Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-25 / 52. szám

Nyilvánossági jog. A vallás- és közokt. miniszter a hajdúnánási ref. főgimnázium VII. és VIII ik osztályá­nak a nyilvánossági jogot, úgyszintén az érettségi vizs­gálatok tartásának jogát az 1910/1911. tanévre megadta. A skót államegyház ösztöndíja. A skót államegy­ház az elmúlt évben adott legelső alkalommal ösztöndíjat magyar theológusnak. Az idén is részesít egy segédlel­készt, Leves Imrét, a kolozsvári theologia volt hallgató­ját ebben a jótéteményben. Az ősz óta Aberdeen-ben van. Kap 37 font sterlinget és 13 shillinget, e mellett megfizetik helyette az elég magas egyetemi tandíjat. A szlavóniai Julián-egyesületi iskolák. A Pedagó­giai Társaság deczember 17-iki fölolvasó-ülésén Margitai József, a Julián-egyesület tanügyi előadója és tanfelügye­lője ismertette a szlavóniai magyarok letelepedésének okait, továbbá egyházi, kulturális és közgazdasági viszo­nyait, a Julián-egyesület szervezetét, működését, iskolái­nak tantervét, tanítóinak működését és a szlavóniai ma­gyar nép nemzeti védelmének különféle eszközeit. Minden nemzetnek kötelessége, hogy saját véreit védje ott, a hol azok veszedelemben vannak. A német Schulverein nemcsak milliókat költ évenkint idegenben lakó testvéreire, hanem Magyarországon és Horvát-Szlavónországokban is sok százezer koronát áldoz, hogy megvédelmezze az ott élő németek anyanyelvét. A horvátok Isztriában a szent Ciril-Metód társulat útján ötvennél több horvát tannyelvű iskolát tartanak fönn, hogy véreiket az elolaszodástól s elnémetesedéstől megóvják. Ugyanezen kötelességekből kifolyóan vette védelmébe a Julián-egyesület is Szlavó­niába szakadt véreinek nemzeti védelmét. A szlavóniai nép a múltban ösztönszerűen védelmezte magát a beol­vadás ellen oly módon, hogy vasár- és ünnepnap szerény imaházában összegyűlt s ott magyarul imádkozott és éne­kelt. A reformátusok missziói kerületeket szerveztek. A lelkész több járás, sőt egy egész megye területén lakó lelkeket gondoz, kiket havonkint meg kell látogatnia. A magyar államvasutak saját alkalmazottaik gyermekei részére nagyobb állomásokon iskolát építettek, melybe naponkint 20—30 kilométernyire szállították a magyar gyermekeket. A Julián-egyesület 1904. év végén ala­kult. Az egyesület két irányban teljesíti védelmi mun­káját. Az egyik a felnőttek, a másik a jövő nemze­dék védelmére irányul. A felnőttek részére fönnállása óta, valláskülönbség nélkül, 3117 darab imakönyvet, 82 ezer darab naptárt, sok ezer darab népies füzetet és néplapot osztott ki. 114 helyen 157 darab ifjúsági, ván­dor- és gazdasági népkönyvtárat helyezett el, hitelszövet­kezetek alapítását segítette elő ; a templomtól távol fekvő pusztákon és falvakban tanítói által délutáni vallásos összejöveteleket rendezett, melyeknél az ének kísérésére 30 darab harmóniumot szerzett be; analfabéta-tanfolya­mokat és téli felolvasó-estéket szervezett; a nép ügyes­bajos dolgaiban jogi képviseletről gondoskodott. Az egyesület újabban a boszniai magyarok felé is kinyújtotta védő karját. A nép részére naptárt ád ki. Szerajevóban magyar egyesületet és olvasókört támogat, magyar ott­hont létesített és öt tanerős magyar iskolát és óvót tart fönn. A magyarok gyermekeinek védelme az ottani magyar tannyelvű iskolákban térténik. A horvát népok­tatási törvény megengedi, hogy a kormány beleegyezé­sével a nem horvát anyanyelvűek magánnépiskolát állit­hassanak föl s tarthassanak fönn. Vannak német, cseh, tót, rutén iskolák is. A Julián-egyesületi magyar iskolák száma 42, melyekben 87 tanító vezetése mellett hatezer magyar tanuló részesül anyanyelvén oktatásban. A magán­iskolák is a horvát iskolai hatóságok felügyelete alatt állanak. A magyar iskolának külön tantervük van, melyet a báni kormány hagyott helyben. A tanítás anyagának kiválasztásánál s annak fölosztásánál úgy a magyaror­szági, mint a horvátországi tanterv figyelembe vétetett. A hittant a r. kath lelkészek a legtöbb helyen, minthogy nem tudnak magyarul, horvát nyelven tanítják; a tanítók pedig magyar nyelven. EGYESÜLET. A nagyenyedi protestáns nőegylet decz. 11-én a Bethlen-kollégium dísztermében sikerült estólyt rende­zett. A műsor a következő volt: Énekelt a nagvenyedi iparos dalkar. Dr. Ravasz László theol. tanár fölolva­sást tartott „Tolsztoj prófétaságáról". Egyéniségének raj­zolása közben ismertette a nagy orosz író életének azon válságát, melyből szükségkép csírázott ki az ő hite. Hitének egész világát a hegyibeszéd öt parancsolatába találta meghatározva, melyeket végső következményekig levont és megvalósított életében. Rámutatott arra, hogy bár az ev. protestantizmussal Tolsztoj végső következ­tetései nem egyeznek meg, mégis neki köszönhetjük azt, hogy az elveknek a jelen pillanatokban való érvé­nyesítését és teljes megtérését föltétlenül hangsúlyozta s teljes erejéből kívánta a harczot a világ értelmetlen­sége, tökéletlensége és tudatlansága ellen. A fölolvasá­son kivül szavalat, ének és zeneszámok tették a műsort változatossá. Vallásos estély Nyíregyházán. A nyíregyházi ev. egyház ez idei első vallásos estélyét f. hó 11-én tartotta a fő­gimnázium dísztermében. A gyülekezet a 17. ádventi ének 1. és 2-ik versét énekelte. Azután „Utazás a Szentföl­dön" czímmel dr. Radó Ede főgimn. tanár a Szentföld geográfiái és üdvtörténeti szempontból nevezetesebb pont­jait mutatta be a Geduly Henrik által írt magyarázó szöveggel. Ezután Matyuga Kíimill eperjesi theológus adta elő dr. Várady Antal „Az Úr ítél" cz. melodrámáját Egyed Aladár eperjesi theol. harmónium kíséretével. Ligeti Ede záróimája és az 501. ének eléneklésével véget ért az igazi adventi hangulatban lefolyt estély. A „Nagypénteki Ref. Társaság" budaörsi Erzsé­bet-Szeretetházában f. hó 18-án d. u. volt a karácsonyfa ünnepén, a melyen B. Pap István theol. igazgató hir­dette a gyermekeknek és jelenvoltaknak a karácsonyi evangéliumot. 56 gyermek kapott az egyesületi tagok és a jólelkű adakozók áldozatkézsége folytán hasznos ajándékokat. Az egyesület védnöknője, özv. Hegedűs Sándorné sajátkezűleg készített ruházati czikkekkel látta el ez alkalommal az intézet növendékeit. A Budai Ref. Nőegylet f. hó 5., 6., 7., 8. napján karácsonyi vásárt, 22-én pedig karácsonyfa-ünnepélyt tartott. Az első szép jövedelmet hozott az egyesület jótékony munkájára. A másodikon pedig sok szegény gyermeket ajándékozott meg ruhákkal, könyvekkel, étel­nemükkel és más ajándéktárgyakkal. GYÁSZROVAT. Benedek Ignáez, a bitai ref. egyházközség lelki­pásztora, életének 78-ik évében, 51 évre terjedő lelki­pásztori munkálkodás és 50 éves családi boldogság után f. hó 6-án hosszas szenvedés közben elhunyt. Paulik Mihály, nyug. ág. hitv. evang. tanító, volt 48-as honvéd és a losonczi tanítói kör kiérdemült dékánja, 83 éves korában Nyíregyházán meghalt. Legyen áldott emlékezetük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom