Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

bécsi szabadelvű iskolát, a Szabad Iskola-Egyesület által épittetett és fentartott „Freie Schule"-t mutatja be. A legmodernebb pedagógiai és közegészségi követelmé­nyeknek is megfelelő elemi és polgári iskolát jómódú gyermekek számára létesítették. Az osztrák népoktatási törvény szervezete szerint kell itt is tanítani és mivel az iskolában nem tanítanak hittant, erről a szülők külön gondoskodnak. Tehát a gyermekek mégis tanulnak hittant! Nádai Pál a budapesti elemi iskolák gyermekrajz-kiállí­tásán vezeti át az olvasót. Albrecht István Egységes nép­oktatás cz. czikke a tanítók nagygyűlésére tekint vissza. Azt, a napilapokból már jól ismert határozathozatalt írja le, hogy a közgyűlés az egységes állami tanítóképzés mellett foglalt állást. — Az október 2-iki (32.) számával új kötet kezdődik. Ennek a számnak a vezető czikke Kovács Rezső tollából Vajúdó iskola-reform czímen a polgári iskolákról szól. Helyteleníti, hogy erről az isko­láról csak mint másodrendű iskolafajról beszélnek. író ezt az iskolafajt a jövő gyakorlati életű iskolájának szeretné látni. Most harmadszor akarják már megcsinálni a polgári iskola reformját és semmi biztató jel sincs az ellen, hogy a készülő reform valóságos tanügyi szecesszió jellegével fog bírni. Szász Irén arról ír. hogy megfelel-e az iskolai idő és tan­anyag mm beosztása a gyermeki fejlődés törvényszerűségének. író megfigyelte a gyermekeknek évszakról-évszakra való testi fejlődósét és azzal kapcsolatban a szellemi képességek változását. Özv. Báthory Nándorné báró Dairoku Kikuchi volt japán közoktatásügyi miniszternek a japán nevelésről írt könyvét ismerteti. A Szemle rovat a Monatschrift für soc. Medicin und Hygiene cz. német folyóirat egyik közleményét ismerteti. Ez a közlemény odamutat, hogy nem sport, hanem inkább munka való az embernek. EGYHÁZ. Lelkész választás. A cserépfalui (Borsod-megye) ref. egyházközség Pósa Péter tiszatarjáni ref. lelkészt választotta lelkipásztorául. Lelkészbeiktatás. A bródi (erdélyi) ref. egyház­község új lelkipásztorának,- Berde Sándor volt kolozsvári hitoktatónak beiktatása a mult hónap 18-án ment végbe. A beiktató beszédet ifj. Péter Károly egyházkerületi titkár mondotta. Lelkészi értekezlet. A kölesdvidéki evang. lelkészi kör szeptember 28-án tartotta őszi értekezletét Kistor­máson, úrvacsora-osztással egybekötve. Lágler Sándor­le mondott elnök helyébe Beichert Gyula kistormási lel­készt választották meg. Tárgyalták az új énekeskönyv ügyét és több, a lelkipásztorkodás körébe vágó más kérdést. Belmissziói estély. Az ORLE.-nek a mult héten lefolyt kongresszusával kapcsolatban, okt. 4-én este bel­missziói estély volt a Kálvin téri templomban. Az estélyt, az ORLE. elnökségének felkérésére dr. Szabó Aladár lelkész rendezte. Oly nagy volt az iránt a kongresszusi tagok és a budapesti közönség érdeklődése, hogyanagy templom zsúfolásig megtelt. Az estélyt Krausz Gusztáv ének- és zenetanár művészi orgonajátéka nyitotta meg, a mellyel Hándel: Marciié sur un théme cz. művét mu­tatta be. Felálló és rendes ének után dr. Antal Gábor dunántúli püspök imádkozott, majd pedig a Bethánia­egylet vegyeskara énekelt dr. Kováts Lajos vallástanár vezetése mellett. Kiváló érdekességet kölcsönzött az es­télynek az, hogy dr. Fulliquet is résztvett benne, el­mondván egyétmást dr. Kováts István tolmácsolása mel­lett a belmisszió terén szerzett tapasztalataiból. Lelkes szavakkal mutatott reá, hogy a mai világban már nem lehet a középkor fegyvereivel harczolni, még az evangé­lium hirdetése terén sem. Ez evangéliumot ki kell vinni a templomon kívülre is ; azokhoz is, a kik a templomot nem látogathatják, vagy épen elkerülik. A nép nem lehet el vezetők nélkül; de vigyázzunk, hogy ezek a vezetők ne félrevezető rossz emberek, hanem az evangélium hűsé­ges sáfárai legyenek. Csak az evangéliumi belmisszióval lehet a lelkeket a vakbit sötétségétől és a hitetlen szo­cziálizmus veszedelmes tanításaitól megóvnunk. Az evan­gélium sáfárlásában mindenkor Jézusra tekintsünk, a ki azt mondá, hogy nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másoknak ; — s kövessük a Jé­zus szolgálatában a nagy Kálvint, mert csak úgy lehe­tünk az ő lelki gyermekei. — A Bethánia karának újabb éneke után dr. Szabó Aladár olvasott fel a helyes bel­missziói munka alapelveiről. Igazi belmissziói — mondá — csak a Krisztus váltságténye alapjáról indíthatunk, s minden munkánkat az evangélium szellemének kell áthatnia. A keresztyén egyháznak foglalkoznia kell ugyan az emberi társadalom minden bajaival, de mégis a leg­főbb kötelessége a bűn által beteggé tett lelkek gyógyít­gatása. Ebben a szent munkában' alkalmazzunk evangé­liumi mértékét, a mely meg fogja mutatni, hogy nem pa­poknak és világiaknak, protestánsoknak és pápistáknak egymást vádolására van szükség, hanem a magunk fo­gyatékosságainak megismerésére és a magunk meggyó­gyítására, hogy másokat is gyógyuláshoz segíthessünk. — Hazánkban is folyik már sok helyen belmissziói munka ; de sem a vezetők, sem a segítők száma nem elég, sem pedig a vezetéshez szükséges elméleti és gyakorlati ké­gesség nincs meg a kellő mértékben. Igen jó volna te­hát, ha a lelkészegyesület évi kongresszusaival kapcso­latban, vagy más időben, belmissziói kurzusokat rendez­nénk, a melyeken e fontos munkának úgy elméleti, mint gyakorlati részeivel megismertetnők az az iránt érdek­lődőket. — Péter Mihály gálszécsi lelkész Vargha Gyulá­nénak Külin után írt: „Meg van írva" cz. szép köl­teményét olvasta fel. Utána pedig Nagy István kisúj­szállási lelkész szólott Krisztus istenségéről. Beszéde mély hitről tett bizonyságot. Kár volt azonban, hogy beszédét igen hosszúra nyújtotta. Az estélyt dr. Szabó Aladár imádsága, közének és Krausz Gusztáv újabb szép orgonajátéka rekesztette be. A dunántúli ref. egyházkerület közgyűlése. A dunántúti ref. egyházkerület közgyűlése szeptember 29—29. napjain tartatott meg Pápán dr. Antal Gábor püspök és gróf Tisza István főgondnok elnöklete alatt, A püspök megnyitó imádsága után a főgondnok a már közismert nagyszabású beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Aztán a részletes püspöki jelentés előterjesztése követ­kezett. Az azzal kapcsolatban hozott határozatok közül kiemelendők a következők: Az egy-gyermekrendszer ellen való erőteljes küzdésre hívta fel a kerület a lel­készeket és egyh. elöljáróságokat, A konventet meg­keresi a több gyermekes családoknak egyházi, állami kedvezményekben való részesítése kieszközlése végett. A belső missziói munkásság terén való továbbhaladásra hívta fel a lelkészi kart. Örömmel vette tudomásúl, hogy a budapesti Patronage Egyesület Dunaalmáson szeretet­házat állított fül a züllésnek indult gyermekek megmen­tésére. A Borromeus-encziklika ellen tiltakozását fejezte ki. Az ingyenes népoktatásról szóló 1908. XLVI. t. cz. végrehajtása ügyében kéri a tandíjon kivül a többi isko­lafentartási dologi kiadásoknak állami megtérítését. A fő­iskolai és egyházkerületi pénztárak egyensúlyának fen­tartása érdekében elfogadta a püspök takarékosság-czélzó

Next

/
Oldalképek
Tartalom