Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

egyéni ügyének tekinteni. Felszólalása és argumentácziója azonban könnyen kihasználható azok által, a kik a vallást nemcsak a társadalmi érintkezésben, hanem állami vonatkozásában is magánügynek kívánják tekinteni s ebből folyólag kirekeszteni az iskolákból s elválasztani a községi és az állami élettől. Igen kívánatos volna azért, ha dr. Antal Gábor megfelelő helyen és módon megadná szavainak illetékes magyarázatát. Mert ha a társadalmi érintkezésben magánügynek tekintjük is kinek-kinek a vallását, — de vallást, az egyházat magasabb, hivatalos, közjogi tekintetben épen nem kívánjuk a magánügyek közé sorozni, sem pedig oda soroztatásához segítségünket nyújtani! A lelkészi fizetések kiegészítése. Folyó hó 9-én az evangélikus egyetemes egyház Ötven tagú küldöttsége tisztelgett Khuen-Héderváry gróf minszterelnöknél. A küldöttségben báró Prónay Dezső főfelügyelő vezetése alatt Gyurátz Ferencz, dr. Baltik Frigyes és Scholtz Gusztáv püspökök, Meskó László, Szentiványi Árpád és Münnich Kálmán orszgy. képviselők és számos esperes vettek részt. Prónay az 1848. XX. t.-cz.-ben biztosított állami javadalmazás tárgyában s ezzel kapcsolatosan a lelkészi fizetés 2400 K-ra való kiégészítése és a korpótlékok ügyében kért intézkedést az egyetemes egyház nevében. A miniszterelnök válaszában megigérte, hogy az 1848. XX. t.-cz.-et minél előbb végrehajtja s azon lesz, hogy a lelkészek és az egyetemes egyház kivánsáyának lehetőleg már a jövő évben eleget tegyen. Hasonló kijelentést tett a miniszterelnök f. hó 15-én az ORLE. küldöttsége előtt is. A kultuszminiszter pedig a pénzügyi-bizottság ülésén igérte meg, gr. Tisza István és gr. Apponj'i Albert, felszólalására, a lelkészi fizetések rendezésének beható tanulmányozását. A szekulárizáczió a kérvényi bizottságban. A képviselőház kérvényi bizottsága Sándor János elnöklésével f. hó 9-én ülést tartott, a melyen több fontos kérvény között Hajduvármegyének az egyházi javak szekularizácziójára vonatkozó átiratát is tárgyalták. Blanár Béla előadó azt mondta, hogy az egyházi javak eredete a szent koronára vezethető vissza s a nem időszerű kérdést tárgyaló kérvénynek irattárba helyezését javasolta. Ercsey Péter egyetért vele az időszerűség kérdésében, de kiemeli a magán- és királyi adományozás között való különbséget s kéri a bizottságot, hogy az előadó fejtegetésének elfogadásával ne teremtsen preczedenst. A bizottság azt határozta, hogy a kérdést jelenleg nem tartja időszerűnek. — Kíváncsiak vagyunk, hogy mennyi ideig tart a kérdés időszerűtlensége ? Nagyarányú jótékonyczélú adományozás. E hó 5-én halt meg Mezőtúron Takács Lajosné, szül. okányi Kémedy Eszter 86 éves korában, a ki életben levő 92 éves férjével együtt, közös akarattal vagyonuk nagy részét művelődési és jótékony ezélokra hagyományozták. Százezer koronát képvisel az összeg, mely ekképen oszlott meg: 1. Könyvtárukat a mezőtúri főgimnáziumnak. 2. A budapesti ref. egyháznak 16 ezer koronát oly kötelezettséggel, hogy a Kerepesi-temetőben levő sírboltjukat gondozni fogja. 3. A budapesti 1., 2. és 3. kerületi egyházaknak külön-külön 2—2000 koronát. 4. A budapesti ref. főgimnáziumnak 10,000 koronát. 5. A Protestáns Árvaháznak 6000 koronát. 6. A Magyar Tudományos Akadémiának 8000 koronát. 7. A mezőtúri ref. egyháznak gimnáziuma czéljaira 20,000 koronát. 8. A mezőtúri ref. egyháznak ingyenes népiskoláztatásra s a mennyiben erre szükség nem volna, szegény iskolás gyermekek felruházására 2000 koronát. 9. A mezőtúri főgimnázium tápintézetének 2000 koronát. 10, A debreczeni kollégiumnak 20,000 koronát. 11. A Nemzeti Szinház nyugdíjintézetének 2000 koronát. 12. Az Országos Magyar Iskolaegyesületnek és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyletnek 3—3000 koronát. Í3. A Budapesti Mentő-Egyletnek 1000 koronát. ISKOLA. Theologiai magántanári vizsga. Sebestyén Jenő budapesti hitoktató-lelkész f. hó 14-én theologiai magántanári vizsgát tett a keresztyén hittani és dogmatörténeti szakcsoportokból a dunamelléki ref. egyházkerületnek e czélra kiküldött vizsgáló-bizottsága előtt. A bizottság elnökei dr. Vécsey Tamás egyet, tanár és Petri Elek budapesti lelkész, tagjai dr. Ballagi Aladár egyet, tanár, dr. Szabó Aladár budapesti lelkész és a budapesti theol. akadémia tanárai voltak. Az egy óráig tartott szóbeli vizsgán Sebestyén Jenő alapos, szép készültségéről adott bizonyságot, a minek alapján a bizottság vizsgáját egyhangúlag elfogadta. Az új magántanár a vizsgáló-bizottság, a theol. ifjúsága és több érdeklődő előtt, „Kálvinizmus és Darvinizmus" czím alatt f. hó 17-én tartotta meg próbaelőadását. Az új theologiai magántanárt a magunk részéről is a legszívesebben üdvözöljük. A modern iskola munkája. A „Budapesti Tanári Kör" f. hó 8-án a műegyetem udvari nagytermében felolvasó-estélyt tartott Gaál Mózes elnöklete alatt. Ezekkel az előadásokkal a nagyközönséget akarja tájékoztatni a kör a mai iskola nagyjelentőségű munkásságáról. A fizetésrendezés ügyéből nőtt ki ez a szülők és a társadalom számára kiváló fontosságú vállalkozás. így akarja megnyerni a tanárság a társadalom megértését, becsülését és támogatását a művelődés, az élet szolgálatában végzett hivatása számára. Az első előadást Alexander Bernát egyetemi tanár tartotta. Feltüntette a régi és a modern iskola között való különbséget, azt a tanítónevelő munkát, a mit a mai iskola és tanár végez. Ez, zel kiemelte a tanár munkájának fontosságát, nehéz voltát és megbecsülésének szükségességét is. Kikelt a pedagógia kuruzslói és a rossz közoktatási kormányzás ellen is. Felhívta a társadalom figyelmét az iskola munkájának megbecsülésére. Az iskola — úgymond — a társadalomé s a mit az iskola érdekében teszünk, azt magunkért tesszük. Az új közoktatásügyi államtitkár programmbeszóde. Dr. Balogh Jenő a közokt. min. politikai államtitkára, mint a marosújvári választókerület nemzeti munkapárti képviselőjelöltje f. hó 10-én tartotta programmbeszédét Marosújvárott. Széchenyi és Deák szelleme hívének vallotta magát. Hangsúlyozta közoktatásunknak és azzal együtt közművelődésünknek fokozott mértékben való fejlesztését. Bejelentette a felső oktatás reformja érdekében való munkásságát. Megemlékezett a választási törvényről is. Csupán a nagyfontosságú egyházpolitikai kérdésekről nem szólt. Mindössze azt a kijelentést tette, hogy a közoktatás és közművelődés fejlesztésének munkájában a nemzeti művelődés minden munkásával, a hitfelekezetek és nemzetiségek összes hivatott képviselőivel egyetértésben akar együtt munkálkodni. — Kissé különösnek találjuk, hogy az égető egyházpolitikai kérdésekről egyáltalában nem emlékezett meg. Talán túlságos óvatosságból tette ezt ? ! Uj irkák. A Kálvin-Szövetség Kálvin János arczképével ellátott iskolai füzeteket adott ki háromféle alakban, ú. m. szótárnak való, egyvonalas és kétvonalas