Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-04 / 49. szám

mutatott reá az idegen, újabban a portugál szerzetesek beözönlésére. A Borromeus-encziklikára nézve ugyanaz a felfogása a püspöknek is, a mi a főgondnoknak. Sérelmesnek tartja a még munkaképes igazolványos tanítók kényszernyugdíjazását, valamint az állami és a megyei közegeknek a ref. népiskolák ügyeibe való folytonos, az autonómiát sértő beavatkozását. Foglalkozott a debreczeni egyetem ügyével és hangsúlyozta egy modern internátus felállításának szükségességét. — A további tárgyalások során örömmel vették tudomásul, hogy a debreczeni új főgimnázium építésére 300,000 kor. államsegély felvétetett az 1911. évi állami költségvetésbe, s hogy az építkezéshez a debreczeni egyház is hozzájárul 150,000 koronával. Elhatározták, hogy a 48: XX. t.-cz. végrehajtását újból megsürgetik és hogy felterjesztést intéznek a konventhez a lelkészi özvegy-árva segélyek felemelése iránt. Egyházkerületi levéltárnokká dr. Kun Béla jogakadémiai tanárt választották. A debreczeni egyházmegyének a tíz éves tisztújításra vonatkozó felterjesztésével szemben az élethossziglan való választás mellett foglaltak állást. A cura pastoralisra vonatkozó szabályrendelettervezetet elfogadták. A kerületi segélyegylet jövedelméből 8600 koronát, rendkívüli államsegélyül pedig 2750 kor.-t osztottak ki a gyülekezetek és a lelkészek között. Fontos tárgy volt a főiskola vagyoni fejlesztésének és ezzel kapcsolatban a főgimnázium államsegélyének a kérdése. A gazdasági albizottság a főiskolai vagyon gazdagabb gyümölcsöztetésére főiskolai ós egyházkerületi takarékpénztár felállítását hozta javaslatba. Hosszabb vita után azonban azt határozta a gyűlés, hogy ez indítvány érdemleges tárgyalását akkorra halasztja, a mikor a főiskola gazdasági ügyeinek tanulmányozására kiküldött hetes bizottság munkálatait bevégzi és javaslatait beterjeszti. Elhatározták a debreczeni filozófiai fakultáson egy rendszeres történelmi tanszék felállítását. Mély sajnálattal fogadták Balogh Ferencz theologiai tanár nyugalomba vonulását; de örömmel azzal a kijelentését, hogy főiskolai levéltárnokságát továbbra is megtartja és hogy az akadémián specziálkollegiumokat fog tartani. Orosz István tanítóképezdei igazgatónak, a ki szintén nyugalomba vonul, teljes elismerését fejezte ki a közgyűlés. A budapesti új evangélikus templom ügyében már megindította az egyház elöljárósága a városi elöljáróságokkal való tárgyalásokat. Az új templom, mint már említettük, a Deák-téri templom helyett épülne és pedig mint a reformáczió négyszázados jubileumának maradandó, monumentális alkotása. Az egyház és a város elöljárósága legközelebb fognak tárgyalni a Deák-tér rendezése és a templom helyének kijelölése felett. Kérelem. Felkérem azokat a lelkész urakat, a kik a karácsonyi ünnepek alkalmával legátusok szolgálatát kivételesen igénybe venni nem óhajtják, erről engem deczember hó 8-ig értesíteni szíveskedjenek. B. Pap István, a budapesti ref. theol. akad. igazgatója. Egy szegény gyülekezet kérelme. Dombos nagyküküllőmegyei kis ref. egyházközség arra kér mindeneket, segítsék meg papi lakásának és ódon temploma tornyának fölépítésében. Dombos egykor virágzó magyar község volt, de most már túlnyomóan oláh a lakossága s ha a magyarság e maroknyi kis őrcsapatnak segítségére nem siet, elsöpri azt az oláhság. A szabadságharczban a föllázadt oláhok lerombolták, fölégették a magyar földesurak kúriáit, a templom és a papi lakás sem kerülte el a pusztítást, s a mit az oláh meghagyott, megviselte az idő. A papi lakás összedűlt, a torony félig rom, csak a templomot lehet még használni. A szegény nép tart lelkészt, de annak sincs lakása és csak úgy maradhat a községben, hogy szülei házában lakik. Tizenötezer koronára van szükség, a mi nem nagy összeg ily fontos nemzeti üggyel szemben. Gidófalvi Károly dombosi lelkész egy füzetben megírta az egyházközség történetét, melyhez Rákosi Viktor írt előszót: Harangszó a fogarasi Havasból czímen. Adományok erre a czímre küldendők : Református lelkészi hivatal. Dombos, utolsó posta: Lemnek, Nagykiiküllőmegye. ISKOLA. Theologiai licentiátus. Fizély Ödön evang. lelkészjelölt a göttingai egyetem theol. fakultásán szép eredménnyel licentiátust szerzett. Sok hűhó semmiért. Rakovszky István, a néppárt vezére nov. 26-án interpellácziót intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Tanítók Orsz. Szövetsége f. évi augusztusi kongresszusán állítólag hozott ama határozatok tárgyában, a melyek szerint a tanítóképzők, a középiskolák és a népiskolák államosítandók, a hitoktatás az iskolázás minden fokán kizárandó és az államosítás költségei az egyházi vagyon szekularizácziójából fedezendők. Az interpelláczióra a miniszter kijelentette, hogy ő az államosítás ügyét, addig a míg az iskolafentartók a törvény keretei között maradnak és a közoktatás ügyét szolgálják, nem látja szükségesnek. Ha azonban a magyar nemzeti állam érdeke bármily körülmények között ezt követelné, megalkuvás nélkül munkálkodnék a nemzeti állam kiépítésén. A valláserkölcsi nevelést nemcsak nem kívánja az iskolákból kirekeszteni, sőt ellenkezőleg fejlesztendőnek itéli. A szekularizáczióra pedig annál kevésbbé gondol, mivel politikájának programmpontja a róm. kath. autonómia megvalósítása. — Mindez a nagy hűhó azonban teljesen tárgytalan volt, mert a Tanítók Országos Szövetsége egyáltalán nem hozott olyan határozatokat, a milyeneket Rakovszky István neki imputált. A szövetség kongresszusa csupán az egységes állami tanítóképzést sürgette. Ha Rakovszky ezt nem tudta, könnyelműen járt el interpellácziójában. Ha pedig tudta, úgy eljárása határozottan rosszindulatúnak ós megtévesztőnek minősítendő. A miniszternek azonnal megadott válaszában is nélkülözzük az oktalanul megtámadott szövetség védelmét, a mi valószínűleg annak a következménye, hogy a miniszter sem volt tisztában azzal, hogy a szövetség mit is határozott. Jó volna azért, ha a miniszter, mielőtt felel, alaposan informáltatná magát, mert a néppárti vezér informácziói, a mint látszik, nem épen megbízhatók. Felfüggesztett tanítói egyesület. A vallás- és közoktatásügyi miniszter „A Magyarországi Tanítók Szabad Egyesületéinek alapszabályait hatályon kivül helyezte és az egyesület működését további intézkedésig felfüggesztette. A felfüggesztés oka az, hogy az egyesület hivatalos lapja, az „Uj Korszak" oly czikkeket közöl, a melyek a fennálló törvényes rend ellen való izgatást tartalmaznak és a vallástanításnak és minden vallásos dolognak az iskolából való kiküszöbölését követelik. — Megvalljuk, hogy az „Uj Korszak" czikkeit nem ismerjük; de azt tudjuk s látjuk, hogy a tanítóság egy része között olyan drestruktiv irányzatok ós elvek váltak otthonosakká, a melyek a helyes és erkölcsös nevelés irányával és elveivel semmiképen sem egyeztethetők. Ha a miniszter a Tanítók Szabad Egyesületének irányzatát olyannak ítélte, a mely a nemzet keresztyén kultúrájának alapjait bontogatja, s ennek következtében