Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-26 / 26. szám

lelkészekkel tölti be. Megállapította az egyháztanács mindkét lelkészi állás dijlevelét s azokat jóváhagyás végett felterjeszti a felsőbb egyházi hatóságokhoz. E két új állás betöltésével a budapesti ref. egyháznak hat rendes lelkésze lesz s így e tekintetben is méltán meg­illeti az elsőség a magyar reform, egyház gyülekezetei között. Lelkészi értekezlet. A pozsonyvidéki három ev. esperesség lelkészi kara, a pozsonyi theol. akadémia tanáraival egyesülten, f. hó 9-én Pozsonyban tartotta meg értekezletét. Kegyelettel emlékeztek meg Trsztyénszky Ferencz esperesről ós Hörk József theol. tanárról. Az előbbiről Schmidt Károly pozsonyi lelkész, az utóbbiról Kovács Sándor theol. tanár tartott emlékbeszédet. Al­brecht Géza a tanítónőknek a leányiskolákban a hitok­tatásra alkalmazásáról tartott értekezést. A kérdés felett kifejlett tartalmas vita azzal a határozattal végződött, hogy tanítónők is taníthatják ugyan a vallástant a leány­iskolákban, — de, hogy ez megfelelő lehessen, a köz­egyház gondoskodjék a tanítónők kellő kiképeztetéséről. Esperes választás. A kalotaszegi ref. egyházmegye az elhunyt Dési Gyula helyébe, Biró András daróczbo­gártelki lelkészt választotta esperesévé. Hírek Tiszáninnenröl. A gróf Vay Béla lemon­dása folytán megüresedett főgondnoki tisztet illetőleg, a közvélemény Dókus Ernő egyházmegyei gondnok, — a zsinati pótképviselőséget illetőleg pedig Péter Mihály gálszécsi lelkész mellett foglalt állást. A pápai ref. egyházmegye lelkészi értekezlete f. hó 29-én tartja meg gyűlését, a melyen Balla Endre cselényi lelkész a kálvineumról, Jakab Áron nagypiriti lelkész pedig az egyházalkotmány reformjáról és a kö­zös bevásárló szövetkezetről tart felolvasást. A negyedi református lelkészi állásra a követ­kezők pályáztak: Várady Lajos tatabányai helyettes-, Besse Lajos tarjáni-, Bódis Lajos neszmélyi-, Csötönyi János budapesti segéd-, Csekey Dávid alsóváradi-, Mé­száros Kálmán szőnyi segéd-, Vargha Károly jókai-, Sándor Benő bajkai-, Soós István kastélyosdombói segéd-. Klippel Alajos brekinszkai-, Németh József noszlopi-, Szinay Sándor nagyölvedi segéd-, Juhász Pál nagypisa­niczai helyettes-, Kuliff'ay László abai-, Páli Lajos kis­mányai református lelkészek és Szabó S. Zsigmond sepsiszentgyörgyi ref. helyettes vallástanár. Új református misszió. A sáros-szepesi refor­mátus misszió-egyház Eperjes székhellyel legutóbb meg­alakult. Lelkipásztorává Gönczy Gábor abaujbaktai lel­készt választotta meg. Gönczy íinnepies beiktatása szep­temberben lesz. Közgyűlés. A veszprémi református egyházmegyei tanegylet f. évi június hó 28-án, délelőtt 10 órakor kez­dődőleg tartja évi közgyűlését Veszprémben, a ref. egy­ház tanácstermében. A torzsai árva- és szeretetház. A torzsai evang. gyülekezet f. hó 4-én ünnepelte meg temploma alapkő­letételének századik évfordulóját. Ezen a napon letett a derék gyülekezet és annak buzgó lelkipásztora: Famler G. Adolf egy másik alapkövet is, a melyen felépült haj­lék nem kevésbbé lesz az Úrnak hajléka, mint a száz esztendős templom. Ekkor illesztették be ugyanis ünne­pélyesen az árva- és szeretetház zárókövét. Az árva- és szeretetháznak legelső sorban az lesz a hivatása, hogy a szállásokon, a községtől messze lakó szülők gyerme­keit a konfirmácziói oktatás ideje alatt kebelébe fogadja s nekik nemcsak a vallástanban, hanem az elemi isme­retekben is gondos oktatást nyújtson. Ezenkívül pedig 25—30 árvagyermeknek kíván szeretetteljes otthona lenni. Famler lelkész az intézmény számára közel 16,000 koronát gyűjtött, a melyből a torzsaiak maguk majdnem 6000 koronát adakoztak, azonkívül, hogy a berendezési tárgyakat, ágyakat, párnákat, vásznakat, evőeszközöket stb. is maguk ajándékozták az intézetnek. Megelőző istentisztelet után történt meg már a tető alatt levő árva­ós szeretetház zárókövének beillesztése, a melynek ünne­pélyében Belohorszky Gábor főesperes, Petri Károly al­esperes, Wack Péter gyámintézeti lelkész és Kiss Gyula világi elnök, Famler G. Adolf lelkész és a vendégek közül többen vettek részt. — Famler G. Adolf buzgó­sága s gyülekezetének áldozatkészsége bizony hasonló cselekvésre indíthatná népesebb, különösen a nagy ha­tárú gyülekezeteket, hogy otthonokat teremtenék szór­ványbeli, tanyai és pusztai konfirmandusaiknak és isko­lásaiknak, a kik ezeknek híján a legtöbbször műveletlenül, hitükről, egyházukról mit sem tudva nőnek fel és épen ezért válnak az egyházra nézve idegenekké vagy lesz­nek könnyű martalékaivá az agilisabb felekezetek lélek­lialászatának. ISKOLA. Tanár- és katechetaválasztás. A budapesti ref. egyház presbitériuma, legközelebb tartott ülésében a fő­gimnázium magyar-latin szakcsoportú segédtanári állására Bódis Sándort, az egyház egyik állandósított katecheta állására pedig Sebestyén Jenő segédlelkészt választotta meg. — A budapesti ág h. ev. egyház f. hó 19-én tar­tott ülésén a Deák-téri iskolában megüresedett vallás­tanári állásra Martony Elek stószi lelkészt választotta meg. Székács-emlékftnnep. A pozsonyi evang. theologia megfesttette díszterme számára boldog emlékezetű Szé­kács Jó/sef arczképét s azt f. hó 19-én leplezte le méltó ünnepélyességgel. Az ünnepélyen Zsilinszky Mihály bá­nyakerületi főgondnok újította fel a nagy püspök emlé­kezetét. A harmadik egyetem ügye legutóbb ismét élénken foglalkoztatja a hírlapokat. A múltkor már azt írták, hogy az új kormány Debreczen javára döntött. A héten pedig azt a hírt bocsátották szárnyra, hogy a harmadik egye­tem Pozsonyé lesz. A valóság pedig, úgy látszik, az, hogy a kultuszminisztérium egyetemi osztálya most ké­szült el ama munkálatával, a melyben az egyetemre as­piráló városok ajánlatait s az új egyetemmel kapcsolatos szellemi és anyagi kérdéseket feldolgozta. E munkálat alapján fog határozni első sorban a kultuszminiszter, azután pedig a kormány. A míg azonban ez megtörté­nik, bizonyára még sok víz lefolyik a Dunán. A harmadik nemzetközi népoktatásügyi kon­gresszust Brüsszelben, a nemzetközi kiállítással kapcso­latban, augusztus hó 30-tól szeptember hó 2-áig fogják megtartani. Az első nemzetközi kongresszust Milánóban, 1906-ban és a másodikat 1908-ban tartották. Az 1. szakosztály a családi nevelésről, a leányiskolákról és az anyaság előtt álló nőknek adandó tanácsokról fog vitat­kozni. Á II. szakosztályban megvitatásra kerülnek a fel­sőbb elemi iskolák, az ismétlőiskolák, az ipari oktatás és a katonai szolgálatra való előkészítés. A III. szak­osztály a szabadoktatás és a népkönyvtárak ügyét kívánja tárgyalni. A IV. szakosztály a népoktatást kiegészítő intézményekről: a hírlapok s folyóiratokról, a színhá­zakról, múzeumokról és a vetített képek alkalmazásáról fog tanácskozni. Apponyi törvénye. Az Apponyi-féle törvény úgy­látszik, nem tetszik a nemzetiségeknek. Gróf Zichy János

Next

/
Oldalképek
Tartalom