Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

már érzik a nagy változás, a mely ott forr Kálvin ben­sejébeti. Levelét arra szánja, hogy nevessenek az ott rajzolt eseményeken. Ez a megjegyzés mutatja azt, hogy mily magas szellemi nivón állott a Kálvin társasága, a mely képes volt meglátni a leírt eseményben a papság szánalmas vergődését. Röviden, de jellemzően írja le azt az aknamunkát és otromba támadást, a melyet a papság intézett a franczia király nővére, Margit ellen. A király vizsgálatot indíttatott, melynek eredménye­ként „királyi rendelet jelent meg, melynek értelmében ezentúl a párizsi püspök jelöli ki az egyes paróchiákba a hitszónokokat, kiket azelőtt a theológusok kényük­kedvük szerint válogattak ki a szerint, a mint valaki jobban tudott kiabálni vagy bolondul haragos volt a szószéken, a mit ők buzgóságnak neveznek vala; Éliás sohasem volt ilyen, pedig ő is lelkesült Isten házáért". Itt már az Institutio írójának a hangja hallatszik. Még egy levél szól Dániel F.-nek angoulemi tar­tózkodásából, hol gyűjtögette azokat az adatokat, a me­lyeket olyan bámulatos erővel használt föl Institutiójában. Van egy levél De Connan Ferenczhez, melyben arra kéri, hogy az az elvi küzdelem, a mely közöttük folyik, ne rontsa meg a köztük levő baráti viszonyt. Két igen meleghangú levél szól Du Chemin Mik­lósnak. Az egyikben (1531) édes apja halálos betegsé­géről értesíti, a másikban (1533) két koronát kór tőle kölcsön. Egy levél szól De Hangért Kolozsnak, a kivel együtt nevelkedett Kálvin. Akként akarja a család iránti háláját leróni s jelét adni ő iránta érzett tiszteletének, hogy első munkáját néki ajánlja föl egy levélben. Ez azonban valódi értekezés, melynek sorai között világosan föl lehet ismerni a későbbi Kálvint, ki olyan nagyon meg tudta magát alázni Isten előtt. Legvégül van egy levél Bucer Mártonhoz. Ez már a magát keresztyénnek valló lélek megnyilatkozása. Egy embert vesz pártfogásába és védi az anabaptizmus vádja ellen s ajánlja Bucer gondjaiba. A levelek stílusa gyönyörű, tiszta, világos; nem az a tömörség jellemzi őket, mint Kálvin többi munkáit. Levelekről lévén szó, nem is lehet másként. De ha figyelmesen vizsgálja őket az ember, már itt, ezekben a könnyed hangon megírt levelekben is fölismerhetni Kálvin minden jellegzetes sajátságát. Sőt egy ilyen kristály tisz­taságú elme, mint a milyen már e korban is volt Kálvin, — világosan mutatja azt a mélyülést, a melyet a jogi és klasszikus tanulmányokon keresztül tett az evangé­lium felé. Épen ezért végtelen fontos ránk nézve, hogy Kál­vint minél behatóbban tanulmányozzuk. Hangsúlyozom, — hogy tanulmányozzuk. Látni, hogy mint erősödik nála az emberekkel szemben való jogos önérzet a bűnök ostorozásává, vagy mint mélyül a szerénység alázatossággá: bizony épületes és hasznos ránk nézve. Megfigyelni azt, hogy mint hajlik meg ez a tiszta, nagytudású, világos látású, éles ítéletű fej az evangélium előtt lépésről-lépésre, — bizony serkentőleg hat reánk s követésre buzdít bennünket. Végtelen lekötelezettjei lehetünk a Kálvin-fordí­tóknak, a miért megkönnyítik nekünk ezt a tanulmányo­zást ; és kérnünk kell őket, hogy kitűzött czéljuktól ne álljanak el. Kérnünk kell kiváltkép dr. Pruzsinszky Pált, hogy a levelek fordítását folytassa, még akkor is, ha ta­lán kezdetbe núgy látszanék, hogy az anyagi szempontból hálátlan foglalkozás. Szeretném hinni, hogy nem az, mert a magam részéről úgy vagyok Kálvinnal, mint a nemzeti színház egykori intendánsa Shakespearral: „vagy remekül kell adni, vagy sehogy, de adni kell". Kálvint is vagy egész odaadással kell tanulmányozni, vagy sehogy, de tanulmányozni kell. Miután mi már elestünk attól, hogy eredetiben végezzük a tanulmányo­zást. Ragadjuk meg az alkalmat, a mikor Kálvint szerető lelkek gyönyörű magyarsággal nyújtják azt nekünk. Kájel Endre. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. (Folytatás és vége.) Az okt. 25-diki ülésben a theologia elhelyezése ügyében kiküldött bizottság tett jelentést az általa vég­zett dolgokról. Az új helyiség átalakítására készen van­nak a részlettervek és a költségvetés, ügy hogy mikor a dohánygyár kiköltözik, azonnal megkezdődhetnek az átala­kító munkálatok. Kedvező esetben a jövő iskolai évre már átköltözködhetik a theologia az új helyiségbe és jövő Őszi közgyűlését már annak tanácstermében tarthatja meg a kerület. A jelentés tudomásul szolgált és a bizottság utasítást nyert a belső berendezés költségvetésének össze­állítására is. A theologiai választmány jelentésében az ürese­désben levő bölcsészet-pedagógiai tanszék betöltésének kérdése s ezzel kapcsolatban a tanári fizetések rende­zése voltak a fontosabbak. A gyűlés, a választmány ja­vaslatának megfelelőleg úgy határozott, hogy a tanszé­ket egyelőre nem tölti be, hanem annak teendőit a meg­levő öt tanárral láttatja el; a tanszék törzsfizetés és lakáspénz járandóságait pedig az öt tanár fizetésrende­zésére fordítja, oly módon, hogy f. évi szeptember hó 1-től kezdve minden tanár 1200 kor., nyugdíjba be nem számítható fizetéspótlékot kap. Kérdésbe tétetett ugyan, hogy ez a rendelkezés nem fog-e gátjául szolgálni a hatodik tanszék betöltésének, — vagy ha a tanszék be­töltetik, miként lesz biztosítva a meglevő öt tanárnak a most nyújtott 1200—1200 korona? — a gyűlés azon­ban e kérdések tárgyalásába nem bocsátkozott bele. A tanári fizetések ez ideiglenes rendezésével kapcsolat­ban kimondta a gyűlés azt is, hogy dr. Pruzsinszky Pál és Marton Lajos tanároknak középiskolai rendes tanár­ságban eltöltött szolgálati éveit a korpótlékoknál és a nyug­díjjogosultságnál beszámítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom