Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-30 / 44. szám

mélete s az ó-szövetségi kijelentés hittartalma között nincs elháríthatatlan ellentót, mivel az Isten — s ezt Vil­mos császár is hirdeti — kiválasztott emberek által je­lenti ki magát az emberiség történetében... Igaz úton járni és szeretetet gyakorolni, ím ez a prófétákkal egye­zőleg a modern zsidóság lényege és örök érdeme min­den más népekkel szemben". Azt a káros hatást azon­ban már elhallgatta az érdemes zsidó tudós, a melyet a modern zsidóság meggazdagodási vágya és érzékies keleti gondolkozása a közéletre, a sajtóra és az iroda­lomra gyakorolt! — Végül egy nürnbergi kereskedelmi igazgató-tanár azt vitatta, hogy a zsidóság teljesen egye­zik a modern eszmevilággal, sőt annak leghathatósabb terjesztője. A zsidóságnak le kell ráznia az emberek által csinált istentiszteleti szertartások bilincseit s min­denben, vallás terén is, a modern kulturát kell követ­nie. Egy modern világfelfogásnak megalkotása és annak a gyakorlati életbe való bevitele, a zsidóság egyik leg­szebb hivatása és feladata. Mi több, egy zsidó tudós azt is hirdette, sebben körülbelül igaza is van (?), hogy a mo­dern zsidóság sokban találkozik a szabadelvű prot. keresztyénséggel. íme így találkoznak a végletek ott, a hol a pozitiv evangéliumi alap hiányzik! Pedig Krisztus és nem a modern kultura a mi hitünk alap- és szege­letköve! * * * Zsidó népesség. A legújabb népszámlálás teljesen hiteles adatai szerint a zsidó lakosság 191.0. jan. 1-én volt Európában kerek 9.125,000, Ázsiában 375,000, Afri­kában 355,000, Amerikában 2.125,000 ós Ausztráliában 20,000. E számadatokból is kitűnik, hogy a mai zsidók csaknem kizárólag Európában laknak, holott az amerikai Egyesült-Államok 2 milliót tevő zsidó lakossága ma két­szer annyi, mint 1899-ben s ötször annyi, mint 1888-ban. Európa egyes országaiban a zsidók létszáma a követke­zőleg oszlik meg: Ausztriában van 1.125,000, Magyar­országon 850,000 Bulgáriában 36,000, Francziaországban 95,000, Németországban 608,000, Hollandiában 106,000, Olaszországban 50,000, Romániában 250,000, Oroszor­szágban 5.215,000, az európai Törökországban 300,000 és Nagybritánniában 238,000 zsidó. Ázsiában, Palesztiná­ban lakik 100,000, Kisázsiában és Syriában 65,000, Per­zsiában 63,000, Arábiában 20,000, Indiában 18,000, Tur­kesztán- és Afganisztánban 18,000 zsidó. Afrikában Marok­kóban van 150,000, Tunisban 60,000, Algériában, 63,000, Abbessiniában 6500 s Délafrikában 50,000 szidó. Végül Amerika zsidó lakosságának száma 2.000,000, Kanadáé 60,000 s az argentínai köztársaságé 45,000. * * * Gyakorlati theológia. E theológia „problémájáról" nagyon tanulságos közlemény olvasható a „Theol. Rund­schau" ez évi folyamának szeptemberi füzetében. Drews, Rietschel, Wernle, Eckert, Friihauf és Genrich ^idevágó műveire való folytonos kritikai utalással fejtegeti, hogy a theol. studium a jelenkori gyakorlattal szorosabb össze­függésbe hozandó. Épen azért meg kell szorítanunk az ó-szövetségi és egyháztörténeti tudomány anyagot. Hang­súlyozza az alapos theol. műveltséget, de., „solche mit Gegenwartskurs". A mai gyakorlati theológia nagyon távol áll a való élettől s így gyakorlatiatlanná vált. Hibája a túlságos rendszerezés és dedukálás. A gyakorlati theoló­giának Drews szerint az egyetemi pedagógika körében kell mozognia, hogy a hivatalra való előkészítés technikai álláspontjára ne siilyedjen. A theológiát és az egyházat bensőbb viszonyba kell hoznunk egymással, mint azt Schleiermacher tette. A gyakorlati theológia „rendszerével" — mint Rietschel találóan mondja — mire sem mehetünk. Egyik veszedelme a túlságos historicizmus is. Különb­séget kell tennünk egyetemi és gyakorlati lelkészeti gyakorlati theológia között. Egyetemi alakja pedig a történeti mult s a jelenkori állapotok alapos ismeretén épült föl. Behatóan foglalkozik továbbá Schian a gyakorlati theológia és az ethika egymáshoz való viszonyával. Wernle e theológiát az alkalmazott ethika egyik alré­szének: a ker. erkölcsi alapelvek gyakorlati egyházi alkalmazásának, — Eckert ellenben az ethika 3., be­fejező részének, tehát a szocziálethika nagy és fontos ágának definiálja. Erre nézve találóan mondja Schian: az ethikának az erkölcsi, a gyakorlati theológiának az egyházi cselekvőséggel van dolga, az ethika azt dönti el, hogy mi erkölcsileg, s a gyakorlati theológia azt, hogy mi egyházilag helyes. A gyakorlati theológia fele­kezeti jellegét is vitatja, a nélkül, hogy az valamely émpirikus egyháziasságtól való függőséggel volna azonos. A gyakorlati theológia jövendő feladatát SGhian így kör­vonalozza : alapos históriai tudással s a jelenkori követel­mények beható ismeretével kell minden irányban elvileg feldolgoznunk az ev. keresztyénség egyházi kialakulását, a mivel egyúttal a különböző művelődési elemek bölcs felhasználásával megadjuk a gyakorlati útmutatást is a lelkészi hivatal méltó betöltéséhez. Mindenesetre érde­kesek és tanulságosak ezek a külföldi eszmeáramlatok a gyakorlati theológia mezején. Ismeretes, hogy a theol. tanrendszer gyakorlatibb irányban való reformálása az evang. egyházat hazánkban is élénken foglalkoztatja s a bányai evang. egyházkerület Scholtz püspök indítvá­nyára azt határozta, hogy a hazai theol. tanrendszer a gyakorlati lelkészképzés érdekében módosíttassék. Fé­lünk tőle, hogy az egyoldalú prakticismusra vezet a túl­hajtott tudományossággal szemben. Itt is élő kapcsolatba kell hoznunk a tudományt az élettel, a rendszert a gya­korlati szükségletekkel és követelményekkel. Minden­esetre nagy követelményekkel lép föl a gyakorlati egy­házi élet a lelkésszel szemben. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Nótás kedvvel és Szikrák egy ismeretlen világból. cz. alatt két kötet költeményét kaptuk Nagy Vincze csabdi-i ref. lelkésznek. Mindkettőben szép költői tehet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom