Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-16 / 3. szám

Helyes pragmatikus érzék szólal meg az utóbbi sorokban, mert a török uralom vége felé, különösen a vasvári béke után, a politikai és harcztéri viszonyok serkentették a török parancsnokokat, hogy kettőzött figyelemmel kisérjenek minden fegyveres mozgalmat. Czeglédi már itt is elárulja históriai tájékozottságát, miről még nagyobb bizonyságot tesz a Gyenes András által elbeszélt történet bírálatában. Ezen előadásra tett Crisis: Hogy Újvári István, a' ki ezen történetet a' Makádi lakosok előtt beszéllette, valósággal élt, és Makádhoz mint Hazájához különös szeretettel viseltetett: bizonyítja azt az a' kissebbik harang, melly most is Tornyunkban vagyon és a' mellyen ezen betűk olvastatnak: EZ IIRANG EPITET MAKADI SZENT EKLESIÁRA UIVÁRI NEHÉZ ISTVÁN KÖLCSÉGÉVL 1741. Arról sem kételkedhetünk, hogy ő Fija lett légyen a' Történetben említett Újvári Pálnak, mind azért, mert ő azt maga állítja, mind azért, mert nagy gondja volt az Újvári Pál Sírkövére, mind azért, mert a' Sirkövön Újvári Pál is Újvári Nehéz Pálnak iratik. Ezen betűk láttatnak tudniillik a' Sír-Kövön: AZ URB AP. 23 ITT NYUGSZIK UJY4RI NE HÉZ Pál 1733. Ezen fellyebb elő adott Történetet hát hitelesen elbeszélhette Újvári Nehéz István a' Gyálaiakról és az Attyáról, de úgy tartom, hogy azt minden esztendőnek meghatározása nélkül, és tsak így : A régi Török Világban. Az esztendő számot pedig, melly 1600, tsak a magáéból adta a' Történethez a' Tiszt Író, ezzel akarván hirtelen felugratni a' Makádi Ekklesia régiségét, a' minthogy éppen arra tsinált belőle következést. Ugyan e' végre ar

Sír Kövön levő betűket is tsak némellv láttszó (nem magyarázható) betűknek írja. nem gondolván meg, melly megfejthetetlen Mesévé teszi ez által a' Történetet. Ugy vagyon. Soha sem állhat meg ez a Történet s ennek előadása az ő idejére nézve az 1600-dik esztendőre nézve a:

Sír Kőre mettszett Írással és esztendővel, mert ha 1600-ban Újvári Nehéz Pál Iffjú Prédikátor volt Gyálán: kellett ő neki már akkor mintegy 30 esztdős embernek lenni és így 1570-ben születtetni; ha pedig halála 1733-ban eseit, mint a Sir Kő bizonyítja: igy egész életét 163 esztendőkre kellene tenni, a' mit nem könnyű volna akárkivel is el hitetni. De nem tsak Újvári Nehéz Pál, az István" Attya nem lehetett 1600-ban Gyálai Iffjú Prédikátor, hanem még Pálnak az Attya és így Istvánnak Nagy Attya sem; mert tartsuk meg tsak az emberi életnek hitelesebb határát, és tegyük fel, hogy Pál, a" ki megholt 1733-ban a' 80 esztendőt elérte: úgy ő született 1653-ban. A Pál Attyának pedig, ha felteszszük, hogy 1600-ban Prédikátor és így 30 esztendős ember volt, kellett születtetni 1570-ben. Ettől fogva pedig a Pál születéséig, 1653-ig 83 esztendők vágynák: úgy hogy 83 esztendős korában született volna neki az ő Fija Pál, a' ki (amint feltettük) 80 esztendős korában halt meg. E' pedig ismét ollyan állítás, hogy kész volna Zahariás megnémúlni, mint elhinni, ha tsak még egyszer az Angyal erről meg nem bíztatná. Ebből hát azt hozom ki, hogy ha Újvári Nehéz Pálnak az Attyát és így Istvánnak a' Nagy Attyát gondolnánk is, hogy ő lett volna az az Iffjú Prédikátor és őtet is Pálnak hívták volna, még sem lehet ezen Történetet az 1600-dik esztendőre felemelni. Tapogatódjunk hát ott, a1

hol kell és próbáljuk meg, ha ezen Sphynx Aenigmájává változtatott Történetnek Oedipusi lehetnénk. Folyt, köv.) IRODALOM. A Protestáns Szemle átalakítása. A M. P. 1. T. irodalmi-bizottsága elhatározta, hogy a Protestáns Szemlét az 1910. évtől kezdve átalakítja a művelt közönségnek való folyóirattá és 8 K előfizetési díj mellett azoknak is hozzáférhetővé teszi, a kik nem tagjai a M. P. I. T.-nak. A Protestáns Szemlét oly módon alakítják át, hogy egyrészt kiszélesítik a tárgykörét, tehát nemcsak theologiai és egyháztörténeti czikkeket közölnek benne, hanem felölelik a korunkat foglalkoztató vallási, erkölcsi, szocziális, kulturális és irodalmi mozgalmakat is; másrészt oly modorban írnak benne, hogy kerülve a szakszerű tárgyalást, azok is olvashassák és élvezhessék, a kik theologiai szakképzettséggel nem bírnak. Ily módon a Protestáns Szemle útmutató kíván lenni nemcsak az egyház és az iskola körében fölmerülő mozgalmak körében, hanem kalauzul akar szolgálni a hitélet, az erkölcsi világ, a társadalmi törekvések, az irodalmi és más kulturális tevékenység terén, hogy olvasóit határozott protestáns szellemben mindazokról a szellemi, erkölcsi és társadalmi életmegnyilatkozásokról tájékoztassa, a melyek ma egy művelt magyar embert érdekelnek. E végből a Protestáns Szemle különös súlyt fektet a prot. hit- és erkölcsvédő közleményekre, a szocziális tanulmányokra, a magyar kulturális és irodalmi mozgalmakra ; de uem hanyagolja el a hazai és külföldi egyházi és iskolai tevékenység protestáns szellemű ismertetését és bírálatát sem. A Protestáns Szemle, július és augusztus kivételével, minden hónapban legalább négy ívnyi terjedelemben jelenik meg. Az előfizetési pénzek a Társaság pénztárába (Budapest, IV., Deák-tér 4.) küldendők egy összegben. A M. P. 1. T. kiadványai. A M. P. 1. T. hazánkban a népszerű vallásos irodalmat nagy áldozattal, de már némi sikerrel műveli. A társulat Házi Kincstár cz. kiadványsorozatában már tíz kötet hiterősítő könyvet. Koszorú cz. sorozatában eddig százhatvan valláserkölcsi füzetet hozott forgalomba. Ezek a népszerű kiadványok, mint rendkívül jutányos müvek (a Házi Kincstár kötetenként 2 K., a Koszorú füzetenként 8 f.), a nagyközönség valláserkölcsi termékenyítésére, hitének erősítésére, erkölcsének nemesítésére, lelkének evangéliumi építésére igen alkalmas munkáknak bizonyultak s egyes vidékeken a lelkészek és tanítók terjesztő buzgósága folytán nemcsak ismeretessé váltak, hanem kedveltségnek örvendenek, — a Házi Kincstár az iskolázottabb közönség, a Koszorú