Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-04 / 49. szám

megállapítása szerint nem gyógyítható, vagy ha gyógyítható is, visszaeséssel fenyeget. 2. A plébánosi teendőkben való járatlanság vagy tudatlanság. 3. Süketség, vakság, mely az illetőt állása betöltésére alkalmatlanná teszi, kivéve, ha helyettesítéséről megfelelőképen gondoskodni lehet. 4. A nép gyűlölete, ha mindjárt jogtalan is és nem is általános, ámde olyan természetű, hogy a pap működését megbénítja. 5. A jó hírnév elvesztése kegyes és komoly férfiak előtt, akár tisztességtelen életmód, akár más dolog miatt. 6. Súlyos vétség, a melyről a nyilvánosság még nem tud, de nemsokára tudni fog és nagy megbotránkozásra szolgál. 7. Egyházi pénzek vétkes kezelése. 8. Fontos papi teendők elhanyagolása kétszeri megintés után is. 9. A püspöknek való ellenszegülés ismételt ízben és fontos dolgokban. A fönti pápai rendelet nem vet ügyet az egyes államok törvényeire, sem az érvényben levő konkordátumokra. Azért írja a müncheni „Münchener Neueste Nachrichten"' : „A Vatikán rendeletet bocsátott ki, de azzal mitse törődött, hogy bizonyos államokban zavart idéz elő. Elfeledkezett arról, hogy konkordátumok is vannak a világon, melyek a plébánosok alkalmaztatását szabályozzák. Elfeledkezett arról, hogy olyan papi állások is vannak, melyek a korona kegy urasága alá tartoznak. Azt is elfeledte a Vatikán, hogy például Bajorországban „placetum regium" is van, mely nélkül semmiféle pápai rendelet se emelkedhetik jogerőre. A bajor kormány még ez ideig nem adta meg a placetumot, mert a szóban forgó rendelet újabb terheket ró az államra és kiszámíthatatlan zűrzavarnak lehet az okozója". A pápa levele Decurtins tanárhoz. Decurtins freiburgi tanár „Modemizmus az irodalomban" czímű művében hevesen támadja a vallási modernizmust és különösen Handel-Mazzetti írónő ellen foglal állást. A pápa többek közt ezeket írja Decurtins tanárnak: „Nagy örömmel olvastam művedet. Bizonyítékaid valóban erősek és megjegyzéseid igen találóak. Már régóta látjuk, hogy a modernizmus immár az irodalomha is behatolt, regény, novella és essai formájában. Ez az irodalom behízelgő modorával, a képzelet tetszetős játékával, eszthétikus, gyönyörködtető előadásaival nagyon sokat árt az egyház szent tanításainak. Azért is teljes erővel fel kell venni ellene a harczot. Különösen pedig azok küzdjenek ellene, akik az ifjúság oktatásával és nevelésével foglalkoznak és a kik az irodalom és a napi sajtó terén forgolódnak. Az ilyen férfiak valóban méltókká teszik magokat az egyház becsülésére, ha a modernista szépirodalomra művek írásával támadnak". Nem et orsz dg. Zion-egyesület gyűlése. A németországi Zion-egyesület az idén Frankfurtban tartotta nagygyűlését a kereskedők egyesületi házában. Mintegy száz kiküldött vett részt a tanácskozáson az egész birodalomból. A frankfurti zsidóság óriási érdeklődéssel kisérte a tanácskozás menetét. A nagygyűlés először is az egyesület legutóbbi két évi működéséről számolt be és azután megalkotta munkarendjét a következő két esztendőre vonatkozólag. Dr. Warburg berlini tanár „ Palesztina, mint a zsidóság munkatere" czimen tartott érdekes felolvasást. Annak a tervnek megvalósításáról értekezett, mely a Palesztinába vándorolt nagyszámú zsidóságot rendszeres földmüvelésre fogná. Dr. Oppenheimer, szintén Berlinből, azt javasolta, hogy egy részvénytársaság teremtsen külön alapot arra, hogy a kivándorlást még jobban megkönnyítse. A zsidó nemzeti alap ugyanis erre a czélra mindezideig elégtelennek bizonyult. Elhatározta a nagygyűlés azt is, hogy az egyesület központját Kölnből Berlinbe teszi át és hogy a jövő nyáron a zionisták világkongresszust tar tanak. A keresztyénellenes sajtó ellen. Stuhrmann lelkész, a Barmen városában megjelenő „Leuchtturm" (világítótorony) czímű újság szerkesztője kereszteshadjáratra szólítja föl Németország keresztyéneit a veszedelmes papírellenség ellen. A sajtó fekete tengerének vizébe a „fekete kereszt" csodás vesszejével akar belecsapni, hogy a piszkos hullámok kettéváljanak és az üdvösség népe áthatoljon rajta. Stuhrmann a ..Fekete-Kereszt-Szövetség" létrejöttén fáradozik. A szövetségbe belépőktől a következő fogadalom letételét követeli: „1. Kötelezem magam, hogy nem járatok olyan újságot vagy folyóiratot, a mely a keresztyén világnézet ellensége. 2. Támogatom erőmhöz képest a keresztyén sajtót, csak azt olvasom és kérem az utczán, a boltokban vagy utazásom alkalmával a vasúti állomásokon. 3. Ismeréseim körében és a hol csak tehetem, a keresztyén napi sajtó érdekében buzgólkodom. 4. Teljes erőmből küzdök az erkölcsrontó szennyirodalom ellen". Az Evangéliumi Szövetség nagygyűlése. A német Evangéliumi Szövetség (Evang. Bund) az évek folyamán valósággal nagyhatalommá lett. Jelenleg 2800 fiókegyesülete és 430,000 tagja van. Ebben az esztendőben Chemniíz városában tartotta nagygyűlését. Az egész országból körülbelül 1000 kiküldött jelent meg. Legkimagaslóbb eseménye a gyűlésnek Kaftan előadása volt: „Közös világnézet, ultrát nontanizmus és protestantizmus" czimen. Kaftan feltüntette, hogy az általános világnézet az ultramontanizmusban és a protestantizmusban ugyanaz. Mindkettőnek ez a jelszava: Isten, örökkévalóság, Krisztus! Kiáltása mind a kettőnek ugyanaz : „Jöjjön el a te országod !" A főkülönbség abban van, hogy a pápai egyház azonosítja magát az Isten egyházával. A protestantizmus azonban az Isten világhatalmát hangsúlyozza, nem az ember, nem a pápa világhatalmát. Vázolta azután a protestantizmus kiválóságait az ultrámontanizmussal szemben, közművelődési, értelmi, erkölcsi és vallásgyakoriati szempontokból. Dr. Hunzinyer tanár előadásának alaphangja ez volt: „Bízzunk jobban a reformáczió életerejében!" Követeli a protestáns öntudat fejlesztését. Luther szerint az igazi kegyesség abból fakad, hogy megérezzük magunkban az Istent. A reformácziót nem szabad elejtenünk