Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-25 / 39. szám

a róm. kath. autonómia fonákságáról, az 1848. XX. t.-cz. teljes ós fokozatos végrehajtásáról, a teljes vallási jogegyenlőség és viszonosság megvalósításáról, a királyi tetszvényjog szigorú alkalmazásáról. Ez utóbbiról különösenhangsúlyozta, hogy ezt úgy kell alkalmaznunk, mint Deák Ferencz magyarázata, Zsigmond király ós Hunyady János kormányzó, az ő fia I. Mátyás, II. József és II. Lipót alkalmazták. A közelmúltból Andrássy Gyula korából van példa arra, hogy pápai rendeleteket hazánkban királyi engedély nélkül nem szabad kihirdetni. 1895-ből pedig törvényczikk van arra, mely kimondja, hogy „a magyar állam kötelékén kivül álló hatóság, vagy egyén a hazai vallásfelekezetnek egyházi feje, vagy védőura nem lehet". Ha törvény nem volna, a „salus reipublicae" legfőbb törvénye, az állami önállóság és függetlenség elve parancsolná a fentebbi nagy elvnek komoly végrehajtását. Követelni kell, úgymond, hogy a magyar püspökök római esküformájából törüljék a más vallásúak üldözésére vonatkozó fogadalmat. Szólott végül az egyház belső ügyeiről, az egyháznak — örökös panasz helyett — a társadalmi mozgalmakban való tevőleges részvételéről, annak nagy szükségéről. Az erők egyesítésére, erőteljes összetartásra és a gyakorlati keresztyénség terén való munkálkodásra buzdítja a hazai evangélikusokat. — A nagyhatású beszédet jegyzőkönyvében közzéteszi a kerületi gyűlés. A megnyitó beszéd után Scholtz püspök lelkészi elnök terjesztette elő részletes évi jelentést. Jelentésében több javaslatot is tett. Indítványozta, hogy a theol. tanrendszernek a gyakorlati lelkészképzés érdekében való módosítása tárgyában tegyen felterjesztést a kerület az egyetemes gyűléshez; a reformáczió 400 éves emlékünnepének méltó ünneplése, egy nagyobb emlékalkotás létesítése végett indítson gyűjtést a kerület. Javaslatait elfogadta a gyűlés. Az 1848. XX. t:-cz. végrehajtását is megsürgetik, felír a kerület az egyetemes gyűléshez a törvényhozásnál való megsiirgetés végett. Sztehló Kornél kiegészítő javaslatára megsürgetik a miniszter által e tárgyban összehívandó szaktanácskozást is. A Borromeusencziklika ellen tiltakozott a gyűlés, felír az egyetemes gyűléshez, hogy az a kormányhoz intézendő feliratában követelje a kir. tetszvényjog hatékony alkalmazását, a jövőre szóló intézményes biztosítékot és csatlakozzék a világprotestantizmus ezirányú mozgalmához. Aztán a Békéscsabán felállítandó egyetem czéljára tett Mokry Sámuel-féle hagyaték ügyét tárgyalták. A kerület egy összegben igényli azt. A horvát-szlavon egyházmegye külön egyházkerületté alakításának kérdése nagyobb vitát idézett elő. Az önállósítás előfeltételeiről, a kapott felszólítás ellenére, nem tett jelentést az egyházmegye. A közgyűlés dr. Wagner Géza, Scholtz Gusztáv, Abaffy Miklós, Veress József, Osztroluczky Miklós, dr. Zsilinszky Mihály, dr. Zsigmondy Jenő és Wagner Lajos hozzászólása után a kérdést levette a napirendről. Itt kell felemlítenünk, hogy a kerületi gyűlést megelőzőleg a gyámintézet tartotta közgyűlését dr. Radvánszky György és Famler Gusztáv elnöklete alatt. A szokásos istentiszteleten Kovács Andor orosházai lelkész mondott alkalmi egyházi beszédet, melyben Székács Józsefről, az intézet megalapítójáról emlékezett meg. Aztán a szokásos segélyosztásokat intézte el a gyűlés. Másnap, 15-én folytatta tovább tanácskozásait a közgyűlés. Először az egyetemes gyűlési kiküldötteket választották meg. Aztán a békéscsabai egyház szabályrendeletének módosítása került tárgyalás alá. Áchim András és társai zavarták a tárgyalást, úgy, hogy kénytelen volt az elnökség a karzatra utasítani őket. Dr. Zsilinszky Endre, Veress József, ifj. Korén Pál, Szeberényi Lajos Zsigmond, dr. Zsigmondy Jenő és mások hozzászólása után azt határozta a gyűlés, hogy a jogügyi bizottsággal átdolgoztatja a szabályrendeletet s ha az egyházközség is elfogadja azt, az elnökségre bízza a további intézkedések megtételét. Az orosházai egyház szabályrendelete szintén nem fogadtatott el a felterjesztett alakjában. Ezek után a lelkészválasztási szabályrendeletet tárgyalták többek hozzászólásával. A kerületi elnökség vezetése alatt működő jelölő-bizottságról szóló pontot sem fogadta el a gyűlés. Most kihagyta azt a kerületi gyűlés és a hazafiatlan jelöltek kizárására vonatkozólag úgy alakította a pontot, hogy a jelölt abban az esetben zárandó ki, ha az elnökség nem tud benne megállapodni. — Az elnökségnek a képviselőválasztás alkalmával a lelkészekhez intézett, a korteskedést megtiltó s a képviselőséget a gyülekezet egyhangú beleegyezéséhez kötő rendeletét dr. Engel Sándor jogügyi bizottsági előadó előterjesztése mellett tárgyalta a gyűlés. A kerület a bizottság javaslata folytán az elnökség hozzájárulásával hatályon kivül helyezte a rendeletet. Annak egyházvédő szándékát azonban helyesli. Egyszersmind felír az egyetemes gyűléshez megfelelő rendelet kiadása végett. A harmadik napon, 16-án folytatta ós fejezte be tanácskozásait a közgyűlés. Ebben az ülésben legelső sorban a tanügyi dolgokat intézték el, és Kaczián János esperes indítvá: nyára felterjesztést intéztek az egyetemes közgyűlésre, annak szorgalmazása iránt, hogy a kultuszminisztériumban a protestáns egyházi és iskolai ügyek vezetésére egy külön állás szerveztessék. A Baldácsy-alapítvány kamataiból a kerületre eső 10,000 koronát akként osztották fel, hogy a püspöki tiszteletdíjon kívül 2100 kor. a szűkölködő egyházak, 3180 kor. a szűkölködő lelkészek, 1300 kor pedig a papi özvegyek és árvák segélyezésére fordíttatik. A missziói jelentés helyeslő tudomásul vétele után elfogadták a Morhács Márton által kidolgozott egységes liturgiái szabályrendelet-tervezetet és azt általános kötelező erőre emelés végett felterjesztették az egyetemes közgyűléshez. Végül a jog- és a pénzügyi bizottságok jelentéseit vették tudomásul s elintézték az általuk hozott előterjesztéseket.