Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-18 / 51. szám
vatalában közel ezer alkalmazott van ; s ezek még szaporodni fognak, mert a kereskedelmi miniszter három millió koronát irányzott elő rendező pályaudvar építésére és az állomások kibővítésére. Magával hozott ez a forgalom mindenféle emelkedést. Lakóinak száma 20 év alatt 3000-ről 7000-re nőtt, lakóházai az utolsó tíz év alatt 515-ről 865-re szaporodtak. Postahivatalát nemrég vette át az állam és ma két kincstári postáján 35 alkalmazott működik. Elénk ipara, kereskedelme, a minden irányból összefutó vásári és piaczi vonatok segélyével a környék középpontjává tették. Három pénzintézete, gyártelepei, villamos világítása, gőzfürdője, gőzmalma mind azt bizonyítják, hogy itt a haladás iránt mindenkinek van érzéke, itt a haladás az élet. Ezt a fejlődést Eszterházy herczeg hatalmas ereje is támogatja. O adott annak idején helyet a főszolgabiróságnak, s most, a mikor űjra nagy lépések előtt áll a város, ő maga kezdeményezte 270 holdnyi belterületének házhelyek számára való parczellázását, épen a község legalkalmasabb helyén, a két vasúti állomás között. Magával hozta az élet a község más irányú fejlődését is. Tolnavármegye volt az elsők egyike, a kik felismerték itt a jövendő nagyság jeleit, s a mult évtized végén főszolgabiróságot állított fel. gyökeréül az előbbutóbb létrejövendő hivatalos életnek. Állandó napirenden van a járásbíróság, adóhivatal és közjegyzőség felállítása. Hasonló emelkedést mutat a község szellemiekben. Kóm. kath. és izr. elemi iskolái mellé néhány éve kapott állami népiskolát 11 tanteremmel. Ennek építéséhez 100,000 K-val járult a község. Elemi iskolásainak száma 934; de a növendékek annyira szaporodnak, hogy már líj iskola nyitása szükséges, mihez a község a telket már meg is vásárolta. A kultura iránti szeretet 12 közművelődési és négy jótékony egyletet teremtett, a mi egy 7000 lakosú községben magas értelmi színvonalra vall. Evvel a szellemi haladással együtt nőtt a középiskola szüksége. Évről-évre több a középiskolába járó tanulók száma, a kik idegenben kénytelenek tanulmányaikat folytatni. A jelen évben 93 ily fiú van, ezek közül 62 naponként külön iskola-vonaton jár Kaposvárra, a többi más városokban van elhelyezve. Sok középiskolával biró város van az országban, a hol nincs ennyi helybeli tanuló és ez a szám természetesen még nagyobb lenne, ha egy helybeli középiskola olcsóbbá és könnyebbé tenné a taníttatást. Ezek a tények bírták rá a tanári kart arra az elhatározásra, hogy épen Dombóvári ajánlja a gimnázium új helyéül. A jövendő művelődési, forgalmi, ipari és kereskedelmi központ lebegett szemünk előtt s ezt akartuk iskolánk és vele egyházunk sz imára megnyerni. Itt, ezen a helyen akartunk a kálvinizmus számára bástyát emelni, most, a mikor ez még gyermekkorát éli, hogy vele nőhessen iskolánk naggyá. Ha mi ezt az alkalmat most elszalasztjuk, sohasem lesz ennek a czentrumnak a szellemi vezetése a mienk; így pedig a szellemi élet mindig a mi egyházunké lehetne. Ma Dombóvár lakóinak túlnyomó nagy része róm. kath. vallású ; prot. lakossága 330-ra rúg, kiknek fele református, fele evangélikus. Ez a meglehetős csekély számú protestáns nép most fáradozik az egyház megalapításán. Templomalapot gyűjtöttek s ehhez dicséretes bőkezűséggel járultak az idegen felekezetek. Ez az alap 10,000 K. Templomhelyül megnyerték a város legszebb helyét. Ha a gimnázium oda juthatna, ezt az alakulást egyszerre diadalra vinné, s vele együtt oldhatná meg a vallástanítás kérdését — az algimnázium korszakában. De szolgálna ott a gimnázium jelentékeny egyházi érdekeket is. A római katholikusság — fájdalom — országszerte ellenünk van hangolva. Hogy ez az állapot előállhatott, abban nagy része van mind a két félnek. A gyökér az egymásnemismerése vagy félreismerése volt és csak a kölcsönös megismerés változtathatja meg a mai áldatlan állapotokat. Dombóváron felekezeti harcz még nem volt; egymás tisztelete, megbecsülése él ott a lelkekben. Bizonyság erre a csekély számú prot. lakosság egyházzá való alakulásának minden oldalról való támogatása, a gimnázium megnyeréséért megindult mozgalom lelkessége. Iskolánknak soha jobb alkalma nem lehet arra, hogy a felekezeti békét, a magyarság összeforrasztását szolgálja, mint lenne Dombóváron. Egy ref. gimnázium róm. kath. városban, a jövendő egyik emporiumában megismertetné a kálvinista egyháznak és iskolának szabadelvűségét; belevinnó annak a népnek a lelkébe a magyar kálvinista ember nemes egyenességét; a mikor hitéhez, egyházához való erős ragaszkodást tanúsítaná, ugyanakkor nevelne ott saját lelkivilágának hatalmával bennünket megismerő, megbecsülni tudó nemzedéket az idegen felekezetűek soraiból. Egy csapással szerezne becsületet és elismerést a kálvinista embernek, iskolának és egyháznak. Eltűnnének a közöttünk álló, közénk ékelt ellentétek, mert a megismerés és megbecsülés az egyetértés legbiztosabb alapjai. Azok a nemzedékek, melyeket ez az iskola ott nevelhetne, nem lennének ellenfeleink; azok nem az ütközőpontokat keresnék, mert lelkükben az érintkezés alapjai élnének. Ily missziót teljesíthetne a ref. gimnázium Dombóváron! A gimnázium fentartója a külsősomogyi és tolnai egyházmegye ; támogatója pedig anyagilag is, erkölcsileg a felsőbaranyai egyházmegye volt. Ha most ez az intézet Dombóvárra kerülne, akkor azt a helyet szállaná meg, a melyen mind a három egyházmegye természetesen jöhetne össze. A tolnaiak a bátaszéki, a somogyiak a fiumei és lepsényi, a baranyaiak a pécsi vonalakon könnyen megközelíthetik Dombóvárt. Újra az lenne az iskola, a mi hajdan volt, a három egyházmegye központi iskolája. így nemcsak az idegen felekezetűeket hozhatná közel a mi leikünkhöz, hanem bevinné ebbe a nagy középpontba a Dombóvárt távolabbról övező reformátusságot. így lenne az egész vidék ref. középpontja a nagyrészben r. kath. lakosságú Dombóvár,— olyanszerű, minta dunántúli egyházkerületben Pápa, melynek lakossága túlnyomóan idegen felekezetű, de ki tagadhatná azt. hogy mégis a mi egyházunk nyomta rá arra szellemi bélyegét? Sokszor emlegetik Dombóvár ellen a kaposvári, pécsi és bonyhádi gimnáziumok közelségét, mintha azok ártanának egy dombóvári gimnáziumnak. Kaposvár több mint 30, Pécs 66, Bonyhád pedig 42 kilométernyire van Dombóvártól. Az első két város középiskolái oly zsúfoltak, hogy pl. Pécs még a baranyamegyeieket is alig veheti fel, megtölti az iskolát maga a város. Kaposvár négy alsó osztálya párhuzamos és mégis zsúfolt. Bonyhádnak különösen alsó osztályai elérik, sőt meghaladják a megszabott létszámot. Annyira nem veszélyesek ezek az iskolák Dombóvárra, hogy maguk az illető intézetek kívánatosnak, sőt szükségesnek tartják a dombóvári gimnáziumot. A helybeli tanulók nagy száma, a vidékiek elhelyezésére alkalmas családok sokasága nem követelné meg — mint Gyönkön — internátus felállítását; elegendő volna egy olcsó és jó tápintézet is. De a vasút — mely dr. Bacsinszky zágrábi máv. üzletvezető úr szavai szerint