Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-27 / 48. szám
érzelmi föltételei vannak. Ezen érzelmi föltételek megteremtésére való törekvés a neveléstudomány régi sarkalatos elve. Mint az érzelmi nevelés eszközét használja a neveléstudomány a vallásos oktatást, az életrajzokat történelmet, irodalmat, — de nem használja erre a czélra a természetrajzot. Nem is volt rá nagy szükség. De a mily mértékben terjed az anyagiasság, ép oly, sőt hatványozott mértékben kell felkarolni a valláserkölcsi és érzelmi nevelést, mert csakis ezeknek az ideális ereje képes a rideg anyagiasság és önzés útján elégedetlenül rohanó embert arra a nemesebb s a tereintés koronájához méltó meggondolásra bírni, hogy vegye észre értelmes eszével, nemesebbre hívatott lelkével, hogy veszélyes útja mentén virág is nyílik és az ő gyönyörködtetésére nyílik; madár is dalol és az ő gyönyörködtetésére, vidámitására, életkedvének fokozásáért dalol. S ha meggondolja, hogy az árnyas erdő üdít, nyugtot ád, a mező virágai gyönyörködtetik a szemet, a csodálatosan szép természet minden szépsége az ő számára pompázik: nem rideg az a hely, a hol megfordul, nem egyedül álló, nem elhagyatott, A természettudományok nevelő hatásának végső eredménye pedig az legyen, hogy az ember állapítsa meg tudatosan a maga helyét a mindenségben. Erezze fensőbbségét minden teremtmény fölött, de bölcsen, nemesen. A fensőbbség érzete kötelességet ró reánk. Ha mi vagyunk a legnemesebb teremtmények : gondolatainkban, érzéseinkben és cselekedeteinkben is a legnemesebbek legyünk minden teremtménnyel szemben, mely hatalmunk alá adatott s főként embertársainkkal szemben, kikben önmagunkat látjuk. S ha megbecsülését kívánjuk annak a koronának, melyet mi tettünk a király fejére: becsüljük meg önmagunkat is, kiket Isten helyezett a teremtés fölé koronául! Juhász Júlia, tanítónő. TÁRCZA. Mutatvány Raífay Sándor „Magyarázatos Újszövetségiéből. Raífay Sándornak a Luther-Társaság kiadásában közelebb megjelenendő Magyarázatos Újszövetségéből, illetőleg Magyarázatos Máté-evangéliumából itt közlünk egy részletet. Az irodalomtörténeti bevezetésnek a Máté evangéliumára vonatkozó részét (8. 1.) és a 11. rósz 1 —15. verseinek — épen adventi alkalmi jellegű magyarázatát : Máté evangéliumának a története fölötte érdekes. A róla szóló legrégibb tudósítás Papiasz hieropoliszi püspöké a második század elejéről. Azt mondja, hogy Máté héber nyelven írta meg Jézus történetét és mindenki úgy fordítgatta munkáját görögre, a hogy tudta. Vitás ugyan, hogy Jézusnak csak a mondásait jegyezte-e fel Máté, vagy pedig a történetét is megírta, de mi bízvást ez utóbbit állíthatjuk, azért, mert a Papiasz által használt logia szó az Újszövetségben is igen sokszor történetet, eseményt jelent (Lk. 12 , 43 6 , 92 8 . Ap. Csel. 4V 67 , 122 4 , 1920 i 82 1 , stb.). Továbbá, mert Papiasz magyarázatokat is írt Máté munkájához és ezek a magyarázatok épen úgy öt csoportra különültek, mint a hogy ezt az öt csoportot a mai Mátéban is megtalálhatjuk: 72 8 , llt , 135 3 , 19x , 26a . Ebből is az következik, hogy a Papiasz héber nyelvű Mátéja egészben véve a mai Máténak felelt meg, bár bizonyosra vehető, hogy a mikor görög nyelvre fordították, akkor a fordítója, a mint az I. táblázatos kimutatás is igazolja, Márk evangéliumát is beledolgozta. Bizonyos tehát, hogy a legelső evangéliumot Máté apostol írta meg, de héber nyelven. Ez az eredeti héber nyelvű evangélium azonban elveszett. A mai görög nyelvű evangélium csak átdolgozott fordítása ennek. De épen ezért joggal viseli a Máté evangéliuma czímet. Szerzője az a Máté, a kit a kapernaumi vámtól hívott el tanítványul az Úr. Máténak az eredeti neve Lévi volt, Máténak =•- Isten ajándékának Jézus nevezte őt el. Máté az ő héber evangéliumát Jézus halála után mintegy 30 évvel, mindenesetre Jeruzsálem pusztulása (66—70) előtt irta meg. Ezt bizonyítják a következő adatok 52 1 ... még a zsidó ítélkezési módról szól, 52 3 ... a zsidó áldozásokról, 53 5 szerint még áll Jeruzsálem, 27n ... mentegeti Pilátust és a feleségét, nehogy a római hatóságot a hívők ellen hangolja stb. Mikor dolgozták át ezt az evangéliumot görög nyelvre ? Erre a kérdésre nem tudunk megfelelni. Hogy Máté evangéliumát zsidó ember zsidó emberek számára írta, az kétségtelen. Nemcsak az eredeti nyelve, hanem az Otestamentumra való gyakori hivatkozása is ezt mutatja. Máté Jézusnak minden esetét az Ótestamentumból igyekszik igazolna vagy magyarázni. Ezt a szokást az apostoli levelekben is megtaláljuk. Ezeknek az ótestamentumi idézeteknek az a czéljuk, hogy Jézust a zsidókkal mint az atyáknak megígért Messiást fogadtassák el. Mátéra nézve jellemző, hogy a beszédeket csoportosítani törekszik. Igy a „hegyi beszéd" nála egész beszédgyűjtemény, melynek egyes részletei Lukácsnál sokszor egészen más összefüggésben ós szétszórva találhatók. Ugyanezt látjuk az apostolokat kiküldő, valamint a végső dolgokról szóló beszédeknél is. Kétségtelen, hogy ez a rendezgetés, csoportosítás jórészt az átdolgozó és fordító munkája. Máté evangéliumát a hívők mindig nagyon szerették, mert egyszerűen, világosan és mégis részletesen írja meg Jézus történetét. 11. Réss. Jézus egyedül vándorol 1. A Keresztelő követsége 2—6. Kicsoda a Keresztelő? 7—15. Mit tart Jézus kortársairól? 16—24. Jézus fohásza 25—26. Jézus terhe ds igája 27—30. Jézus egyedül vándorol 1. Lön, hogy mikor Jézus bevégezte a tizenkét tanítványának adott utasítást, elment onnét, hogy tanítson és prédikáljon az ő városaikban.
