Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

alapok ügyében kiküldött bizottság jelentését mutatta be. Abban a kérdésben, liogy a theológiai intézetnek a Kálvin-térről kiköltözésével a pesti egyház minő kielégítést adjon az építkezéshez nyújtott 24,000 korona fejében, még nem tudtak megállapodni. A mi pedig a theológiát és a budapesti főgimnáziumot illető közös főiskolai alapok kezelését illeti, kimondta a gyűlés, hogy 1. a „pesti ref. főiskola" néven eddig tett alapítványok és hagyományok kamatai és hasznai továbbra is egyenlő részben közös javadalmai lesznek a theológiának és a budapesti ref. főgimnáziumnak ; 2. ugyanilyenek lesznek az ily néven a jövőben teendő hagyományok és alapítványok is, ha a végrendelkező akaratából ellenkező nem látszanék; 3. a közös alapok kezelésére 10 tagból álló bizottság szerveztetik, a melyből 5 tagot a kerület, 5 tagot a budapesti egyház választ. A kerület részéről a bizottságba dr. Puky Gyulát, Mészáros Jánost, Lévay Lajost, dr. Nagy Dezsőt és dr. Szabó Józsefet küldötte ki a gyűlés. Ugyancsak Mészáros János tett jelentést a Baar-Madas árvaház ügyében kiküldött bizottság nevében. Az árvaház Kecskeméten fog felállíttatni, egyfelől a főgimnáziummal, másfelől pedig gazdasági képzővel kapcsolatban, a mely utóbbi czélra a várostól kérnek megfelelő területet. Darányi Ignácz főgondnok indítványára elhatározta a gyűlés, hogy Laky Adolf özvegyéhez részvétátiratot intéz. A kecskeméti egyháznak a főgimnázium és a jogakadémia új épületeire felveendő kölcsönügye jóváhagyatott. A segélyosztó bizottság javaslatainak (a megszavazott segélyeket lapunk mult heti számában már közöltük) elfogadása után, Baranyahidvég, Kiscsánv-Oszró, Vajszló, Fóth, Bogyiszló új adókulcsai, Alsónyék adóemelése, Kosd iskolai pótacló-kivetése helybenhagyattak. A külsősomogyi egyházmegye ama határozatának jóváhagyását kérte, a mely szerint a ref. elemi iskolákba járó, más felekezetű gyermekek szülői, az eltörölt tandíj helyett az iskolák fentartásához való járulásra köteleztessenek. A hozzászólók részéről kérdésbe tétetett ugyan, hogy vájjon az állami törvény megengedi-e az ilyen rendelkezést, s ha megengedi is, miként lesznek kényszeríthetők a más felekezetű szülők a hozzájárulás megfizetésére ? — de a gyűlés abban a véleményben volt, hogy az iskolafentartó egyházak joggal elvárhatják a más felekezetű, gyermekeiket taníttató szülőktől, hogy az iskolák dologi kiadásaihoz ők is hozzájáruljanak, — s így a külsősomogyi határozatot jóváhagyólag tudomásul vette. Benkö István aljegyző előterjesztése mellett a felterjesztett lelkészi, tanítói és kántortanítói díjlevelek jóváhagyattak, csupán az abonyi tanítónői és a nagypali tanítói díjlevelek tétettek vissza megfelelő kiegészítés végett, Az egyházmegyék felterjesztései során, a külsősomogyi egyházmegye felterjesztésére felhívattak a gyülekezetek a hivatalnokok díjleveleinek korszerű átalakítására; kimondatott, hogy olyan helyeken, a hol a tanítói fizetés egyházi év szerint történik, 1910 április 24-től szeptember l-ig a tanítót megilleti a tan díjkárpótlás és hogy annak fedezetéről a gyülekezetek tartoznak gondoskodni. A tolnai egyházmegye felterjesztésére elrendelte a gyűlés a tandíjkárpótlás kérésében a szükséges minták elkészítését. Az esperesi kar felhivatott, hogy terjesszen be véleményes javaslatot a jótékony intézmények segítése tárgyában. Az egyházmegyei egyházlátogatás kérdő pontjaira vonatkozó javaslat, valamint a konventnek a vegyesházasságok körüli eljárásra és a lelki gondozásra vonatkozó szabályrendelet-tervezete, véleményezés végett letétetett az egyházmegyékhez. A jog- és gazdaságügyi bizottság véleményezése alapján kimondta a gyűlés, hogy a közalap zálogleveleire a gyülekezetek által veendő kölcsönökért a jótállást elvállalja. Végül elhatározták, hogy a konvent közreműködésével készülő egyetemes egyházi névtár kiadatása esetén a kerületi névtár kiadását egyelőre megszüntetik. A gyűlés, tárgysorozatát kimerítve, 26-án d. u. V2

2 órakor, dr. Baksay Sándor hálaadó imádságával rekesztetett be. A Magyar Evangéliumi Nőegyesületek Szövetségének konferencziája. T 1. Más alkalommal is írtunk már e lap hasábjain arról, hogy a magyar protestáns egyházi élet emelésére és bensőbbé tételére mily nagy szolgálatot tehetnek az evangélium alapján álló nőegyesületek. Ezt elmondhatjuk különben mindazon egyesülésekről, melyek azt a fenséges czélt tűzték maguk elé, hogy míg egyfelől saját tagjaik minél mélyebben behatoljanak az evangéliumi igazságok ismeretébe és életükkel is bizonyságtevőivé legyenek a megismert új boldogságnak, addig másfelől az egyesületen kívül álló testvéreik életére, munkáira, küzdelmeire, talán nyomorúságára olyan hatással legyenek, hogy a nyomor fájdalma megenyhíttessék, a küzdelmek ne gyűlölettel teljes küzdelmek legyenek, a munkák között meglássák az istenországáért való munka szépségét — és az élet szebb, derültebb, boldogabb élet legyen. Azonban mindjárt megjegyezhetjük, hogy míg az utolsó években is egész sereg egyesület állott elő, mindennapi, igen sokszor anyagi előnyök és czélok megvalósításáért, addig a mi protestáns egyházunkban nagyon nehezen indul meg az a munka, mely evangéliumi eszményeket tűzve maga elé, evangéliumi egyesületekbe tömörítené azokat, kik komoly törekvésekért örömmel dolgoznának és bizonyára anyagi áldozatoktól sem riadnának vissza. Mindezek sokszor hallott és elmondott igazságok. De mégis annyira fontosak, hogy még ha