Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-06-12 / 24. szám
művek legújabb s legteljesebb kiadásaiból. A forrásmunkák megszerzésének és használatának magyarországi nehézsége mentségére szolgál ott, a hol a művek legrégibb vagy legújabb kiadását nem használhatta. Forrásait lelkiismeretesen megnevezi. Egyet azonban elfelejtett megemlíteni: hogy theologiai-történeti áttekintését Frank-Grützmacher fent nevezett művéből vette. Tudományos módszerében az az egyenlőtlenség és formahiány is tapasztalható, hogy a tárgyalt theologusok művei s az azokra vonatkozó más művek idézésében nem jár el biztos és következetes rendszerességgel, hanem hol a szövegben idézi az idegen műveket is, hol a jegyzetbe szorítja a szövegbe tartozó dolgokat is. A bölcsészeti háttért és alapot sem ismerteti arányos gonddal. A Befejezésben (82—88. 1.) összegezi a történelmi áttekintés eredményét és kifejti a maga álláspontját a szóban levő kérdésre vonatkozólag. Felfogása a szerinte leghelyesebb feleletet adó Philippi, Oettingen, Thomasius, Luthardt és Frank helyes megállapításainak összefoglalásában áll. Mint a predestinácziánizmust, mind a szinergizmust el akarja kerülni, s mind a kegyelem monergizmusát, mind az egyéni felelősséget biztosítani akarja. A kérdésre adott felelete (87—88. 1.) nélkülözi a bibliai alapozást, a hitvallási megvilágítást s csupán spekulatív meghatározást ad. Azonkívül, a hol felelete véget ér, ott folytatódik tovább a bűn eredetére, annak az üdvrendben való helyére, a predestináczióra vonatkozó probléma továbbfejtése : az anthropológiai nézőpont után a theologiai szempont, a kérdés metafizikai megfejtése. Ebben az irányban pedig a református theologia nagyobb előhaladást tett, mint a lutheri irányú. Kár, hogy Daxer nem ismeri az utóbbi félszázad nem-német ref. theologiáját. Ha ismerné, bizonyára tovább ment volna a nagy probléma megoldás-történetének ismertetésében és a feleletadásban is. Nyelvezete általában egyszerű, világos ; azonban nehézkességtől és idegenszerűségtől nem mindenütt mentes. A jövendő magyar theologiájának pedig szellemben is, formában is tisztának, világosnak, egyszerűnek, idegenszerűségtől mentesnek, nemzeti jellegűnek, sőt a lehetőségig művészinek kell lennie. Dr. Daxer műve, fogyatkozásai mellett is tisztes helyet foglal el a legújabb magyar theologiai irodalomban, V. J. BELFÖLD. Az ország 1908. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) III. Születések. Az 1908. évben az anyaországban 655,446, a társországokban 100,442, tehát az egész államban 755,888 gyermek született élve, vagyis 15,021-gyel több, mint 1907-ben. E többletből az anyaországra 14,388, a társországokra 683 élvesziiletés esik. A születések számbeli emelkedése folytán az anyaországban 35'7-től 361-re emelkedett az ezer lélekre eső arányszám, a társországokban ellenben 38"3-ról 38'0-ra szállt alá. A születések számainak ez a kedvező alakulása, feltehetőleg, az 1907. évben kötött házasságok magas számával függ össze; azonban része lehet benne a lényegesen megcsappant kivándorlásnak és a nagyarányú visszavándorlásnak is. Általában véve azonban a szülések száma nem tart lépést a népesség szaporodásával, a mi a születési arányszám nagymértékű csökkenésében jut kifejezésre. A 80-as évek átlagában az arányszám 44'0% volt; az 1890—95. évek átlagában 41'7%-ra, az 1896—1900. évek átlagában 39'2°/o-r a i a folyó évtized első felében 36"8°/<rr a szállt alá, jelenleg pedig csak 36'1%A születési arány tekintetében az anyaországban három országrész emelkedik felül az országos átlagon (361), a Duna balpartja (37'2), a Tisza jobbpartja (37*8) és még inkább a Tisza balpartja (41'1). Legkisebb arányokkal szerepel már évek óta a Tisza—Maros szöge (32'1) és a Duna jobbpartja (33*9). A törvényhatóságok között születési arány tekintetében első helyen állanak: Máramaros (45'5), Csik (44*1,, Ugocsa és Bereg (43"1) vármegyék és Szabadka törvényhatósági jogú város (43'1). Legkisebb volt a születési arány Krassó-Szörény (26'9), Temes (29'7), Hunyad (29'8) és Hont (29'9) vármegyékben, továbbá Pécs (22'9), Temesvár (23'5) és Arad (251) törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapesten (24"0). A társországokban a szélsőségeket egyfelől Verőcze (43 0) és Modrus—Fiume (41'8) vármegyék, másfelől pedig Belovár-Kőrös vármegye (29'5) és Varasd (27'4) város képviselik. Az 1908. év folyamán a Magyar birodalomban 15,238 gyermek született halva ; 452-vel több, mint 1907-ben. A halvaszületéseknek az összes születésekhez viszonyított aránya azonban ez évben is 2°/o maradt. A magyar állam területén 1908-ban született 771,126 gyermek'között 397,384 fiú volt és 373,742 leány, vagyis 100 szülöttre esett 51'5 fiú és 48'5 leány. A törvénytelen élvesziilöttek száma a Magyar birodalomban 69,087 volt, tehát 1653-mal kevesebb, mint 1907-ben. Első helyen áll, Fiúmétól eltekintve, a Tisza-Maros szöge, hol az oláhok közt lévő vadházasságok emelik fel a törvénytelen szülöttek számát ily magasra, 100 élveszülöttre 14'9 törvénytelen szülött. Utána következik a Királyhágón túli (10'6) országrész, továbbá a Tisza balpartja (9'6). A Duna-Tisza köze is magas arányszámot mutat (9'9), ez országrész arányait azonban csak Budapest főváros törvénytelen születései befolyásolják oly kedvezőtlenül. Hitfelekezet szerint legtöbb törvénytelen születés a gör. keletieknél (14'3°/o) és unitáriusoknál (14"l°/t) fordul elő ; legkevesebb pedig az ág. hitv. evangélikusoknál (4'8%)- A nemzetiségek közül legrosszabbul állanak ebben a tekintetben az oláhok (14'1%) s legkedvezőbb a törvénytelen szülöttek aránya a rnthéneknél (5'8%)A szülők életkorára vonatkozó adataink szerint, a társországokban nagyobb a fiatal, 25 éven aluli apák aránya (13*l°/o)» m ínt a z anyaországban (8'7%X természetes folyományakép annak, hogy a társországokban a házasulok közt aránylag több a fiatal vőlegény. A fiatal, 20 éven aluli anyák aránya, éppen ellenkezőleg, az anyaországban nagyobb. A 25 éven aluli anyák korcsoportjának arányát erősen emelik a törvénytelen szülöttek, kiknek anyái túlnyomó többségben a legfiatalabb korosztályokból kerülnek ki. A 17 éven aluli anyák közül ugyanis, kiknek száma 2853 volt, 1382 szült házasságon kivüli gyermeket; a 17—19 éves korcsoportba tartozó anyáknak egynegyede, a 20—24 éves korcsoportba tartozó anyáknak pedig közel egynyolczada nem élt házassági kötelékben. Ennyiről számol be e téren a statisztika, hát még az élet rideg valóságában, hová még a mindent kutató statisztika lámpása sem világíthat be, hogyan állhat a helyzet a maga meztelenségében! A komoly valláserkölcsi ember előtt ez valóban megdöbbentő ! Vájjon minek a számlájára írhatjuk ezt fel, a természeti
