Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

20 anya- és 3 leányegyház. Tordineze ós Antin, mint „rátzfiliák" vannak feltüntetve. A traktus legnépesebb eklézsiái: Mohács 1052, ma 1445, Laskó 962, ma 1.001, Veresmart 933, ma 650, Kopács 927, ma 907, Karancs 811, ma 531. A legkisebb akkor is Babarcz volt, 290 lélekkel; ma van ott 99. A népmozgalmi adatok összehasonlítása Alsóbaranyában is nagyon siralmas képet nyújt. így p. o. míg Kölkeden akkor 33, 1907-ben mindössze 6 gyermek született; Veresmarton 42, most 11; Sépsén akkor 22, a legutóbbi névtár szerint 9, s így tovább. Az egész traktusban 1797-ban született, 579, meghalt 312; 1907-ben született 1125, meghalt 982. A különbözetet a bácskai eklézsiák okozzák, mert a legutóbbi névtár szerint a baranyai gyülekezetekben, egy-két kivétellel, a meghaltak száma mindenütt nagyobb a szülöttekénél. Feketehegyen gyarapodott a lelkek száma, az akkor még ifjú német és magyar gyülekezetekben is, mindenütt átlag mintegy ezer lélekkel; de azért a születési adatok összehasonlítása itt is nagymérvű aránylagos csökkenést mutat. így p. o. B.-Feketehegyen volt 1.796-ban 1637 lélek után 110 születés, 1907-ben pedig 2720 lélek után 79. Pirosnak Újvidékkel együtt volt 1606 lélekszáma ; ma van Újvidéken 2510 lélek. Az egyházmegye szeniora Peleskei János sepsei prédikátor volt; kurátora pedig ugyancsak a tolnai Visolyi János. Ebből is láthatjuk, hogy akkor sem volt sem Felső-, sem Alsóbaranyában birtokos nemes, s más alkalmas egyén sem volt a róm. kath. vármegyében, a ki e tisztet betölthette volna. 8. Végül van a névtárban a külsősomogyi traktus, a melynek állagában csak annyi változás történt, hogy azóta, Büssű, Berény, Némedi anyaegyházak lettek, a mostani két gyönki — magyar és német — egyház egy volt; és az akkor még 228 lelket számláló Magyarszékely (ma 41 lélek) anyaegyházból leányegyház lett. A lelkek száma volt akkor 16,950, ma 21,166. Született akkor 1033, ma 615, házasságra lépett akkor 336, ma 203 pár; meghalt akkor 710, 1907-ben 521. Ezer lelket számláló gyülekezet akkor csak kettő volt: Szokoly és Székely; ma Ireg is az. A német nagyszékelyi gyülekezet állott 1470, ma áll 2300 lélekből. A mai esperesi székhelyen, Ságváron volt akkor 670, ma van 693 lélek. A növekedés a többi gyülekezetekben is csak ilyen arányban történt; legjelentékenyebben fogyott Miszla (840 — 480). A mi már az egész egyházkerületet illeti, a hívek száma akkor, 228 anya- ós 69 leány- és fiókegyházközségben, 216,498 volt. A lelkészek száma volt 231. „így adatott be, mondja Báthory, a tractusok által a lelkek consriptioja; de azonkívül, hogy itt a nemesség nints, a mely Baranya és Báts vármegyét kivévén, számos, a filiákon pedig kevés gond volt, néhol semmi, esmérjük a mineinknek az illyenekben való gondatlanságokat." Nem tudom, mennyiben volt egész az adatgyűjtő vádja és mennyiben megbízhatók ezek a rövid vázlatban közölt adatok; de azt hiszem, hogy a filiák alatt itt a fiókokat ós szórványokat is érti Báthory. Mégis, úgy vélem, elég hű képet nyújt ez a kimutatás a kerület akkori népességéről és a népmozgalmi adatokról. Nem érdektelen az összehasonlítás az egész kerületre nézve az akkori és legutóbbi névtár adatai között. A legutóbbi névtár szerint van a kerületben 432,405 lélek, 268 anya- és 39 leányegyház, 259 rendes és 9 missziói lelkész. A legutóbbi névtár szerint tehát majdnem kétannyi a lelkek száma a kerületben, mint a mennyi a Báthoryéban ki van mutatva. A lelkészek száma — a s. lelkészeket nem számítva — 37-tel emelkedett, az anyaegyházaké pedig 40-nel. A népmozgalmi adatokat illetőleg feltűnő az 1796. ós 1797. évek közötti különbség. Egymás mellé állítva látjuk, hogy az előbbi évben született 10,729, emebben 10,423 gyermek; meghalt 6223 — 7695; a kedvezőtlen arány helyreállításaként azonban míg 1796-ban 2517, addig a következő évben már 3101 házasság köttetett. Báthory statisztikájának vegén megjegyzi, hogy 1797-ben az egész szuperintendencziában valami „epidemicus morbus grassatus est" ; de hogy mi volt ez a betegség, mondja, ez bizonytalan, mert „a mieink ennek feljegyzésében hanyagok voltak". Egyedül a solti traktusban volt 1797-ben kevesebb halott, mint az előző évben (1326 — 1091). A kimutatás szerint az utóbbi évben ezer lélekre 35, az előbbiben 28 halálozás esik. A legutóbbi névtár szerint a kerületben meghalt 10,063, ezer lélek, után 23. Ezzel szemben kedvezőtlenebb eredményre jutunk a születési és házasságkötési adatok összehasonlításánál. Született ebben a kedvezőtlenebb 1797-ik évben öszszesen 10,423, vagyis ezer lélekre esett 48; a két Baranyában akkor is a legkedvezőtlenebb volt az arány, csák 42, de itt nem lévén nemesek, és a lélekszám összeírása is pontosabb sígy az arányszám is kisebb és az egész kerületre nézve zsinórmértékül szolgáló. 1907-ben született a kerületben összesen 13,261, vagyis ezer lélek után 30 ; Soltban 37, a pestiben 34, a kecskemétiben 33, a vértesaljaiban 32, a tolnaiban 29, alsóbaranyabácsiban 27, külsősomogyiban 24, a felsőbaranyai egyházmegyében 16. Házasságot kötött a kedvezőtlenebb 1796-ik évben 2517, a következőben 3101 pár, vagyis ezer lélek után 11, illetve 14 pár. 1907-ben házasságot kötött (egyházilag) 4418 pár, a mi ezer lélek után 10 esetnek felel meg. Itt is legkedvezőtlenebb a helyzet a felsőbaranyai egyházmegyében, a hol ezer lélek után 6 házasság áldatott meg egyházilag. Alsóbaranya-Bácsban 8, Külsősomogyban 9 ; a többiekben, kerekszámban kifejezve, 10 házasságkötés esik ezer lélekre. 1798 október 14-én fejezte be Báthory, mint a pontos betüsoros névmutató után megjegyzi, a nagy munkát. Ezzel kezdte meg viczenótáriusi működését, a mely tisztségre két évvel előbb választották meg, 41 éves korában. Ugyanakkor lett az akkor félezer lelket számláló pesti eklézsiának első lelkipásztora, a kit, mint láttuk,