Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-06 / 6. szám

gyülekezetek egy püspökségre vágyó, pánszláv érzelmű főesperes; Abaffy Miklós erőszakoskodására elszakadjanak a magyarországi ev. egyházkerületektől. A bán kapva kapott a bányai ev. egyházkerület legutóbbi közgyűlésének ama határozatán, mely a külön egyházkerület alakítását a megfelelő anyagi föltételek biztosításával hozta kapcsolatba, Sietett évi 20,000 kor.-t biztosítani az elszakadás esetére a megalakuló kiilön egyházkerületnek. Erről átiratban értesítette Prónay Dezső bárót, az ev. egyház egyetemes felügyelőjét. Az ügy fontosságára való tekintettel, átiratát — melyre lapunk más helyén legközelebb még visszatérünk — egész terjedelmében közzétesszük. „Méltóságos Úr! Az 1909 november 12-én kelt átiratom kapcsán van szerencsém Méltóságoddal tisztelettel közölni, hogy a horvát-szia vb n evang. esperesség kérelmére, a neudoríi horvát-szlavon evang. esperesi hivatalhoz mai napon fenti szám alatt intézett határozatomban az önálló horvát-szlavonországi ev. egyházkerület szervezésére és fenntartására az országos alapból évi 20,000 korona legmagasabb összegű hozzájárulást engedélyeztem, a mely hozzájárulás azon évtől kezdve, a melyben a kerület meg fog alapíttatni, az országos költségvetésben biztosítva lesz. A nevezett esperesség 1909 okt 22-én 1711. sz. a. kelt jelentése szerint ugyanis a bányai ev. egyházkerület 1909 szeptember havában tartott közgyűlésének határozatával felhivatott az esperesség, hogy ezen kerület legközelebbi közgyűlésén mutassa ki, hogy az önálló horvát-szlavon egyházkerület alapítási és fenntartási eszközei biztosítva vannak-e. E szerint ítélve és tudva azt, hogy az illetékes bányai és dunántúli püspökök a viszonyok személyes vizsgálása és észlelése alapján az önálló horvát-szlavon egyházkerület megalapításának feltétlen szükségéről szereztek meggyőződést. — annak oka, hogy a horvátszlavon egyházkerület megalapítása már az említett közgyűlésen nem lett végleg elhatározva, még csak azon kétely volt, vájjon fognak-e rendelkezésére állani az :e czélra szükséges anyagi eszközök. Hogy tehát ezen kétely is eloszlatható legyen és hogy ekképen az önnálló horvát-szlavon ev. egyházkerület felállításának útját álló utolsó akadály is elháríttassék, a mely egyházkerület úgy az egyházigazítás, mint a közigazgatás szempontjából általában eminens fontosságú, — indíttatva éreztem magamat az említett czélra szükséges szubvencziót az országos alapból engedélyezni. Midőn ezeket Méltóságoddal közlöm, van szerencsém azon tiszteletteljes kérelmet Méltóságodhoz intézni, hogy hatalmas befolyásával azon lenni méltóztassék, hogy a horvát-szlavonországbeli önálló evang. egyházkerület szervezésének kérdése úgy az illetékes egyházkerületek közgyűlésein, mint az egyetemes közgyűlésen, és végül annak idején magán a zsinaton is sürgős, kedvező elintézést nyerjen... Rauch, s. k." A debreczeni Kálvin emlékmű végrehajtó-bizottsága január hó 3l-én Domahidy Elemér elnöklete alatt gyűlést tartott. A bizottság tudomásul vette, hogy e czélra eddig 7902 korona 82 fillér folyt be, de az adományok még egyre érkeznek. Foglalkozott a bizottság azzal a kérdéssel is, hogy a felállítandó emlékmű milyen természetű legyen ? A bizottság beható eszmecsere után abban állapodott meg. hogy a döntésre hivatott nagybizottságnak azt fogja javasolni, hogy az alkotandó emlékműnek főalakja Kálvin János legyen, társalakjai pedig Méliusz Péter és Bocskay István. — Ehhez a híradáshoz azt a kérdést fűzzük, hogy a bizottság nem gondolt-e arra is, hogy — talán bizonyos változtatásokkal — Horvay Jánosnak a genfi nemzetközi pályázaton annyira feltűnt és pályadíjat nyert tervét fogadja el kivitelre ? ISKOLA. Választás. Alföldi Béla debreczeni tanár a szászvárosi gimnázium zenetanárává választatott. A vallástanítás hibás iránya ellen. A Paedagogiai Társaság legutóbbi ülésén Fináczy Ernő elnök síkra kelt a szerinte „ma már valóságos verbálizmusba ^ülyedt" vallástanítás ellen. Kifogásolja, hogy olyan elvont fogalmakat adnak a serdülő gyermekek elé, kivált az elemi iskolában és a középiskola alsó osztályaiban, hogy maga a vallásosság van veszélyeztetve az értelmetlenségtől. Ha ez így folytatódik, akkor a felolvasó szerint, maguknak a szülőknek kell majd föllépniök gyermekeik vallásosságának védelmére. Szerinte egy felekezetet sem lehet a kritika alól kivonni és épen ez a jelenség alkalmas arra, hogy felekezeti különbség nélkül összefogjanak a szülők, gyermekeik természetes értelmi fejlődés érdekében. — Nagyon szeretnők, ha a kiváló paedagogus észrevenné, hogy — ha hibák észlelhetők is mindenütt — talán mégis csak van egy „kis" különbség a különböző felekezetek hitoktatása közt! Népiskoláink államosítása ellen. Csak nemrégiben adtunk hírt a tiszántúli ref. egyházkerület püspökének iskoláink államosítása ellen irányuló törekvéseiről. Örömmel értesülünk, hogy az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsa szintén mindent megtesz a református népiskolák államosítása ellen. Legutóbb is, egy felmerült esetből kifolyólag, új utat és módot mutatott arra, hogy mi módón lehet a felekezeti iskolák fönntartását előmozdítani. Egyik marosi egyházmegyei egyházközség központi tőkéjének kifizetését kérte, abból a ezélból, hogy tanítói állást szervezzen s iskolai épületet emeljen, mert ellenkező esetben kénytelen lesz iskoláját vagy becsukni vagy államosítani. Az igazgatótanács azonban a tőkét nem adta ki, hanem fölhívta az egyházközséget, hogy a vármegyei közigazgatási bizottsággal mondassa ki a második tanítói állás szervezésének és tanterem építésének szükségességét s azután forduljon az egyetemes konventhez e czímen segélyért, mert az egyetemes konvent adósegélyt igénybe vevő egyházközségeknek, ha az illetékes- közigazgatási-bizottság fent jelzett rendelkezését igazolják, az egyetemes adóalapból évi 524 korona segélyt folyósít, a melyből egyelőre új tanítói állást lehet szervezni, az egyházközség részéről biztosítandó 100 kor. tanítói fizetésnek az 1907. évi XXVII. t.-cz. alapján igénybe vehető kiegészítésével, másfelől pedig építkezésekre is lehet fordítani bizonyos összeget. Ajánljuk ezt a módot iskolai hatóságaink, illetőleg lelkészeink figyelmébe! EGYESÜLET. . . i • , „ . ; y: .'-••« • -mi-Új ifjúsági egyesület. Kilitiben is megalakult a „keresztyén ifjúsági egyesület". Az ifjak kizárólag a bibliát fogadták el az egyesülés alapjául. Kájtl József, a gyülekezet lelkésze fölkérte Megyercsy Béla országos titkárt az egyesület megalakításában való segédkezésre. Január 23-án a titkár meg is jelent és először intő beszédet intézett az egybegyűltekhez: gondolják meg előbb, hogy fölötte komoly munkára hivatnak el! Hasonló szellemben szólott a lelkész is : „inkább a kevés szám szaporodjék, mint a sok apadjon !"—Az alapszabályok elfogadása után 36 ifjú sajátkezűleg írta alá, hogy munkás tagja kíván lenni az egyesületnek. Kájel István őszödi lelkész imája után emelkedett hangulatban oszlott szét a gyűlés. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület f. hó 2-án tartotta meg közgyűlését, a melyen a tagok és az evan-