Beszéde végén azt indítványozta, hogy a néhai esperes érdemeinek elismeréséül és emlékének maradandó fenntartása végett magán gyűjtés útján létesítsenek egy „Dányi Gábor-alap"-ot, a melynek kamatait évenként valamelyik f.-baranyai lelkész- vagy tanítófiú ösztöndíj gyanánt élvezné. A gyűlés az indítványt nagy örömmel fogadta és az eszme keresztülvitelét egy, az e tárgyban megalakítandó végrehajtó-bizottságra bízza. A gyűlés ezen kegyeletes részének befejezése után áttértek az esperesi állás betöltése iránt való intézkedésre. Elrendelték a szavazást 1911. január 11-diki határidővel, s a szavazatbontó-bizottságba íványos Soma nagyharsányi, Dombi Vincze siklós-nagyfalui lelkészeket és Pakuszy Gyula vil. tánáesbírót küldötték ki. Aranykönyv. Az érhávási ref. gyülekezet, a mely hajdan népes gyülekezet volt, ma azonban már csak 100 lelket számlál s azoknak is legnagyobb része már eloláhosodott, nagy segítségben részesült Kávásy Sándor és neje, Récsey Erzsébet áldozatkézségéből. A gyülekezetnek ugyanis lelkészlakásra van szüksége, de képtelen volt azt megépíteni. Kávásy Sándor és neje most felajánlották, hogy a lelkészlakást a saját költségükön építtetik fel. A felsöszabolcsi ref. egyházmegye lelkészegyesülete a mult hónapban tartotta meg közgyűlését Kisvárdán, a tagok élénk érdeklődése mellett. Vas Mihály elnök megnyitó beszédében figyelmeztetőleg mutatott reá úgy az egyházellenes irányzatok, mint a r. katholiczizmus nagy arányú szervezkedésére s ezekkel szemben a protestánsok közönyösségére és széthúzására, s hangoztatta az öntudatos szervezkedés, az összetartás és a buzgó munkálkodás szükséges voltát. A gyűlésen négyen is tartottak felolvasást. Ormós István eperjeskei lelkész az ismétlőiskolások vallásos oktatásának fontosságát és ez oktatásnak a lelkészek által végzésének szükségességét fejtegette. OsvátJi Pál dögei lelkész a lelkészárvák Kálvineumának ügyét kötötte buzgó szavakkal a lelkészek és gyülekezetek lelkére. Indítványára kimondták, hogy felhívnak minden lelkészt és gyülekezetet a Kálvineum támogatására; felkérik az egyházmegyét alapítványtételre, s hogy az egyházmegye lelkészi kara évenként egy hangversenyt rendez a Kálvineum javára. Maga a lelkészegyesület évenként 10 koronát ad a szeretetházak támogatására. Kun-Szabó Gyula berkeszi lelkész a vallásos estélyek rendezésére buzdította lelkésztársait. Szentpéteri István tiszamogyorósi lelkész a tandíjmentességről szóló 1908:46. t.-czikket és az azzal kapcsolatos teendőket ismertette. Elhatározta a gyűlés, hogy lelkészegyesületi énekkart szervez és annak vezérévé AroJcháti Béla gyürei lelkészt választotta meg. Végül a pályatételeket tűzték ki. Az egyik pályatétel az ifjúsági könyvtárak számára alkalmas jellemképző műnek ismertetését kívánja ; a másik pedig bibliamagyarázatot kiván, szabadon választott textus alapján. Keresztyén diákok világgyülese. A ker. diákok világszövetsége véglegesen megállapodott abban, hogy a legközelebbi nemzetközi könferencziát Konstantinápolyban, a Róbert kollégiumban tartja meg 1911. ápr. 26-tól ápr. 30-ig. Ez a kollégium páratlan befolyást gyakorolt Törökország életére, Kisázsiára és a Balkán államokra. A gyűlés szemlét fog tartani az Isten országa terjedése fölött az egész világ diákjai között, megvitatja a szükségleteket és igyekszik előmozdítani r

az együttérzést a különböző nemzetek vezetői között. Úgy halljuk, hazánkból is többen részt szándékoznak venni az érdekesnek Ígérkező gyűlésen. Lelkészi csere-ajánlat. A pákozdi ref. lelkészi állás, 1600 lelkes gyülekezettel. Fejér megyében, a kies velenczei-tó szélén, Székesfehérvár mellett, személyi okokból cserére ajánltatik. Vegyes házas nincs, r. kath. lakos 600 lélek. Erős vagyoni alapon álló, buzgó református nép. Az egyháznak sem filiája, sem adóssága nincs. Lelkészi évi jövedelem 3600 korona. Szép lakás és nagy udvari kert a község közepén, magas kőfallal kerítve. Bővebb felvilágosítást ad a lelkészi hivatal. ISKOLA. Iskolai alapítvány. Técsi Bálint 1848-as honvéd és neje. Kovács Juliánná „Kossuth Lajos alapítvány" néven 2000 koronás alapítványt tettek, a melyből 1000 korona a nagykőrösi ref. főgimnáziumé, 1000 korona pedig a nagykőrösi ref. tanítóképezdéé. Az alapítványnak az a czélja, hogy a tanulókban és a leendő tanítókban a hazafiasságot ébren tartsa és fejlessze, még pedig Kossuth Lajos szellemében, oly módon, hogy az 1000—1000 koronának kamatai mindkét intézetnél oly kötött vagy kötetlen alakú művek jutalmazására szolgáljanak, melyek 1848. márczius idusának eseményeit dicsőítik. A jutalmazott pályamű azonban az intézet tanári kara kívánságához képest lehet ének vagy dal is. Az alapítók alapítványuk végén arra kérik a tanuló ifjúságot, hogy évenként márczius 15-én a temetőben levő 1848-as hon-