Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

vatalában közel ezer alkalmazott van ; s ezek még szapo­rodni fognak, mert a kereskedelmi miniszter három millió koronát irányzott elő rendező pályaudvar építésére és az állomások kibővítésére. Magával hozott ez a forgalom mindenféle emelke­dést. Lakóinak száma 20 év alatt 3000-ről 7000-re nőtt, lakóházai az utolsó tíz év alatt 515-ről 865-re szaporod­tak. Postahivatalát nemrég vette át az állam és ma két kincstári postáján 35 alkalmazott működik. Elénk ipara, kereskedelme, a minden irányból összefutó vásári és piaczi vonatok segélyével a környék középpontjává tet­ték. Három pénzintézete, gyártelepei, villamos világítása, gőzfürdője, gőzmalma mind azt bizonyítják, hogy itt a haladás iránt mindenkinek van érzéke, itt a haladás az élet. Ezt a fejlődést Eszterházy herczeg hatalmas ereje is támogatja. O adott annak idején helyet a főszolga­biróságnak, s most, a mikor űjra nagy lépések előtt áll a város, ő maga kezdeményezte 270 holdnyi belterületé­nek házhelyek számára való parczellázását, épen a köz­ség legalkalmasabb helyén, a két vasúti állomás között. Magával hozta az élet a község más irányú fejlő­dését is. Tolnavármegye volt az elsők egyike, a kik fel­ismerték itt a jövendő nagyság jeleit, s a mult évtized végén főszolgabiróságot állított fel. gyökeréül az előbb­utóbb létrejövendő hivatalos életnek. Állandó napirenden van a járásbíróság, adóhivatal és közjegyzőség felál­lítása. Hasonló emelkedést mutat a község szellemiekben. Kóm. kath. és izr. elemi iskolái mellé néhány éve ka­pott állami népiskolát 11 tanteremmel. Ennek építéséhez 100,000 K-val járult a község. Elemi iskolásainak száma 934; de a növendékek annyira szaporodnak, hogy már líj iskola nyitása szükséges, mihez a község a telket már meg is vásárolta. A kultura iránti szeretet 12 köz­művelődési és négy jótékony egyletet teremtett, a mi egy 7000 lakosú községben magas értelmi színvonalra vall. Evvel a szellemi haladással együtt nőtt a közép­iskola szüksége. Évről-évre több a középiskolába járó tanulók száma, a kik idegenben kénytelenek tanulmá­nyaikat folytatni. A jelen évben 93 ily fiú van, ezek közül 62 naponként külön iskola-vonaton jár Kaposvárra, a többi más városokban van elhelyezve. Sok középisko­lával biró város van az országban, a hol nincs ennyi helybeli tanuló és ez a szám természetesen még nagyobb lenne, ha egy helybeli középiskola olcsóbbá és könnyebbé tenné a taníttatást. Ezek a tények bírták rá a tanári kart arra az el­határozásra, hogy épen Dombóvári ajánlja a gimnázium új helyéül. A jövendő művelődési, forgalmi, ipari és kereskedelmi központ lebegett szemünk előtt s ezt akar­tuk iskolánk és vele egyházunk sz imára megnyerni. Itt, ezen a helyen akartunk a kálvinizmus számára bástyát emelni, most, a mikor ez még gyermekkorát éli, hogy vele nőhessen iskolánk naggyá. Ha mi ezt az alkalmat most elszalasztjuk, sohasem lesz ennek a czentrumnak a szellemi vezetése a mienk; így pedig a szellemi élet mindig a mi egyházunké lehetne. Ma Dombóvár lakóinak túlnyomó nagy része róm. kath. vallású ; prot. lakossága 330-ra rúg, kiknek fele református, fele evangélikus. Ez a meglehetős csekély számú protestáns nép most fáradozik az egyház meg­alapításán. Templomalapot gyűjtöttek s ehhez dicsére­tes bőkezűséggel járultak az idegen felekezetek. Ez az alap 10,000 K. Templomhelyül megnyerték a város leg­szebb helyét. Ha a gimnázium oda juthatna, ezt az alakulást egyszerre diadalra vinné, s vele együtt old­hatná meg a vallástanítás kérdését — az algimnázium korszakában. De szolgálna ott a gimnázium jelentékeny egyházi érdekeket is. A római katholikusság — fájda­lom — országszerte ellenünk van hangolva. Hogy ez az állapot előállhatott, abban nagy része van mind a két félnek. A gyökér az egymásnemismerése vagy félre­ismerése volt és csak a kölcsönös megismerés vál­toztathatja meg a mai áldatlan állapotokat. Dombóváron felekezeti harcz még nem volt; egymás tisztelete, meg­becsülése él ott a lelkekben. Bizonyság erre a csekély számú prot. lakosság egyházzá való alakulásának min­den oldalról való támogatása, a gimnázium megnyeré­séért megindult mozgalom lelkessége. Iskolánknak soha jobb alkalma nem lehet arra, hogy a felekezeti békét, a magyarság összeforrasztását szolgálja, mint lenne Dombóváron. Egy ref. gimnázium róm. kath. városban, a jövendő egyik emporiumában megismertetné a kál­vinista egyháznak és iskolának szabadelvűségét; bele­vinnó annak a népnek a lelkébe a magyar kálvinista ember nemes egyenességét; a mikor hitéhez, egyházá­hoz való erős ragaszkodást tanúsítaná, ugyanakkor ne­velne ott saját lelkivilágának hatalmával bennünket meg­ismerő, megbecsülni tudó nemzedéket az idegen feleke­zetűek soraiból. Egy csapással szerezne becsületet és elismerést a kálvinista embernek, iskolának és egyház­nak. Eltűnnének a közöttünk álló, közénk ékelt ellen­tétek, mert a megismerés és megbecsülés az egyetértés legbiztosabb alapjai. Azok a nemzedékek, melyeket ez az iskola ott nevelhetne, nem lennének ellenfeleink; azok nem az ütközőpontokat keresnék, mert lelkükben az érintkezés alapjai élnének. Ily missziót teljesíthetne a ref. gimnázium Dombóváron! A gimnázium fentartója a külsősomogyi és tolnai egyházmegye ; támogatója pedig anyagilag is, erköl­csileg a felsőbaranyai egyházmegye volt. Ha most ez az intézet Dombóvárra kerülne, akkor azt a helyet szállaná meg, a melyen mind a három egyházmegye természetesen jöhetne össze. A tolnaiak a bátaszéki, a somogyiak a fiumei és lepsényi, a baranyaiak a pécsi vonalakon könnyen megközelíthetik Dombóvárt. Újra az lenne az iskola, a mi hajdan volt, a há­rom egyházmegye központi iskolája. így nemcsak az idegen felekezetűeket hozhatná közel a mi leikünkhöz, hanem bevinné ebbe a nagy középpontba a Dombóvárt távolabbról övező reformátusságot. így lenne az egész vidék ref. középpontja a nagyrészben r. kath. lakosságú Dombóvár,— olyanszerű, minta dunántúli egyházkerület­ben Pápa, melynek lakossága túlnyomóan idegen feleke­zetű, de ki tagadhatná azt. hogy mégis a mi egyhá­zunk nyomta rá arra szellemi bélyegét? Sokszor emlegetik Dombóvár ellen a kaposvári, pécsi és bonyhádi gimnáziumok közelségét, mintha azok ártanának egy dombóvári gimnáziumnak. Kaposvár több mint 30, Pécs 66, Bonyhád pedig 42 kilométernyire van Dombóvártól. Az első két város középiskolái oly zsúfol­tak, hogy pl. Pécs még a baranyamegyeieket is alig veheti fel, megtölti az iskolát maga a város. Kaposvár négy alsó osztálya párhuzamos és mégis zsúfolt. Bony­hádnak különösen alsó osztályai elérik, sőt meghaladják a megszabott létszámot. Annyira nem veszélyesek ezek az iskolák Dombóvárra, hogy maguk az illető intézetek kívánatosnak, sőt szükségesnek tartják a dombóvári gimnáziumot. A helybeli tanulók nagy száma, a vidékiek elhelye­zésére alkalmas családok sokasága nem követelné meg — mint Gyönkön — internátus felállítását; elegendő volna egy olcsó és jó tápintézet is. De a vasút — mely dr. Bacsinszky zágrábi máv. üzletvezető úr szavai szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom