Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-10 / 15. szám

a melyek megoldandó feladatokképen állanak előttünk, úgy a szellemiekben, mint az anyagiakban. A lelkész-elnöki széket, a gyengélkedése miatt meg­nem jelenhetett Kun Bertalan helyett Antal Gábor du­nántúli püspök, a világi elnöki széket br. Bánffy Dezső foglalta el. Antal Gábornak Isten segítségét kérő imádsága után, br. Bánffy üdvözölte néhány szóval a konvent tag­jait, kifejezvén azt a reménységét, hogy az új cziklus működése előre fogja vinni egyházunk ügyeit. Ideiglenes jegyzőkké Sass Bélát és dr. Nagy Dezsőt kérvén fel, a megalakulással kapcsolatos ügyek elintézéséhez fogott a konvent. Tudomásul vétettek a kerületeknek a konventi rendes és póttagok megválasztására vonatkozó határo­zatai, s a tagok igazolása során Kun Bertalan püspök helyetteseként Révész Kálmán esperes, br. Vay Béla fő­gondnok helyetteseként Ragályi Béla igazoltattak. Jegy­zőkké, lelkészi részről Sass Béla és Radácsi György, világi részről dr. Nagy Dezső és Segesdy Ferencz válasz­tattak. A protestáns közös-bizottságba a dunamelléki kerületből rendes tagokul Baksay Sándor, Darányi Ignácz, Nagy Dezső, póttagokul Puky Gyula ós Szilády Áron; — a dunántúli kerületből rendes tagokul Antal Gábor, Czike Lajos, Segesdy Ferencz, gr. Tisza István, — póttagokul Nagy Lajos és Kovács Sebestyén Endre ; az erdélyi kerü­letből rendes tagokuí Bánffy Dezső, Kenessey Béla, Péter Károly, Zeyk Dániel, -— póttagokul Lénárt József és Kincs Gyula; — - a tiszáninneni kerületből rendes tagokul Dókus Ernő, Fejes István, Meczner Béla, — póttagokul Radácsi György és Ragályi Béla; — a ti­szántúli kerületből, rendes tagokul Baksa Lajos, Degen­feld József, Eröss Lajos, Sass Béla, Széli Kálmán, — póttagokul György Endre és Sütő Kálmán küldettek ki. — A bizottságok megalakításánál, azoknál a bizottsá­goknál, a melyek választás útján alakittatnak, általában a régebbi bizottsági tagok választattak meg újra. A ren­des bíróság tagjai lettek: Tisza István, Degenfeld Jó­zsef Dókus Ernő, Kenessey Béla, Péter Károly, Czike Lajos, Nagy Dezső, Radácsi György, Széli Kálmán, — póttagok: Baksa Lajos, Segesdy Ferencz, Nagy Károly, Dóczi Imre, Szilády Áron. — Á rendkívüli bíróság tagjai lettek: Baksay Sándor, Czike Lajos, Darányi Ignácz, Dávidházy János, Degenfeld József, Dóczi Imre, Dókus Ernő, Eröss Lajos, Fejes István, György Endre, Kenes­sey Béla, Lénárd József, Nagy Károly, Nagy Lajos, Péter Károly, Radácsi György, Sass Béla, Segesdy Fe­rencz, Széli Kálmán, Szilády Áron, Tisza István, Zeyk József és Vécsey Tamás. Ez előzetes ügyek elintézése után Dókus Ernő tett jelentést a káplántartási kongrua-bizottság 1909. évi mű­ködéséről. A tudomásul vett jelentés a jegyzőkönyv mel­lékleteképen ki fog nyomatni. Baksa Lajos a közalapi végrehajtó-bizottság jelen­tését mutatta be. Jóváhagyólag tudomásul vétetett. Vele kapcsolatban a következő egyszersmindenkori segélyek szavaztattak meg: Dunamellék: Csabdi 1200, Gödöllő 1000, Orszent­miklós 600, Csengőd 500, Szólád 400, Magvarmecske 300, Nagyberény 300 K. Dunántúl: Ószőny 1200, Zólyom 1000, Csetény 600, Acsád 500, Csákberény 400, Hontvarsány 300, Zalaba 300, Kaposvár 300, Barabásszeg 300, Felsőőrs 300 K. Tiszáninnen: Diósgyőr 1200, Meszes 1000, Nagy­toronya 600, Abaujnádasd 500, Bódvalenke 400, Zádor­falva 300, Pályin 300, Csenyéte 300, Viss 300 K. Tiszántúl: Döge 1200, Bogyoszló 1000, Szernye 600, Sárközujlak 600, Fegyvernek 500, Sonkád 500, Ökörító 500, Magyarkakucs 300, Balazsér 200, Pelbárt­hida 200, Nyírkárász 200, Petneháza 200, Nyírjákó 200, Sényő 200, Magosliget 200. Nagykolcs 200, Pankota 200] Darnó 200, Gé'berjén 200, Győrtelek 200, Kömörő 200 K. Erdély: Pókafalva 1200, Szászludvég 1000, Bor­bátvíz 600, Kisenyed 500, Csúcsa 300, Cserefalva 300, Kadnót 300, Szászvessződ 300, Ocztalva 300, Ereszte­vény 200, Lecsmér 200, Várhegy 200, Nyárádmagyaros 200" K. A közalapi kivetés ellen beadott felszólalások közül csupán a vésztői egyházét honorálta a konvent; — a többiekét, részint jogosult alap hiányában, részint mivel elkésve adattak be, — elutasította. A diakonisszaképzés ügyében a bizottság a tár­gyalások folytatására utasíttatott, — már nem is emlé­kezünk hanyad ízben. S a dolog csak nem tud dűlőre jutni, — bizonyságául annak, hogy a diakonissza-ügy iránt még mindig nincs meg konventünkben a tárgy fontosságához méltó érzés és buzgóság. Olyanformán van ezzel a dologgal, nemcsak a konvent, de az egyházi közhangulat is, mint az általános, egyenlő, titkos vá­lasztói joggal a politikai pártok. A viszonyok s körül­mények szájába adták ezt a pilulát, — és csak irgeti­forgatja, de bevenni nem tudja. Hejh! pedig nagyobb áldást hozna a gyülekezeti életben egy csomó, jól kép­zett és buzgó diakonissza, mint a politikában a választói jog általánosításával akczióba lépő, illetve megvásár­landó sok-sok ezer szocziálista, vagy nemzetiségi voks! A második napi ülés tárgyait a lelkészi nyugdíj-és özvegy-árva gyámintézeti végrehajtó- ós az egyetemes tanügyi-bizottság jelentései képezték. A lelkészi nyugdíjintézetnek 1909. jan. 1-én 1743 kötelezett tagja volt. Az intézet vagyona ugyanekkor 3.775,552 K 58 f.-re rúgott; szaporodott tehát a vagyon az 1908. évi állapothoz képest 901,674 K 81 fillérrel. A lelkészi özvegy-árva gyámintézetben Dunamellékről 56 özvegy, 46 árva, Dunántúlról 55 özvegy, 50 árva, Er­délyből 120 özvegy, 127 árva, Tiszáninnenről 64 özvegy, 40 árva, Tiszántúlról 134 özvegy, 97 árva részesült, összesen 248,911 K 23 fillér segélyben. A jelentés tudo­másul vétele és a költségvetés megállapítása mellett ki­mondta a konvent, hogy a lelkészi nyugdíj- és özvegy­árva gyámintézet a középponti adminisztráczió költsé­geihez évenként 10,000 koronával járul; hogy az ev. vallású özvegyek is egyenlő elbánásban részesülnek a ref. valiásúakkal, s hogy a vallástanító lelkészek az in­tézet kötelezett tagjaiul tekintetnek. Azt a kérdést, hogy állásüresedés esetén ki fizesse meg a 3Vá°/o"os évi járulékot, úgy oldotta meg a konvent, hogy a fize­tést a gyülekezetek kötelességévé tette, azzal a fellia­hatalmazással, hogy az általuk fizetett összeget, a szol­gálati évek arányában, az időközi jövedelem élvezetére jogosultak által visszatéríttettetik; ha pedig valamelyik lelkészi állásra olyan ember választatik, a ki előbbi he­lyén már befizette az illető évekre eső járulékát, a gyüle­kezet a 3l /2 °/o járulék befizetése alól felmentetik. Sass Béla a népoktatási intézetekről és a körükbe vágó ügyekről, Dóczi Imre a középiskolákról, Radácsi György a főiskolákról szóló jelentéseket referálta az egy. tanügyi-bizottság nevében. A jelentések ós előterjeszté­sek közül, a melyek általában véve tudomásul vétettek, illetve elfogadtattak, kiemeljük a következőket: Felter­jesztést intéz a konvent a vall. és közokt. minisztérium­hoz a tanítóképesítő-vizsgálatok összevonása tárgyában. A kerületek felhívattak, hogy népiskolai új tanterveiket

Next

/
Oldalképek
Tartalom