Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-24 / 17. szám

nek illik be. — VI. Húsvét. Nem marad a textusnál. A mikor azt mondja, hogy a nők örömét nem a megértés, hanem a hit adta, téved, mert a látás adta: a teljes megbizonyosodás. Tál megy a textuson, így főtétele megoldatlan marad. — VII. Húsvéti. Szintén szem elől téveszti a textust. A kifejtés nehézkes. A textus inkább mottó. Közben vissza tér hozzá, de a beszéd nem folyik belőle. — VIII—IX. Piinköstiek. Az előbbiben a textus még csak nem is mottó. Emebben meg erőltetett a felosztás. Az alkalmiság gyenge színezetét viselik magukon. Élvezetet nyújtott a X-től kezdődő beszédek köziil néhány, a melyekben egy kis emelkedés látható. — X. A szőlőtő és szőlővesszők igen jó beszéd. Világos, egyszerű előadás, szép gondolatok, helyes mederben haladó tárgyalás az ékességei. — XI. is elég jó, de a Xll-ben ismét abba a hibába esik, hogy nem a textust magyarázza; szörnyen ellaposodik s a nagy horizonton nem látszik a táj! — A XIII. „A meg nem vesztegethető Bálám", nagyot markol, de kicsit szorít. — A XIV. beszéd első része nincs a textusban; így a felosztás nem helyes, — de a beszéd maga erős. Az élet hű feltárása teszi figyelmetessé az olvasót és maradandó nyomot hagy a hallgatókban is. — A XV. elég jó; a XVI. azonban ismét nem a textusból folyik. Szem elől téveszti a szónok ama kötelességét, hogy a hallgatók érzelmeivel visszaélni nem szabad. — Az ó-év utolsó vasármapi és a reformátiói beszédek meglehetősek, a többi közönséges: közepes. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a textus körül van a legtöbb kifogás. A textus helyes és igaz értelmét ritkán találja meg. A textus külső és belső értelmének egymáshoz való viszonyát nem igen veszi figyelembe ; sok esetben visszaél vele. Alkalmi beszédeinek is az a fő hibájuk, hogy nem veszi figyelembe, hogy a textusban rejlő eszme miként vonatkozik ma épülésünkre. Főtétele sokszor nem a textusból folyik, holott annak teljesén magában kell foglalnia a textus értelmét. Stílusát nem eléggé jellemzi a szentírási színezet. Inkább értelmes tanítónak, mintsem az evangélium, az „örömhír" lelkes hirdetőjének bizonyítja magát a szerző. Ezek elmondásával nem kedvét óhajtom szegni a szerzőnek a további munkától, mert tehetséges volta erre képessé teszi reá. Ajánlom azonban, hogy lássa meg, tanulmányozza az életet. Figyelje meg, hogy mi után szomjúhoznak a lelkek, s azok szomjúságát igyekezzék kielégíteni az örök élet italával. Balatoni István. Tanügytörténeti és pedagógiai czikkek repertóriuma 1908-ig bezárólag. (Folytatás.) Gidófalvi István. Az önképzőkörökről. (Erd. Pr. L. 1904:125 1.) Gönczi János. Istentiszteletünk érdekében. (Erd. Pr. Közi. 1872:313 1. stb.) Gönczi János. A vallástanítás érdekében. (Erd Pr. Közi. 1887:219 1.) — Népiskoláink érdekében. (Erd. Pr. Közi. 1888: 273 1. stb.) — Az iskola költészete. (Erd. Pr. Közlöny 1896: 313 1.) Gönczi Pál. Emlékbeszéd Melanchton, mint nevelő ós tanár felett. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1860:526 1.) — Nevelésünk ügye. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1860 : 142 1. stb.) - Népiskoláink. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1858:17 1. stb.) Görömbei Péter. Tompa Mihály élettörténetéhez. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1878:1079 1, stb.) A vallásos népirodalom érdekében. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1891:32 1.) Gráf Jakab. Javaslat a gymnasiumi rajztanítás módosítására. (Erd. Pr. Közi. 1889:322. 1. stb.) Gidyás István dr. Leánynevelósünk és felsőbb leányiskolák. (Debr. Pr. L. 1896:69 1. stb.) — A nemzeti szellem fejlesztésének intenzivebbé tétele a mai tanterv keretén belől. (Debr. Pr. L. 1897 : 18 1.) — A határozók rendszere középiskolai nyelvtanításunkban. (Debr. Pr. L. 1897 :563 1. stb.) — Vasárnapi munkaszünet és módszeres tanítás. (Debr. P. L. 1902:107 1.) — Debreczen és a harmadik egyetem. (Debr. Pr. L. 1907 :54 1.) Gulyás Lajos. A lelkészképzésről. (Debr. Pr. L. 1895:573 1. stb.) György Aladár. A hitoktatás kérdéséhez. (Erd. Pr. Közi. 1878:455 1. stb.) — Az általános népiskola eszméje. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1884 :104 1.) Győri. A proletár elem szaporodása ós a gimnáziumok. (Dunántúli Pr. L. 1903: 387 1. stb.) — Középiskoláink zsúfoltsága. (Dunántúli Pr. L. 1902:447 1.) Győri Gyula. A hallóérzék szerepe a nyelvtanításban. (Dunántúli Pr. L. 1903:387 1. stb.) Gyurátz F. A bibliai csodák és a vallástanítás. (Ev. Pr! L. 1878:411 1. stb.) Halász Lajos. A tanítási idő megváltoztatása ellen. (Sárospat. L. 1904: 156 1.) — Egy pár szó népiskoláink felszereletlenségéről. (Sárospat. L. 1904:402 1.) — Népiskoláink osztályozásának kérdése. (Sárospat-L. 1904:803 1.) Háda József. Hogyan tanítsuk a vallást és az egyházi éneket sikeresen népiskoláinkban. (Sárospat. L. 1900:579 1. stb.) Hamar István. Vallástanításunk reformja. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1898 :80 1.) — A vallástanítás módszere ós tananyaga. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1900:806 1. stb.)