Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

ket magukban a börtönökben fenyegetik. Összecsuknak egy helyre mindenféle elemet, a nélkül, hogy az intéző egyének az ebből származó bajokra ügyelnének. Kimutatta azt is, hogy nagy itten a képmutatás és a lelki levertség. Az ajánlja, hogy legyenek a börtön falain belül: iskola, könyvtár, munkaterem, vallásos és ismeretterjesztő előadások; legyen minden vasárnap istentisztelet. A lelkészek személyesen is érintkezzenek a gondjaikra bízottakkal. Ha mind ezek a javítóeszközök meg találhatók is, azért itt-ott folyton lehet és kell is tökéletesebbet alkotni. Szerinte a börtönök alkalmazottjait és őreit külön iskolában kellene fontos hivatásukra előkészíteni, úgy, a mint az a kórházak alkalmazottjaival történik. A közönségnek is több bizalommal, nagyobb szánalommal és szeretettel kellene az innen kikerülteket fogadni, nehogy agyongyötört lelkük elcsüggedjen és nehogy újólag rosszra hajoljanak. Roehrich az ő előadását a raboknak hozzá intézett leveleivel még érdekfeszítőbbé tette, melyekben föltárják egész lelkük valóját, sokszor bánatukat, elkeseredettségüket, óhajukat, hálájukat, erős vágyódásukat a javulásra és örömüket azon, hogy már a jó útra terelődtek. A lelkész melegségtől, nagy szeretettől áthatott előadását a közönség meghatottan hallgatta végig.. Játékszenvedélyről. Martin János, a „Journal de Genéve" szerkesztője a protestáns nemzeti egyház genfi nagygyűlésén a játékszenvedélyről értekezett, beszélt a hazárdjátékokról, játszótermekről, a bőrzeüzelmekről és a sorsjátékokról. A játékszenvedélyt ebben a négy formában nemzeti veszedelemnek tartja. Vallási szempontból is ártalmasnak vallja, mert a játékos a véletlenbe veti inkább bizodalmát és nem a saját erejébe, szorgalmába, kitartásába és Isten segítségébe. Különösen rombolónak hirdeti a sorsjátékot, mely a lelkeket folyton izgalomban tartja, a képzelet erejét túlfeszíti és a melyen a szegény ember sokszor utolsó garasát is eljátsza. Védi azonban a jótékonysági kisorsolásokat, de ezeket is csak a bennök rejlő erkölcsi értékért. Kérte Martin a nagygyűlést, hogy figyelmeztesse a híveket a játékszenvedély veszedelmeire és az attól való tartózkodásra szólítsa fel őket. A nagygyűlés elhatározta, hogy megkeresést intéz a fölöttes hatóságokhoz, hogy a mindinkább fenyegető nemzeti veszedelmek elé védgátat emeljen. Francziaország. Iskolai és felekezeti oktatás. Henry grenoble-i püspök kanonokjaitól és papjaitól körülvéve mintegy 1500 iskolásgyermek és nagyszámú hivő közönség előtt kátémagyarázatot tartott. Magyarázása közben erősen kikelt Carrier lelkész elitéltetése ellen, a kit a biróság azért marasztalt el, mert a hazai történelmet és az erkölcstant máskép magyarázta, mint azt az állami iskolák előírják. A püspök maga is követte papjának eljárását és erős bírálatot mondott a laikus iskolák tanítási módjáról, mely az egyház szerepét Francziaország történelmében helytelen színben tünteti föl. Erősen rátámadt továbbá azokra is, a kik a róm. kath. vallás ellen tantermeikben izgatnak. Grenoble városában a püspök bátor föllépése nagy feltűnést keltett és az antiklerikálisok most erélyesen követelik, hogy a főpap törvény elé állíttassék. Evangelizálás sátor alatt. Saillens párisi protestáns lelkész Morges községében a német „Zeltmission"-tói a múltkoriban egy sátrat kapott ajándékba, hogy az alatt hirdesse az evangéliumot. Saillens most elhatározta magában, hogy Párisban is emel ilyen sátort, valahol a külváros területén. Ebben mintegy 1200 ember fér el. Költségeinek fedezésére segítséget ajánlottak meg Beigbeder, a német evangelikus népmisszió igazgatója, Boissonnas, a központi evangelizálás vezetője és Lortseh. a brit biblia-társaság főügynöke. A sátor 20,000 frankba fog kerülni, padokkal és erkélyekkel együtt. Saillens Genfben is rendezett már gyűjtéseket felolvasásai alkalmával. Egy hölgy 3000 frankot bocsátott rendelkezésére. Az igehirdetés a sátor alatt májustól szeptemberig fog majd tartani, politikai kérdések és a franczia társadalmi viszonyok feszegetésének mellőzésével. Dr. T. I IRODALOM. A bűn lényege. Dogmatikai tanulmány. írta Sebestyén Jenő budapesti ref. vallástanár. Sopron. Romwalter Alfréd könyvnyomdája. 1910. 8°. 85 lap. Bevezetés és a czél kitűzése után az első részben a keresztyén felfelfogással ellentétes elméleteket ismerteti és bírálja, a bűn mint önálló szubstanczia, a bűn mint nem létező és mint szükségesség cz. fejezetekben. A második rész a bűn lényegére vonatkozó keresztyén felfogásokat tárgyalja. Itt a történelmi áttekintésben ismerteti az ó- és újtestamentum felfogását, Pelagius és Augustinus, a skolasztika és a protestantizmus tanítását. A tételes tárgyalásban szól a bűn előfeltételeiről, a bűn formai és materiális lényegéről, a bűnről mint pozitív következményekkel bíró erkölcsi tényről, — végül pedig összefoglalja fejtegetései eredményeit. — A munkát szerző theol. magántanári dolgozatul készítette. Ára 2 kor. A jelenkori rendszeres theologia főbb problémái. I. füzet: Bevezetés és A keresztyénség abszolutsága. Theologiai magántanári dolgozat. írta Veress Jenő. Kókai Lajos bizománya (IV., Károly-u. 1.), Romwalter Alfréd könyvnyomdája. 1910. (72 1.) 8°. Ára 2 korona. A bevezetés két §-ában a jelenkori rendszeres theologiát s annak főbb problémáit jellemzi általában. Azután az első problémát, a keresztyénség abszolutságának problémáját, a keresztyénsógnek az emberiség vallásaival szemben való értékét tárgyalja. Feltűnteti a probléma előállását és jelentését. Ismerteti a főbb megoldási típusokat, a vallástörténeti irány, a Ritschl-irányú theologia, az alanyias pozitív (erlangeni) és a modern-pozitiv iskola, a pozitív, szabad kritikai irány és a vallástörténetírók megoldási elméleteit. Végül ezeknek rövid bírálatát adja és saját álláspontja szerint megoldja a problémát. Az edinburghi világmissziói konferenczia. A Magyar Ev. Ker. Missziói Szövetség dr. Kováts Istvánnak az edinburghi konfereneziáról lapunk 26—32. számaiban írt vezetőczikkét és tudósításait csinos kiállítású különlenyomatban kiadta. A Szövetség a könyvecskét minden ref. és ev. lelkészi hivatalnak megküldi, hogy lelkészeinkben a külmisszió iránti érdeklődést fölkeltse és fokozza.