Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-12 / 24. szám

püspököt a deési vasúti állomáson máj. 21-én, a vár­megye nevében gr. Bethlen Balázs főispán, az egyház­megye nevében Pap István esperes, az egyházközség nevében Vásárhelyi Boldizsár üdvözölte. Désaknán újabb üdvözlés következett, s itt a község nevében Wiesner bányatanácsos, az egyházközség nevében pedig Szakács Ferencz helybeli lelkész mondott szives Istenhozottat a püspöknek és a kiséretében érkezetteknek. Vacsora után a község lakossága lampionos menettel fejezte ki tiszteletét a püspök iránt, s a közönség érzelmeit a köz­ségi bíró tolmácsolta A másnap megtartott templom­szentelósen, Pap István esperes alkalmi imádsága után, Kenessey Béla püspök tartotta az ünnepi egyházi beszé­det, Vásárhelyi Boldizsár esperes keresztelt, Nagy Ká­roly egyházkerületi főjegyző úrvacsorai agendát mondott s a püspökkel együtt úrvacsorát osztott, Szakács Ferencz helybeli lelkész pedig hálaadó imádsággal rekesztette be az istenliszteletet. Templomozás után a püspök tisz­telgő küldöttségeket fogadott; délben pedig közebéd volt. Egyházmegyei gyűlés. A görgémji ref. egyház­megye június 21-én tartja meg tavaszi közgyűlését Szász­régenben. Ez a gyűlés fogja hivatalukba beiktatni gróf Teleki József főgondnokot és Éltető Albert gondnokot, s választ két egyházkerületi világi és egy tanítóképvi­selőt, A gyűlés tárgysorozatában általánosabb érdekűek az ifjúsági egyesületek szervezésének és a valláserkölcsi népnevelésnek a kérdései. Püspöki egyházlátogatás. Kenessey Béla erdélyi ref. püspök a mult hónap végén az udvarhelyi egyház­megyének három gyülekezetében tartott canonica visitá­cziót. Május 28-át és 29-ét a székelykeresztúri gyüleke­zet körében töltötte, s az egyházlátogatással kapcsolatban részt vett a gyülekezet torony- és harangavató ünnepé­lyén is. Az első napon délután vallásos estélvt is rendeztek, a melyen a püspök szabad előadást tartott. Május. 30-án, Gyárfás Endre főgondnok, Ugrón Zoltán egyházkerületi képviselő és az egyházmegyei bizottság kiséretében a püspök a szenterzsébeti és a kissolymosi gyülekezeteket látogatta meg. A budapesti evang. egyház köréből. Az egyház­nak f. hó 6-án tartott presbiteriális ülésében több fontos ügyet intéztek el. Elhatározták, hogy a magyar egyház be fogja tölteni a kőbányai harmadik lelkészi állást, és a jelölést megejtve, a lelkészi állásra Majba Vilmos hit­oktatási igazgatót találták legmegfelelőbbnek. A pesti magyar egyháznál megüresedett hitoktatói állásra 12 pályázat érkezett be. A pályázók közül az egyháztanács első helyen jelölte Bándy Endre lévai és Mártony- Elek stószi lelkészt, második helyen Mesterházy Sándor sárvári, harmadik helyen Petrovics Pál hosszúfalu-fűrészmezői lelkészt. Ezeket a jelöléseket, a melyek részben válasz­tási jelleggel bírnak, a legközelebb összeülő egyházi köz­gyűlés fogja jóváhagyni, Ezt a közgyűlést szeptember hónapban tartják meg. Az egyházi törvények értelmében a választók névsora az egyház nyilvántartói hivatalában a szokásos időre kivan téve. A választási jegyzéket ille­tőleg, az esetleges felszólalások a lelkészi hivatalokban július hó 15-ig teendők meg; azon túl a választói listán igazításnak helye nincs. A ref. egyház hódoló feliratának átadása.* A ref. egyház küldöttsége, báró Bánffy Dezső vezetése alatt, a mult hónap 28-án nyújtotta át a királynak a Kálvin-jubileumi konventi ülésen megállapított hódoló feliratot. Báró Bánífy beszédére a király a következőket felelte: „Hódoló feliratukat köszönettel fogadom és őszin­* Multheti számunkbői helyszűke miatt kiszorult. Szerk. tén örülök lojális érzelmeik ezen újabb kinyilvánításának. Szívesen biztosítom egyházukat ez alkalomból is válto­zatlan hajlandóságomról és királyi oltalmamról, s meg vagyok győződve, hogy a református egyház, méltóan a múltban a nemzet művelődése körül szerzett érdemeihez, Önkormányzatának áldásos működése mellett, a vallásos és hazafias érzület ápolása, kulturális tevékenysége, vala­mint a társadalmi béke gondozása által, jövőben is ha­talmas tényezője marad a nemzet szellemi és erkölcsi haladásának". A hivatalos aktus után báró Bánffy be­mutatta a küldöttség tagjait, a kiket, a király kivétel nél­kül megszólításával tüntetett ki. —- A hódoló felirathoz és br. Bánffy Dezsőnek azt átnyújtó beszédéhez azonban egy megjegyzést kell fűznünk. Egyikben is, másikban is úgy említtetik Kálvin, mint nemcsak nagy reformátor, hanem mint egyházunk alapítója. Ez az utóbbi helytelen ; ellenkezik egyházunk közfelfogásával és eredete felől szóló tanításával. Vallástanításunk körében, a tanári és papi katedrán mindig azt hirdetjük, hogy a reformátorok nem egyházalapítók voltak, hanem a Krisztus anyaszent­egyházának megtisztítói. Hirdetjük ezt, nemcsak a tör­téneti igazságnak megfelelőleg, hanem azért is, hogy lerontsuk a pápistaság ama vádját, a mely szerint a protestáns egyházak csak a reformátorok alkotásai. Nagy kár tehát, hogy ezt sem a hódoló felirat szövegezői, sem br. Bánffy Dezső nem vették figyelembe. Úgy látszik, hogy a szövegezők nem theológusok, hanem laikusok voltak. De ha laikusok voltak is, tőlük is, a kik oly magas pozicziókat foglalnak el egyházunkban, joggal elvárhat­juk, hogy tudják, kiről neveztetik egyházunk és ki tekinthető annak alapítója ós alapjaként! A bánsági evangélikus egyházmegye Temesváron tartotta meg a mult héten évi közgyűlését. A közgyűlés folyamán melegen ünnepelték Kramar Béla királyi taná­csos, főesperest, a ki harminczhét éven át volt az egy­házmegye élén s most nyugalomba vonult. Kramart egy­hangúan tiszteletbeli örökös főesperesnek választották meg. Ugyancsak melegen ünnepelték Ambrózy Béla bárót is negyvenéves felügyelői jubileuma alkalmából. Gramofon használata az egyházi funkczióknál. Az „Egyházi Közlöny" legutóbbi számában olvassuk, hogy a S. 11. C. elvi jelentőségű határozatban kimon­dotta, hogy a gramofonnak a kis miséknél, akár bár­minő egyházi szertartásnál való használata szigorúan tiltva van. — Úgy látszik, egyik-másik helyen már rá­jöttek arra, a mit mi már oly régóta hangoztatunk, hogy a r. kath. miséket, szertartásokat beszélő gépekkel is ép úgy, vagy talán még jobban el lehetne végeztetni, mint papokkal. A S. R. C. határozatát ezért nemzet­gazdasági szempontból csak fájlalhatjuk. Mekkora va­gyont meg lehetne így takarítani — s az eredmény ugyanaz lenne! Orgonamegrendelés. Ózd (Alsó-Féhérmegye) ref. egyháza a temploma részére szükséges, legújabb cső­rendszerű, impozáns és díszes külsejű új orgona készí­tésével Országh Sándor és fia rákospalotai (Budapest mellett) orgona- és harmóniumgyáros czéget bízta meg. A művet f. év őszén adják át a használatnak. ISKOLA. Felvétel a niármarosszigeti ref. főgimnáziumi internátusba. A máramarosszigeti ref. főgimnáziummal kapcsolatos internátusban az 1910—11-ik iskolai évre 88 teljes ellátással (élelmezés és benntlakással) egybe­kötött hely kerül betöltés alá. E helyek részben ingye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom