Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

nosságban alkalmazandó az alsóbb osztályokban. Csiki Lajos marosvásárhelyi ref. főgimn. igazgató előadása nyomán óhajtandónak tartják az igazgatók, hogy a délelőtti leczke-rendszer a felekezeti iskolákban is bevezettessék, a latin érettségit pedig reáliskolai tanulók a saját iskolájukban tehessék. Dr. Kőrössy György deési igazgató javaslatai a tanulók elszállásolására és az iskolaorvosi teendőkre vonatkoztak. Az iskola-orvos teendőinek kiterjesztésével fizetésük fölemelését is szükségesnek tartotta, a mit egyéb indítványaival együtt elfogadott a gyűlés. Ezzel kapcsolatban Molnár Károly igazgató, az értekezlet fölkórésére ismertette a Bethlen-kollégium internátusát s annak rendtartását, melyet az értekezlet minden tekintetben megfelelőnek talált. Fontos elvi állásfoglalás történt dr. Solymossy Lajos sz. udvarhelyi igazgató és Simon Ignácz tordai igazgató előterjesztése alapján, egyfelől a reáliskolai érettségi bizonyítvány általános képesítő érvénye mellett, másfelől az iránt, hogy a németnyelv gyakorlati úton a II. osztálytól, a latin ellenben csak a IV., a görög nyelv pedig a VI. osztálytól tanittassék. Ezek a határozatok egyetlen egy szavazat ellenében, tehát csaknem egyhangúlag jöttek létre. Gyűlés közben az igazgatók meglátogatták a Bethlen-kollégium országos hírű gyűjteményeit és czélszerűen berendezett internátusát. Elismerésüket fejezték ki a látottak és hallottak fölött és a fejedelmi iskola szives vendéglátásáért, végül még Foqarasi Béla nemrég elhunyt igazgató-»tanár sírját koszorúzták meg. A következő értekezlet Dömötör János szamosujvári igazgató indítványa alapján megállapított módozatok szerint, két évvel ezután, Marosvásárhelyt lesz. A tanítók és a szövetkezés. A szövetkezetek országos kongresszusán Szikszag András ibrányi református lelkész is fölolvasást tartott. Javaslatára kimondotta a kongresszus egyhangúlag, hogy föliratban megkéri a közokt., földmívelésügyi-, illetőleg keresk. és belügyi kormányt, hogy a fönhatóságuk alatt lévő összes felső-, közép- ós szakiskolákban, tanfolyamokon, különösen pedig a tanítóképzőintézetekben a szövetkezeti ismeretek rendes tárgyként adassanak elő ; a közoktatásügyi kormányt, hogy tanfelügyelőségek betöltésénél, néptanítók jutalmazásánál s előléptetésénél a szövetkezeti téren való tevékenység figyelembe vétessék; a közoktatásügyi kormány útján a felekezeti főhatóságokat, hogy a fönhatóságuk alatt levő iskolákban is előadassanak a szövetkezeti ismeretek. Tanítóképesítö vizsgálatok. Az 1909—1910. évi tanítóképesítő vizsgálatot Mészáros János egyházker. tanítóképesítő bizottsági elnök a nagykörösi és dunamelléki ref. tanítóképzőben, a következőkép tűzte ki: az írásbeli vizsgákat május 80., 31. és június hó 1-ső napjára; a szóbeli vizsgákat június hó 20-ára és a következő napokra. Horvát kedveskedések. Az új horvát bán idejében súlyos idők következtek el a horvát-szlavónországi magyar elemi iskolákra. Azelőtt, a törvény szerint, tanítóskodhatott bárki is a magyar birodalom és Ausztria tanítóképzőiben szerzett tanítói oklevéllel. Most a Magyarországon szerzett tanítói oklevelet nem tekintik oklevélnek. S a kormány magyarellenes politikája által föllelkesítve, mindenki, a ki csak teheti, a magyar elemi iskolák megfojtására törekszik. Igy legközelebb a pakráczi és a lorenvári járás községi tanítói-gyűlésén, a melyen a járás főnöke is részt vett, Dobrenics daruvári pápista káplán azt indítványozta, hogy intézzen a gyűlés föliratot a kormányhoz, a melyben kérelmezze, hogy minden törvényellenesen megnyitott iskola zárassék be. Észrevevén azonban a káplán úr, hogy ez nem egészen szája íze szerint való a nemes gyűlésnek, egy-kettőre oda módosította indítványát, hogy „zárassék be valamennyi horvátországi magyar iskola". Természetes, hogy ezt az indítványt már a legnagyobb lelkesedéssel elfogadta a gyűlés. Ezen azután a káplán úr annyira felbuzdult, hogy nem tekintve a gyűlésen vendégképen jelen levő néhány magyar tanítót, heves támadást intézett azok ellen a tanítók ellen, a kik személyes barátságban és a társadalmi érintkezés terén jó viszonyban tudnak lenni a magyar tanítókkal. A gyűlölködéstől elvakult káplán eme támadására a járás főnöke ott hagyta az érdemes gyűlést, a mely azonban a jói végzett munka boldogító tudatában, várja a báni kormányhoz fölterjesztett indítványa elfogadását. — S a magyar kormány ? Az hallgat mindezek daczára és keresi a kedves horvátokkal való barátságot ! EGYESÜLET. A ker. ifj. egyesületek nemzeti szövetségének nagygyűlését f. hó 25. és 26-ra tűzték ki. A nemzeti bizottság vezetősége azonban többek fölszólalására jobbnak látta e gyűlést az őszre halasztani. Az országgyűlési képviselőválasztások ehhez közel eső időben fognak lefolyni, a mi több tagot visszatartana a megjelenéstől. Ezen kivül Fermaud Károly, a világszövetség titkára is őszre ígérte hozzánk jövetelét és a nagygyűlés sikerét nagyban elő fogja mozdítani az ő jelenléte. A budapesti „kék-kereszti mértékletességi egyesület június hó 12-én tartja évi közgyűlését VII., Felső-Erdősor 34. sz. a. lévő helyiségében. GYÁSZROVAT. Fischer Sándor, a győri ágostai hitvallású evangélikus egyházközség nagyérdemű felügyelője, Győrvármegye volt főjegyzője, volt országgyűlési képviselő, f. hó 7-én, életének 54-ik évében elhunyt. Sámuel József nagykendi ref. lelkész, 1848/49-iki honvéd tüzérőrmester, munkás életének 83-ik, lelkipásztorságának 54-ik évében f. hó 2-án elhunyt. Barabás József egerbegyi ref. lelkész életének 80-ik, lelkipásztorságának 53-ik évében május 8-án meghalt Élettársát pár hónappal ezelőtt szólította el mellőle az Úr. Legyen áldott emlékezetük 1 ADAKOZÁS. A Protestáns Országos Árvaház 1909-ik évi karácsonyfájára begyűlt adományok összefoglaló kimutatását most tették közzé. A természetben küldött nagymennyiségű ajándékokon kivül összesen 5864 K 70 f pénzadomány folyt be. Az adományokat az egyesület noválasztmányi tagjai gyűjtötték. Özv. gróf Teleki Sándorné 370 K, báró Dániel Ernőné 1230 K, Azary Ákosné 323 K, Bálint Sándorné 124 K, Domanovszky Endréné 244 K, Gyöngyélyi Jánosné 166 K, Guoth Sándorné 19'70 K, Koch Jánosné 116 K, Kovácsy Sándorné 1113 K, Liedemann Sámuelné 536 K, Nagy Lajosné 82 K, Mehnert Ernőné 106 K, Petri Elekné 131 K, Szilassy Aladárné 106 K, Thirring Gusztávné 175 K, ezenkívül Brocskó Lajos igazgató 562 koronát gyűjtött.