Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
bécsi szabadelvű iskolát, a Szabad Iskola-Egyesület által épittetett és fentartott „Freie Schule"-t mutatja be. A legmodernebb pedagógiai és közegészségi követelményeknek is megfelelő elemi és polgári iskolát jómódú gyermekek számára létesítették. Az osztrák népoktatási törvény szervezete szerint kell itt is tanítani és mivel az iskolában nem tanítanak hittant, erről a szülők külön gondoskodnak. Tehát a gyermekek mégis tanulnak hittant! Nádai Pál a budapesti elemi iskolák gyermekrajz-kiállításán vezeti át az olvasót. Albrecht István Egységes népoktatás cz. czikke a tanítók nagygyűlésére tekint vissza. Azt, a napilapokból már jól ismert határozathozatalt írja le, hogy a közgyűlés az egységes állami tanítóképzés mellett foglalt állást. — Az október 2-iki (32.) számával új kötet kezdődik. Ennek a számnak a vezető czikke Kovács Rezső tollából Vajúdó iskola-reform czímen a polgári iskolákról szól. Helyteleníti, hogy erről az iskoláról csak mint másodrendű iskolafajról beszélnek. író ezt az iskolafajt a jövő gyakorlati életű iskolájának szeretné látni. Most harmadszor akarják már megcsinálni a polgári iskola reformját és semmi biztató jel sincs az ellen, hogy a készülő reform valóságos tanügyi szecesszió jellegével fog bírni. Szász Irén arról ír. hogy megfelel-e az iskolai idő és tananyag mm beosztása a gyermeki fejlődés törvényszerűségének. író megfigyelte a gyermekeknek évszakról-évszakra való testi fejlődósét és azzal kapcsolatban a szellemi képességek változását. Özv. Báthory Nándorné báró Dairoku Kikuchi volt japán közoktatásügyi miniszternek a japán nevelésről írt könyvét ismerteti. A Szemle rovat a Monatschrift für soc. Medicin und Hygiene cz. német folyóirat egyik közleményét ismerteti. Ez a közlemény odamutat, hogy nem sport, hanem inkább munka való az embernek. EGYHÁZ. Lelkész választás. A cserépfalui (Borsod-megye) ref. egyházközség Pósa Péter tiszatarjáni ref. lelkészt választotta lelkipásztorául. Lelkészbeiktatás. A bródi (erdélyi) ref. egyházközség új lelkipásztorának,- Berde Sándor volt kolozsvári hitoktatónak beiktatása a mult hónap 18-án ment végbe. A beiktató beszédet ifj. Péter Károly egyházkerületi titkár mondotta. Lelkészi értekezlet. A kölesdvidéki evang. lelkészi kör szeptember 28-án tartotta őszi értekezletét Kistormáson, úrvacsora-osztással egybekötve. Lágler Sándorle mondott elnök helyébe Beichert Gyula kistormási lelkészt választották meg. Tárgyalták az új énekeskönyv ügyét és több, a lelkipásztorkodás körébe vágó más kérdést. Belmissziói estély. Az ORLE.-nek a mult héten lefolyt kongresszusával kapcsolatban, okt. 4-én este belmissziói estély volt a Kálvin téri templomban. Az estélyt, az ORLE. elnökségének felkérésére dr. Szabó Aladár lelkész rendezte. Oly nagy volt az iránt a kongresszusi tagok és a budapesti közönség érdeklődése, hogyanagy templom zsúfolásig megtelt. Az estélyt Krausz Gusztáv ének- és zenetanár művészi orgonajátéka nyitotta meg, a mellyel Hándel: Marciié sur un théme cz. művét mutatta be. Felálló és rendes ének után dr. Antal Gábor dunántúli püspök imádkozott, majd pedig a Bethániaegylet vegyeskara énekelt dr. Kováts Lajos vallástanár vezetése mellett. Kiváló érdekességet kölcsönzött az estélynek az, hogy dr. Fulliquet is résztvett benne, elmondván egyétmást dr. Kováts István tolmácsolása mellett a belmisszió terén szerzett tapasztalataiból. Lelkes szavakkal mutatott reá, hogy a mai világban már nem lehet a középkor fegyvereivel harczolni, még az evangélium hirdetése terén sem. Ez evangéliumot ki kell vinni a templomon kívülre is ; azokhoz is, a kik a templomot nem látogathatják, vagy épen elkerülik. A nép nem lehet el vezetők nélkül; de vigyázzunk, hogy ezek a vezetők ne félrevezető rossz emberek, hanem az evangélium hűséges sáfárai legyenek. Csak az evangéliumi belmisszióval lehet a lelkeket a vakbit sötétségétől és a hitetlen szocziálizmus veszedelmes tanításaitól megóvnunk. Az evangélium sáfárlásában mindenkor Jézusra tekintsünk, a ki azt mondá, hogy nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak ; — s kövessük a Jézus szolgálatában a nagy Kálvint, mert csak úgy lehetünk az ő lelki gyermekei. — A Bethánia karának újabb éneke után dr. Szabó Aladár olvasott fel a helyes belmissziói munka alapelveiről. Igazi belmissziói — mondá — csak a Krisztus váltságténye alapjáról indíthatunk, s minden munkánkat az evangélium szellemének kell áthatnia. A keresztyén egyháznak foglalkoznia kell ugyan az emberi társadalom minden bajaival, de mégis a legfőbb kötelessége a bűn által beteggé tett lelkek gyógyítgatása. Ebben a szent munkában' alkalmazzunk evangéliumi mértékét, a mely meg fogja mutatni, hogy nem papoknak és világiaknak, protestánsoknak és pápistáknak egymást vádolására van szükség, hanem a magunk fogyatékosságainak megismerésére és a magunk meggyógyítására, hogy másokat is gyógyuláshoz segíthessünk. — Hazánkban is folyik már sok helyen belmissziói munka ; de sem a vezetők, sem a segítők száma nem elég, sem pedig a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati kégesség nincs meg a kellő mértékben. Igen jó volna tehát, ha a lelkészegyesület évi kongresszusaival kapcsolatban, vagy más időben, belmissziói kurzusokat rendeznénk, a melyeken e fontos munkának úgy elméleti, mint gyakorlati részeivel megismertetnők az az iránt érdeklődőket. — Péter Mihály gálszécsi lelkész Vargha Gyulánénak Külin után írt: „Meg van írva" cz. szép költeményét olvasta fel. Utána pedig Nagy István kisújszállási lelkész szólott Krisztus istenségéről. Beszéde mély hitről tett bizonyságot. Kár volt azonban, hogy beszédét igen hosszúra nyújtotta. Az estélyt dr. Szabó Aladár imádsága, közének és Krausz Gusztáv újabb szép orgonajátéka rekesztette be. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. A dunántúti ref. egyházkerület közgyűlése szeptember 29—29. napjain tartatott meg Pápán dr. Antal Gábor püspök és gróf Tisza István főgondnok elnöklete alatt, A püspök megnyitó imádsága után a főgondnok a már közismert nagyszabású beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Aztán a részletes püspöki jelentés előterjesztése következett. Az azzal kapcsolatban hozott határozatok közül kiemelendők a következők: Az egy-gyermekrendszer ellen való erőteljes küzdésre hívta fel a kerület a lelkészeket és egyh. elöljáróságokat, A konventet megkeresi a több gyermekes családoknak egyházi, állami kedvezményekben való részesítése kieszközlése végett. A belső missziói munkásság terén való továbbhaladásra hívta fel a lelkészi kart. Örömmel vette tudomásúl, hogy a budapesti Patronage Egyesület Dunaalmáson szeretetházat állított fül a züllésnek indult gyermekek megmentésére. A Borromeus-encziklika ellen tiltakozását fejezte ki. Az ingyenes népoktatásról szóló 1908. XLVI. t. cz. végrehajtása ügyében kéri a tandíjon kivül a többi iskolafentartási dologi kiadásoknak állami megtérítését. A főiskolai és egyházkerületi pénztárak egyensúlyának fentartása érdekében elfogadta a püspök takarékosság-czélzó