Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-01 / 18. szám

— ismételjük — egy kis jóakarat ós pasztorális buzgóság kellene hozzá! S ha van a róm. kath. egyháznak Regisi Szent Ferencz Egyesülete, — miért ne lehetnének hasonló egyesületeik a prot. egyházaknak is? Miért ne vehetnék programmjukba ezt a dolgot: a ref. egyházban a Kálvin-Szövetség, Budapesten a Lorántffy Zsuzsánna-, a Bethánia- és a Tabitha-egyesiilet és a vidéken a különböző gyülekezeti belmissziói egyesületek ? Meglehetne ezt csinálni, csak — ismételjük másodszor is — egy kis jóakarat és buzgóság kellene hozzá! Gondolkozzunk ezen. S a gondolkozás jóakaratához és buzgóságához fűzzük hozzá annak meggondolását is, hogy ha minden téren csak a róm. kath. egyház és egyháztársadalom munkáját látja a világ, könnyen arra a meggyőződésre juthat, hogy mi protestánsok csakugyan csupán a negatióban meritjük ki életünket, de alkotni, hatni és az állam és a társadalom életében üdvös tényezőkként szerepelni, képtelenek — és igy: szükségtelenek vagyunk! H. 1. TÁRCZA. Skandináv vallásos irodalom. Az utóbbi években új lendületet vett a vallásos irodalom, úgy a dánok, mint a svédek között. Egy ideig az angol és német vallásos írók műveit fordították nagy buzgalommal és lelkiismeretességgel saját nyelvükre; de ma már vannak eredeti íróik. A vallásos élet újraébredése új emberek kezébe adta a tollat, a kik azt kiváló ügyességgel forgatják és áldással építik Istenországát. A skandináv népeknek is vannak agnosztikus, materialista, antikeresztyén íróik, kik különösen az elmúlt század végén nagy eredményeket értek el. Ezekkel szemben áll a keresztyénséget, védő, azért lelkesedő ós másokat lelkesíteni tudó, kiváló tehetségű írók gárdája. 1908 év végén megjelent Brill B. J. kiváló regényíró tollából a norvég ébredés vezéralakjának, Hangénak regényes életrajza. A vaskos kötetet (386 lap) pár nap alatt szétkapkodták az érdeklődők. A hosszú téli estéken az utolsó norvég tanyán is nagy érdeklődéssel olvasták a vallásos ébredés ezen nemes alakja életének regényét. Új és új kiadást ért e könyv, mely jelenség magában is hű bizonyságot tesz a norvég néplélek komolyságáról. A regényes életrajz, minden tudományos fotoskodástól megtisztított, igazi hű életrajz. Hauge évek hosszú során át börtönben űlt ártatlanul, s ki van domborítva életrajzában azon nemes lelkek fáradozása, kik nem kiméivé fáradságot és áldozatot, végre is kiszabadítják a vallásos meggyőződésóért szenvedőt. A regény-irodalom az utóbbi években sokat foglalkozik vallásos kérdésekkel. Ilyen irányú a Nobel-díjat nyert Selma Lagerlöf svéd írónő irodalmi működése is. Ez irány művelésében nagy eredményt ért el a regényíró Scharliny H. theologiai tanár, a ki a „Nouddeboi lelkészlak", „Jövik", s újabban a„Norvég idyll" czímű regényeivel s elbeszéléseivel sokat tett a franezia ledér szépirodalom termékeinek kiszorítására. Scharling most két, eddig meg nem jelent ifjúkori színművét, „Husz Jánost" és a „Moderostheologia" cziműeket adta ki s a kritika mindkettőt elismeréssel fogadta. Knudsen Jákób, nyugalmazott dán lelkész, „Az öreglelkész" czímű, színművé is átdolgozott regényével nagy feltűnést keltett 1900-ban. Azóta vaskos regénykötetei egymás után hagyják el a sajtót. Minden regénye társadalmi regény, ostorozva a társadalmi élet egy-egy kinövését, bírálva egyes szellemirányokat. „Freinskridt" (haladás) czímű regényében elitélőleg szól egy lelkészről, a ki a ,,Henry-George"-féle földreform irányának híve s annak igyekszik híveket szerezni a gyülekezetben. Knudsen a konzervatív keresztyén irány híve s kíméletlen élességgel támadja az ezzel ellentétes szellemirányok képviselőit, Az elmúlt év különösen gazdag volt az építő vallásos irodalom terén. Az ősz elején jelent meg Ricard 0. koppenhágai lelkész tollából „Kristus og haend" (Krisztus és az ő emberei) czímű mű. Hat hónap alatt épen 6 kiadást ért e mű (220 1.), melyben Krisztusról és kortársairól szólva, szellemesen, megvilágítja korunk vallásos és társadalmi kérdéseit. Ricard, mint fővárosi lelkész, sokat foglalkozott a keresztyen ifjúsági egyletekkel. Ezekre sok vonatkozást találunk művében. Munkája következő fejezetekre oszlik : Keresztelő János története és az előkészítés egy ember életében. 2. A tizenkét éves Jézus és a szellemi áttörés sok ifjúnál. 3. Jézus a Jordán folyónál. Ideál és mysterium. 4. János és az Isten báránya. Három lap egy lélek történetéből. 5. Simon Péter és a mennyei látomány. Közös vonás az emberek megtérésénél. 6. Fülöp és a három hitágazat, Egy egyszerű ember fejlődése. 7. Tamás megtagadja a Krisztust. A hit nehézségei az érettebb ifjaknál. 8. Júdás és Péter. Az emberi élet elesésének törvényei. 9. Mit. akart Jézus velünk és ki volt ő, — megvilágítva az ő szavai és életének egyes pillanatai által. 10. Krisztus kortársainak viszonya a Krisztushoz és a mi viszonyunk ő hozzá. 11. Az ő gondolatai akkor, a midőn haldoklott. 12. Az ő legbensőbb lénye a mi legmélyebb igényünk, megvilágítva főpapi imája által. A mű gyors elterjedését annak a közvetlen hangnak köszönheti, mely minden kérdés tárgyalását jellemzi. Az író ösmeri a keresztyén hitéletet s olyan tapasztalatokra alapítja következtetéseit, melyek általánosak azoknál, kik hisznek a Krisztusban. Az ifjúság vallásos erősítésére most nagy gondot fordítanak a skandináv népeknél. Ez is egyik oka annak, hogy a mű oly nagy elterjedtségnek örvend. Ugyancsak a mult év őszén jelent meg C. SJcovgaard Petersen „Ungdommens Bog" (Az ifjúság könyve) czímű műve. Ez is rövid 2 hónap alatt 2 kiadást ért. Ez sokkal nehezebb olvasmány. Czélja megerősíteni az ifjakat a