Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-03 / 14. szám
tartja és pedig azért, mert ezáltal a reformátusok között szakadás áll be a tanításban és anyagi helyzetük megrendül. A közlemény nagy feltűnést keltett és a reformátusok közül többen válaszoltak rá. Lacheret, a ref. egyházak egyesületének lelkész-elnöke, ugyanabban az újságban megczáfolja a czikkíró állításait és kimutatja, hogy a réformátusok között a már régen meglevő, három árnyalat korántsem olyan veszedelmes, hogy szakadásra vezethetne, mert tulajdonképen csak három irányzatról van szó, a melyek egymást nem zárják ki olyan élesen, hogy abból komoly baj származhatnék. A mi pedig az anyagi helyzetet, a deficzitet illeti, az sem olyan veszedelmes, mert csak kevés idő kérdése és a mérleg teljesen helyre billen. Azt azonban el kell ismerni, hogy az 1905-diki szeparácziós-törvény, melynek érteimében az egyház nem fogadhat el újabb alapítványokat, pénzügyi szempontból káros ós a szaporodó prot. lelkészek fizetéséről a jövőben majd más úton-módon kéli gondoskodni. Olaszország. X. Pius és az amerikai protestánsok. Fairbanks Károly, az Egyesült-Államok. volt alelnöke, Rómában tartózkodván, X. Pius pápát is meg akarta látogatni. Az au~ diencziát nagy készséggel eszközölték ki számára és már a nap, óra is meg volt határozva megjelenésére. Közben azonban értésére jutott valahogyan a Vatikánnak, hogy Fairbanks, a ki wesleyista. a római methodista templomban egyházi beszédet készül mondani. Erre nyomban megüzente néki a pápai udvar, hogy az audencziára csak abban az esetben számíthat, ha a protestáns templomban nem tart szónoklatot. Fairbanks pedig határozottan és méltóságteljesen kinyilvánította, hogy egyházi beszédéről nem hajlandó lemondani és így a pápai kihallgatásra nem is reflektál. — Öt évvel ezelőtt meg az történt, hogy a pápa ugyancsak egy hírneves amerikait fogadott magánál, a ki másnap valamelyik protestáns kollégiumban beszédet tartott. Ezt nagyon rossz néven vették attól az érsektől, a ki jeles honfitársát a pápának bemutatta és valószínűleg ez volt az oka. hogy a megígért bíbornoki kalapot nem kapta meg. Ezek az esetek mutatják, hogy a pápaság előtt csak az alázatos hódolók kedvesek, — a tiszta evangélium és annak képviselői azonban zárt ajtókra találnak. A nápolyi r. katholikus politikai gyűlés. Az olasz r. katholikus népegyleteknek három osztálya van : a társadalmi, gazdasági és politikai osztály. Ez utóbbi, illetőleg ennek kiküldöttei a múltkoriban gyűlést tartottak Nápoly városában. Ezen a gyűlésen szóba került mindaz, a mi az olasz r. kath.-okat érzékenyen érinti és különösebb tevékenységre serkentheti és pedig: a kötelező hitoktatásnak az elemi iskolákból való kirekesztése, az iskolák megyésitósének terve, a r. katholikusoknak a közmunkák tanácsából való igazságtalan kizárása és a délvidék érdekeinek elhanyagolása. A gyűlés minden részletében egyenesen a pápa utasításai szerint folyt le. A népegyletek kiküldöttei a város vendégei voltak. Németország. A tübingen-i orvos-missziói intézet. Ezt az intézetet az elmúlt évben alapították. Czélja az, hogy a misszionáriusok az orvosi tudományokban is jártasak legyenek, mert erre működésük körében nagy szükségök van. Az intézetnek jelenleg 33 bennlakó növendéke van, a kik az orvostani előadásokat az egyetemen hallgatják és különösen azokat frekventálják, melyek a tropikus égöv alatt előforduló betegségekről tanítanak. Ilyen orvosmisszionárius eddig még igen kevés van a világon, Indiában például csak 200-an vannak. A mult napokban, a mikor az intézet növendékei az orvostani kar egyik tantermébe beléptek, a többi egyetemi hallgatók nyomban kivonultak és megüzenték az előadó tanárnak, hogy addig nem térnek vissza, a míg a misszionáriusok előadásokra járnak. Ez a különös tüntetés nem a inisszionárusoknak szólt, mint inkább a leendő orvosoknak. Az intézet vezetősége nem akarta elmérgesíteni a dolgot és beleegyezett abba, hogy növendékei a klinikán külön oktatásban részesüljenek. Japán. Tokió-ban megünnepelték a protestáns missziók 50 éves fönnállását. Az első prot. misszionáriusok 1859-ben szállottak partra Japánban. Akkor még a keresztyénségre való áttérést halállal sújtották. Ez a szigorú tilalom csak 1873-ban szűnt meg és ettől kezdve lehetett csak igazi hithirdetői tevékenységet kifejteni. A legutóbbi kimutatás szerint Japánban 168 ezer keresztyén van ; 74 ezer protestáns, 63 ezer r. kath. és 30 ezer görögkeleti. A protestánsoknak 571 rendes hittérítőjük van. A vasárnapi iskolákat összesen 87 ezer japán látogatja. Kendezett hitközségük száma 169-re tehető ; 541 ínég nincsen organizálva. A legutóbbi tíz év leforgása alatt a protestáns egyház 80 százalékkal, a róm. kath. 18u /o*a ^ a görögkeleti 23%~a l gyarapodott. A keresztyónséggel a buddhizmus és a tenrikyo-va\lás versenyez, mely utóbbi a sintói és a keresztyén vallás keveréke és oly rohamosan terjed, hogy jelenleg már hat millió híve van. Japán tehát még igen távol áll attól, hogy keresztyén állam legyen. Dr. T. I. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folyt, és vége.) 1787di k Esztendőben Sz. András Havának 17rli k Napján költ Ns Pest Vgynk Currense. 6321. A' Protestáns Filiális Helységekre vo Nézve Eő Felsége ezen alább írt rendeléseket kiadni méltóztatott : Úgy mint: 1. Az Filialis Ekklesia Helységbeliekről az Anya
