Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos. kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenö. Élőfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A renénység vallása. V. J. — Vezérczikk : Külföldi hitrokonaink tömeges látogatása. Dr. K. I. — Könyvismertetés: Pruzsinszky Pál: Kálvin János ifjúkori levelei. Kájel Endre. — Belföld: A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. — A Magyar Evangéliumi Nöegyesületek Szövetségének konfereneziája. Tudósító. — Külföld: Svájcz. Nagybritannia, Németország és Kisázsia. Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. a szétválasztó és türelmetlen hit vallásával szeniben. Az apostoli levélíró pedig a reménység vallásának nevezi a Jézus Krisztus vallását. A Jézus engesztelő áldozata által szerzett bűnbocsánat és istengyermeki élet reménységéről beszél. A kegyelem székéhez bizodalommal és reménységgel való járulásra serkent. Aztán ennek a reménységnek tántoríthatlanul való megtartására buzdít. Buzdításának és reménységünknek rendíthetetlen alapjára, az Istennek s Jézus Krisztusnak örök hűségére emlékeztet 0 a Jézus nagy áldozatában s az az által átalakított Isten és ember között való viszonyban látja a Jézus evangéliumának lényegét, a keresztyén vallást. Tehát előtte a bűnbocsánat reménységének és valóságának vallásaként tűnik fel a keresztyénség. Vannak, a kik általában a reménység vallásának tartják a keresztyénséget. Nem a jelenre, hanem a boldogabb jövendő reirányuló, túlvilágot igérő vallásnak tekintik azt. Kétségtelenül volt idő, mikor a keresztyénség rászolgált erre a megítélésre. Imitt-amott ma is látható multat feledő, jelent megvető, jövőt bálványozó keresztyén irányzat. Az ilyen keresztyénségről méltán lehet mondani azt, a mit némelyek az egész keresztyénségről szoktak mondani, hogy az a mult vallása. A kik a keresztyénséget a mult lejárt vallásának tartják, azokkal szemben erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy az a jelennek, a mának vallása, mint Peabody mondja: „a jelenkor vallása". A jelenkori életet akarja istengyermeki életté és istenországává szentelni. Viszont a mát bálványozó, a jelenkoron túl nem néző lelkeknek rámutatunk arra, hogy a keresztyénség a reménység vallása. Nemcsak a jelenben hirdet, remél és ad Isten és ember között való összhangot, istengyermeki életet, hanem reméli a földön minden egyénben megva-Az Élet Könyvéből. A reménység vallása. „Tartsuk meg a reménység vallását tántoríthatatlanul, mert híí az, a ki ígéretet tett." Zsid. 10..,,. Sokat vitatkoztak már a vallás és a vallástudomány emberei a vallásnak s közelebbről a keresztyénségnek lélektani eredetéről és jelleméről. Némelyek az értelemből, mások az érzelemből, ismét mások pedig az akaratból származtatták le a vallást. Ehhez képest a keresztyén vallást is az értelem, az érzelem vagy az akarat vallásának tartották és nevezték. Legújabban Európában is, de különösen Amerikában a vallásnak akarati jellemét hangsúlyozzák. Egyik kiváló amerikai keresztyén gondolkozó, Peabody a keresztyén vallást is az akarat vallásának nevezi. Ennek a három irányzatnak az árnyalatai azok a mai szellemi irányok, melvek a vallást a képzelet játékának, a hangula^hi .. áverésének, vagy egyszerűen munkásságnak tartják. Az előbbiekkel szemben nagyon kezd előtérbe nyomulni a gyakorlati erőkifejtés, a dologtevő élet gondolata és eszménye. Már Carlyle azt mondotta a középkori barátokkal: Laborare est orare, a munka imádság, a munka vallás. A jelenkori amerikaiak s részben európaiak is kezdenek a munka vallásának hívei lenni. A keresztyénséget szokták még a fő vallásos erények szerint is megkülönböztetni. Nevezik a hit vallásának, a zsidó törvényvallással szemben. Magában a keresztyénségben is a protestáns keresztyénséget a hit vallásának, tekintik, a római katholikus törvényvallással és a görög katholikus ta u val lássál szemben. Nevezik a szeretet vallásának, a mindent összekapcsoló szeretet vallásának,