Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-06 / 6. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A rendszeres imádkozás. Peabody G. F. — Ford. V. J. — Vezérczikk: Egy kis pásztori gond­viselés. Lukácsy Imre. — Iskolaügy: A vallástanító-lelkészek nyugdíjügye. Dr. Benedek Zsolt. — Könyvismer­tetés : A Herzog-féle prot. reálencziklopédia. D. Gy. — Belföld : Az első magyar országos testnevelési kongresszus. Halász Zsigmond. — Falusi levél. Balaloni I. — Misszióügy: A keresztyén diakónia. B. Pap István. — Külföld: Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Adakozás. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A rendszeres imádkozás. „És Ion, mikor ő imádkozék egy helyen, minekutána elvé­gezte, monda neki egy az ő tanítványai köztil: Uram, taníts minket imádkozni, miképp,n Já­nos is tanította imádkozni az ő tanítványait." Luk. 11.j. „Urain, taníts minket imádkozni!" Sokszor vitatkoztak a felett, vájjon Jézus ezen a helyen a „Miatyánk"-ot imaformául akarta-e előírni, vagy pedig csak mintául állította elibénk; vájjon sza­bályt állított-e fel, vagy pedig csak alapelvet jelentett ki? Akárhogy döntik is el ezt a kérdést, — az bizonyos, hogy tanítványai hozzá mentek, imádkozása titkának eltanulása és szokása elsa­játítása végett. 0 imádkozott egy helyen, mint az elbeszélés mondja és tanítványai így szóltak hozzá: „Taníts meg, hogyan szerezhetjük meg magunk­nak azt a felfrissülést és nyugalmat, a mit szo­kásos imádkozásod ad neked." Semmi sem oly meglepő reánk nézve az életben, mint az a tapasztalat, hogy a megszokás hatalma folytonosan növekedik. És életkorunk előre­haladásával semmi sem tűnik világosabban sze­münkbe, mint az a tény, hogy a mely dolgoknak a végzésében nem szoktuk gyakorolni magunkat, azoknak a végzésére való képességünket nemso­kára teljesen elveszítjük. Ha látunk egy szellemi munkást, a ki lelkiismeretesen gyakorolja testét, súlyokat emel és órákhosszat sétál, életmódja nevet­ségesnek és fárasztónak látszik előttünk. De ő tudja, hogy ha izmainak rugékonyságát nem gondozza állandóan, nemcsak az ilyen gyakorlatokra való képességet, hanem az arra való kedvet is elveszíti s végül annál kevesebb munkát végezne, minél többet ülne könyvei mellett. Ugyanezt láthatjuk a szellemi életben is. Kevés életrajzi részlet tesz mélyebb benyomást reánk, mint az, a melyikben Darwin elbeszéli, hogy egykor szenvedélyesen szerette a zenét; de később, midőn a zene rendszeres hallgatását abba­hagyta, összhangtalannak találta és végül kelle­metlenül hatott rá. Lelke —- úgymond — ebben a tekintetben elsatnyult és a tények megfigyelé­sére és feltüntetésére berendezett gépet csinált belőle. Ez a törvény érvényes a vallásos élet mélyebb tapasztalataira is. Gyakran hallunk róla, hogy az emberek micsoda okokból hagyták abba az imád­kozást. Azonban a legtöbb esetben nem mély bölcsészeti vagy belső meggyőződésbeli okokból, hanem csupán restségből hagytak fel a rendszeres imádkozással. „Annyi más dolgunk van, — mint egy alkalommal egy fiatal ember mondotta, — hogy nem jut időnk az imádkozásra." így aztán az embernek a vérévé vált hagyományos vallásos­ságból kell élnie, épen úgy, mint a hogy sok ember az atyjától és nagyatyjától átöröklött testalkatból él. De aztán valami szenvedély, kívánság vagy hirtelen betegség támadja meg s az röklött képesség nem elég erős és nem bírja ki a nadást. Ha a hadihajót útra készítik, a kapitá ny utolsó kötelessége az, hogy az iránytűt pontosan beál­lítsa. A nagy hajót egy csendes öbölbe viszik, a hol egyetlen hullám sem zavarja egyensúlyát. Ott az iránytű állását pontosan feljegyzik és minden elhajlást okozó tényezőt számításba vesznek vagy eltávolítanak. S csak mindezek után útrakész a hajó. Ugyané? 'J1 az imádkozásról is. Ez életünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom