Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

ha maga a halál találna jönni: jól van! azt is Isten küldi. Nem azért van az, hogy megijesszen. Megvannak számunkra az Ígéretek. Jézus Krisztus megfizette a mi váltságdíjunkat. Miénk a bűnbocsánat; az örök élet vár reánk. És Isten hívó szavára mindig készen állva, mihelyt azt meghallja, gyorsan felel a hívő : „Itt vagyok, Uram, kész vagyok Hozzád menni". Pilátus, midőn Jézust a nép elé állította, szólhatott, így: íme, az ember. És én, midőn ezt a hívőt állítom szemetek elé, szólhatok így: íme, egy ember. Egy ember, a ki birtokában van mindannak, a mi valakit leginkább emberré tehet: a jellemnek, a jellem hajthatatlan szilárdságának. Egy ember, a ki nem veti meg azt, a mi természetes, mert a természet a maga egészében Isten adománya, a ki testét úgy gondozza, mint magának a Szentléleknek templomát, tudva, hogy a test mindig a lélek szolgálatában áll. Egy ember, a ki független mindentől, csak azért, hogy Istentől függhessen, a ki semmit és senkit nem fél, mivel az Istent féli. bizonyára nem rabszolgai félelemmel, a mely megbecstelenít, de gyermeki félelemmel, a mely nemesít. Az ilyen embernek végezetül vájjon mit árthat a fájdalom, sőt az üldözés és annak gyötrelmei? Mit árthat még maga a gonosz is és annak finomabb vagy durvább kísértései? Bizony elerőtlenül ő nem egyszer, de ismét lielyreállíttatik mindig. Hiszen az Örökkévaló erős karjaiba támaszkodva küzd, mert az Örökkévaló az, a ki benne és érte harczol angyalainak légióival egyetemben. Lábai a földön, a világ szomorú, durva valóságában, porában és sarában! De szemei magasan, feje magasan, szíve magasan, a mennyben, Isten saját szívében ! És annál inkább kiterjeszti uralmát a föld felett, mennél inkább föléje emelkedett. Birtokába veszi, uralkodik fölötte, formálja azt. És ebben az Isten által rendelt munkában hogyan lenne Ő gyáva vagy ingadozó ? Hogyan ismerhetne restséget, avagy csüggedést? Mint rettenthetetlen katona, a ki isteni vezetője felől bizonyos, megy előre, az első sorban mindenütt, mindig, a test és lélek minden harczában, az élet minden küzdelmében. Isten az ő erős vára, magas tornya, biztos bástyája, bevehetetlen erőssége, áttörhetetlen pajzsa. Nehézségek, veszedelmek, ezer vereség, százezer halál ? Isten EZ^ íl ki életre hív. Lennének bár magas hegyek az útjában, melyek azt elzárják: a hit szárnyakat adna neki és Istene azok felett is általvinné... Ember, a milyennek lennie kell a nyomorúságok éltének e pusztáján; pusztán, a hol mégis mindenfelé az isteni kegyelem csodálatos virágai is nyílhatnak. Eredj hát utadon, óh hívő ! Eredj te legmegvetésreméltóbb minden teremtmények között, szegény csúszó féreg, sárból alkotott semmiség, megtestesülése minden bűnnek és minden tisztátalanságnak — és mégis, minden teremtmények között a legdicsőbb, Isten kiválasztott örököse, dicsőségének osztályosa, a Jézus Krisztus testének tagja. Az angyalok a te nemzetségedből valók és te azt mondod nekik : Ti vagytok az én testvéreim. Istennek kiválasztott gyermeke mind öröktől fogva mind örökké! (Folyt, köv.) BELFÖLD. A mértékletességi egyesületek országos gyűlése. A magyarországi „Kék-~keresztu

alkoholellenes egyesületek f. hó 4-én újjászervező gyűlést tartottak, melyen a lelépett központi-bizottság helyébe Perényi Józsefet elnökké, dr. Kováts Istvánt és Pesti Jánost alelnökökké, továbbá Moosberger Istvánt jegyzővé, dr. Fleischer Gyulát jogügyi tanácsossá és dr. Schimmert Gusztávot pénztárossá választották. Ezenkívül 18 tagú választmányt küldtek ki. így 24 tagból álló új országos bizottság választatott az örvendetesen előrehaladó „Kék-kereszt" ügyeinek továbbvezetésére. A lelépő vezetőségnek, különösen pedig az eddigi elnöknek, Biberauer Richárd lelkésznek az érdemeit a bizottság jegyzőkönyvi köszönetben örökítette meg. A volt elnök ugyanis a magyarországi evangéliumi alapon álló abstinens egyesületek ügyeit éveken keresztül elismerésre méltó odaadással vezette. Hasonlóképen jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak Biberauer Tivadar nyugalmazott állam vasúti főfelügyelőnek, a budapesti „Kékkereszt" egyesület alapítójának és sokáig lelkes elnökének is, ki annak idejen betegsége miatt volt kénytelen az egyesület vezetőségétől visszalépni. A ma már itt-ott működő vidéki „Kék-kereszt" egyesületek is részben az ő fáradhatatlan tevékenységének köszönhetik létüket. A nagygyűlés délelőtti tanácskozásán az új központi-bizottság megválasztásán kivül a további teendőket, így a munka országos kiszélesítését és a „Kék-kereszt" egyesületek nagyobb elterjedését illetőleg nagyfontosságú határozatokat hoztak. A központi bizottság tervszerűen beutazza az országot vidéki egyesületek létesítése czéljából. E végből köriratban megkeresi a prot. egyházkerületek vezetőségeit, hogy az ügyet felkarolva, az egyházak lelkészeihez és tanítóihoz felhívást intézzenek, hogy emez, a lelki életet oly közelről érintő kérdéssel foglalkozzanak és a központi-bizottságnak erre állandóan kész tagjait evangéliumi alapon nyugvó, szakszerű előadások tartására meghívják. Ezek az előadások ingyen tartatnak és költségeik a meghívó egyházakat vagy testületeket nem terhelik. Határozatba ment továbbá a budapesti „Kék-kereszt" egyesület közlönyének, a „Ne csüggedj el" cz. kis lapnak „A Magyarországi Kékkereszt Egyesületek Közlönye" néven szélesebb körökben leendő terjesztése, valamint a régi alapszabályok átdolgozása és mielőbbi belügyminiszteri jóváhagyás kérelmezése is. Igen fölemelő és bátorító volt a svájezi „Kékkereszt" egyesületek, nevezetesen a berni egyesület és a genfi központi bizottság lelkes üdvözlése és ama biztatás, hogy a magyarországi h

Kék-kereszt" egyesületek központi-bizottságát országos munkájában jövőben is hathatósan támogatni fogják. A svájezi központi bizottság ugyanis éveken át bizonyos anyagi hozzájárulással