Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
egyént, és ha ő mint független ember, szabad vizsgálódásai és tudományos kutatásai nyomán egészen új vallási tanokat hirdet is, ezt teljes szabadsággal megteheti és ha követőkre talál: az tanításának erejét bizonyítja. Zoványi Jenő azonban a ref. egyház egyik theol. akadémiáján tanár. Ennek az egyháznak és tanainak szolgálatában áll; ettől kapja fizetését, és mint ilyen, minden erkölcsi felfogás szerint köteles hűséggel tartozik egyházának és egyháza tanainak. Abban a pillanatban azonban, a midőn meggyőződése és ebből folyó tanítása összeütközésbe kerül egyházával és tanaival, nem lehetvén azoknak hű szolgája: minden erkölcsi felfogás szerint tartozik állását odahagyni és a szolgálatával járó bilincseket lerázni, elvének hirdetésére más teret keresni, mert a tanítási szabadság csak addig terjedhet, míg a kötelességtudásba és teljesítésbe nem ütközik. A magyarországi ref. egyház élő organizmus, a mely ha élni akar, nem tűrheti azt el, hogy az ő fizetésében léyő szolgái, az ő tekintélye alatt oly irányú tevékenységet fejtsenek ki, a mely a közület destructiójára vezet. De nem volt figyelembe vehető a vádlott tanár azon megdöbbentő védekezése sem, hogy ő a fentebb vázolt ós neliézményezett tanításai által lelkipásztori esküjével sem jutott ellentétbe, amennyiben ő az iratok mellé csatolt eskümintából kitetszőleg nem a helvét hitvallásra is eskető tiszáninneni egyházkerületben, hanem a confessiók megemlítését az esküformában annak idején mellőző erdélyi egyházkerületben eskettetett fel. Vádlott tanár ilyen irányú védekezéséből kiderül, hogy éles ésszel fürkészvén az esküforma szerkezetét, annak oly hézagait igyekszik keresni, a melyeken át, felfogása szerint, megtorlás nélkül intézheti veszélyes támadásait szent egyháza ellen; az egyetemes konventi bíróság úgy találja, hogy ilyen felfogású és ilyen lelkületű egyént egyházunk jól felfogott érdekei szempontjából egy theol. akadémiai tanszéken nyugodt lelkiismerettel meghagyni nem lehet. A büntetés kiszabásánál súlyosítóul mérlegelte a bíróság a vádlott tanárnak már négy izben fegyelmi büntetéssel sújtott előéletét, mely fegyelmi ügyekből az látszik megállapíthatónak, hogy a vádlott tanárnak, összeférhetetlen természete és kihívó magaviselete miatt, egész életpályája úgy szólván folytonos lánczolata az összeütközéseknek és fegyelmi eseteknek. Ezeknél fogva és mert a bíróság úgy találja, hogy a ki az állásával járó és köteles hűséget oly kiegyenlíthetetlen módon szegi meg és egyházának oly rendkívüli erkölcsi kárt okozott, hogy ez csak elmozdítás által torolható meg kellőképen ós csak e módon akadályózható meg romboló munkájának folytatása: ezekre való figyelemmel az ítélet rendelkező részében megszabott büntetést találja a bíróság alkalmazandónak, de mellőzi az E. T. V. cz. 35. § f) pontjában megszabott és 36. §. 3. bekezdése szerint mellékbüntetésül is alkalmazható választhatási jogától való megfosztást, mert ennek szükségét fennforogni nem látja. A Kálvin-Szövetség közgyűlése. A Kálvin-Szövetség f. hó 8-án tartotta első közgyűlését Budapesten. A megelőző istentiszteleten Petri Elek mélyenjáró imája után, a Bethánia-Egylet karénekében gyönyörködött a közönség. „Mester, a bősz vihar dühöng ..." czímű vallásos éneket adták elő, dr. Kováts Lajos vallástanár vezetése alatt. Ezután a Szövetség egyházi elnöke : Kenessey Béla erdélyi ref. püspök Róm. XV. 1—3. versei alapján tartott gondolatokkal teli egyházi beszédet a „fiúság lelkéről", a mely erőt ad a küzdésre, abban a liarczban, a mely az erkölcsi világrendért folyik, s a melyet a bűn zavart meg. A keresztyén társadalomnak — úgymond — nem kisebb a feladata, mint azt az örömöt, a melyet már a fiúság lelke által vett, bevinni az egyes emberek lelkébe, különben az egyháznak nem lenne czélja. Ki kell menni az életbe, föl kell keresni a bókétlen lelkeket és azokat, a kik a műveltség kultuszával a hitet tagadják meg, s be kell vinni az életbe az evangélium igazságait. A míg a bűn és halál uralkodik, kötelesség, hogy ne magunknak kedveskedjünk, de gyámolitás, felemelés, hívogatás által az erőtlenek erőtlenségét is hordozzuk, mert az új világrend akkor áll elő, ha minden térd meghajol az Isten előtt. A ki hisz, nem siet; csak a hitetlenség akarja egyszerre felforgatni a világot, s míg földi gyógyszert ajánlunk mindenkinek, addig annak, a ki fiúvá fogadtatott, kell, hogy a lelki orvosságból, a mennyből alászállott örömökből is részesítsen másokat. Könyörögjünk a szeretetért, a mely meg tudja látni az elsorvadt lelkeket, az életben elfáradtakat, s azoknak tud vinni mennyei italt, erősítést, védelmet és hitet az evangélium örök forrásaiból. E megragadó egyházi beszéd hatása alatt nyitotta meg dr. Kovácsy Sándor, világi elnök a szövetség első közgyűlését, meleg szavakkal üdvözölvén a vidékről is nagy számban megjelenteket. Résztvettek a közgyűlésen: György Endre, Gonda Béla min. tanácsos, dr. Vámossy Károly budapesti gondnok, Bernát István dr. alelnök, Kenessey Kálmán osztálytanácsos, Tóth Gerő kúriai biró, dr. Baksa Lajos konventi előadó, dr. Bokor József egyet. m.-tanár, B. Pap István theol. igazg., Szőts Farkas theol. tanár, Petri Elek és dr. Szabó Aladár bpesti lelkészek, Ravasz Árpád főgymn. igazg., Molnár Sándor ny. igazg., Mády Lajos esperes, Murányi János mezőtúri lelkész, báji Patay Gyulánó, Csiky Kálmánné s számos egyházi és világi kitűnőség; az erdélyi Kálvinszövetség képviseletében pedig Tóthfalussy József ref. lelkész, alelnök és dr. Ravasz László theol. tanár, titkár. Pálóczi Horváth Zoltán dr., a szövetség titkára bejelentette, hogy Antal Gábor püspök, dr. Antal Géza pápai theol. tanár, Kiss József pápai esperes, Révész Kálmán abauji esperes s többen kimentették elmaradásukat. Bemutatta a Orsz. Ref. Tanáregyesület meleghangú üdvözlő iratát s öt tiszaroffi földműves megható és kedves üdvözletét. -Ezen bejelentések után a