Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

is segélyezte a magyarországi „Kék-kereszt" egyesületi munkát. Ez a biztatás tehát annál örvendetesebb, mert a munka ép ezidő szerint igen igéretteljesnek mutatkozik, de a bizottság nagyon csekély anyagi erővel bír annak véghezvitelére. A délutáni összejövetelen a Gal. V. 21 alapján: „A részegek Isten országának örökösei nem lesznek", épületes rövid beszédek hangzottak el, melyek végeztével a vidéki küldöttek közül mondották el néhányan igen érdekes élettörténetüket. Egyszerű, keresetlen szavakkal arról tettek bizonyságot, liogy csakis az Isten kegyelme és az evangélium ereje szabadíthatja meg a lelket az alkohol élvezetének kárhozatos szenvedélyétől. Este 7 órakor a „Kék-kereszt" egyesületek tagjai ós vendégeik szeretetvendégségre gyűltek össze a Lónyayutczai ref. főgimn. dísztermében, a melyet az utolsó helyig megtöltöttek. Közös ének, bevezető ima és bibliaolvasás után dr. Kováts István tartott alkalomszerű, hatásos írásmagyarázatot, majd újabb ének és szavalatok után dr. Fleischer Gyula, Perényi József és Kónya Gábor mezőtúri ref. lelkész szóltak a gyülekezethez. Dr. Fleischer felolvasta a beérkezett üdvözléseket ós vázolta röviden a budapesti „Kék-kereszt" egyesület történetét, Kónya Gábor lelkész pedig mélyreható szavakkal rámutatott az evangéliumi „Kék-kereszt" egyesületek lélekmentő munkásságának nagy fontosságára úgy a társadalomra, mint az egyházra, a földi létre, és az örökkévalóságra nézve. Különösen áldásos és a jelenlévőkre nagy lelkihaszonnal járó volt valamennyi szónok részéről annak a határozott hangsúlyozása, hogy a bűn szörnyű következményeitől nem emberek, hanem egyedül Jézus keze szabadíthatja meg a lelkeket. E sorok útján is felhívjuk a szülőket és az érdeklődőket, kiknek a fővárosban vagy a vidéken, hol „Kékkereszt" egyesületek vannak, tanuló fiai tartózkodnak, utalják ezeket a nevezett egyesületek vezetőségeihez. (Bpesten, VI., Felső-erdősor 34., a vidékiek a „Ne csüggedj el"-ben közöltetni fognak.) Az ifjaknak csak hasznára lesz, ha a keresztyén ifjúsági egyesületek mellet a „Kék-kereszt" egyesület összejöveteleit is látogatják, hol az alkoholnak testet-lelket romboló mérgétől megóvatnak. Gondoljuk meg, hány reményteljes fiatal életnek ásta már meg a sírját ez a méreg! P. J. KÜLFÖLD. Stuíjcs. . Tolsztojról. Frommel Oaszton jeles művében (Étucles littéraires et morales") Tolsztojról így ír: „A mai társadalomtudományi elméletek kevés kivétellel istentagadók vagy legalább is vallástalanok, Tolsztoj elmélete azonban vallásos, sőt bizonyos tekintetben keresztyénnek is mondható ! Sokszor félreérti vagy elárulja a keresztyénséget, sokszor meg megbecsülhetetlen szolgálatára van. Népszerűvé, kedveltté teszi és széles körökben terjeszti. Világosan kimutatja, hogy a keresztyén vallás nem pusztán a papok ügye, hanem egyúttal az egész emberiségé is. A keresztyén istentiszteletnek és igehirdetésnek nem szabad a templomok és kápolnák szűk falai között maradni, hanem ki kell hatolnia a mindennapi élet forgatagába, azt áthatnia és felfrissítenie. Tolsztoj merész kézzel széttépi azt a vastag lepelt, melyet a papok és százados hagyományok borítottak az evangéliumra ós megmutatja az írást tiszta ragyogásában. Élesen kidomborítja Krisztus személyét és odaállítja a szenvedő milliók szeme elé, ha nem is mint Megváltót, de mint édes testvért és jóbarátot. Ez is valami. Ez is csak bizonyítja, hogy Krisztusra szüksége van az emberi nemnek". Népszámlálási adatok. Svájczban a legutóbb megejtett népszámlálás szerint 1.918,000 protestáns és 1,383,000 róm. kath. van, tehát 1000 ember közül 576 protestáns és 416 róm. kath. A protestánsok szaporodása 35%: a r

óm. kath.-oké 42%• Ez a szaporodási többlet onnan magyarázható, hogy Svájczot minden oldalról róm. kath. államok veszik körül. Nagy a vegyesházasságok száma, magában pl. Bázel városában majdnem 23°/ 0

-ra rug. Jelenleg egész Svájczban 143 községben nincsen róm. kath. lakos és 367 községben nincsen protestáns. Franczia nyelvű protestánsok tömörülése. Svájcz franczia anyanyelvű lelkipásztorai nagygyűlésükön elhatározták, hogy ezentúl minden évben elküldetik egyházaikkal kiküldötteiket a közös egyházi összejövetelekre és gyűlésekre. Az idén például a laussanne-i, neuchátel-i, fribourg-i, berni jurái képviselők Genf városában sereglettek össze. Azonkívül azt is kimondották, hogy a franczia egyházak jelesebb szónokai és előadói kölcsönösen ellátogatnak az egyházközségekbe és így szorosabbra fűzik maguk közt a testvéri kapcsokat és egyszersmind közreműködnek az egyházi élet fellendítésére. Frá n esi a o rss ág. A montaubani theologiai kar jubileuma. A montaubani theologiai kar a mult héten ünnepelte fönnállásának 300 éves évfordulóját. Doumergue Emil, a kar kiváló dékánja, az akadémia alapításáról és viszontagságos történetéről tartott előadást. Egy időben az akadémia Puylaurens-ben működött, a hol később XIV. Lajos bezáratta a tanintézetet. 1810-ben, I. Napoleon idejében újra megnyílt és később kari jelleget nyert. Jelenleg 29 hallgatója van, köztük két magyar. Ugyancsak novemberben ünnepelte a montauban-i protestáns egyház fönnállásának 350 éves évfordulóját is. Polgári temetés. A gan-i plébános (Bcisscs-Pyréneés) egyik hívétől megtagadta az egyházi temetést, mert életében nem fizetett egyházi adót. Erre a község polgármestere, tanítója ós többen a templomba vitték elhúnyt polgártársukat és ők maguk tartották meg a