Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

tak az ellen, hogy a belügyminiszter a megerősítés végett újólag fölterjesztett alapszabályokat ismét a kultuszminiszterhez tette át. „Ha a kormány — mondotta az elnök — a mi egyesületi jogunk gyakorlásának kérdését a vallásügyi miniszter hatáskörébe utalja s a vallásügyi miniszternek erre a kérdésre bármi néven nevezendő befolyást enged, alaptörvényt sért meg s hirdetett liberalizmusának ürességéről kiábrándulással világosít föl benünket." * Az irodalmi-bizottság jelentésének során tanácskoztak az iskolai és gyülekezeti közkönyvtárak fölállításáról. Tudomásul vették a liturgiális-bizottság jelentését melyet Csiky Lajos terjesztett elő. Meghallgatták a Magyar Közös Bevásárló Szövetség előterjesztését és elhatározták, hogy az eszmét most már a gyülekezetekben fogják propagálni és a szervezet életbeléptetésére a deczentralizáczió mellett döntöttek. Kocsis József számadását tudomásul vették. Letárgyalták és elfogadták a dr. Szakács Albert-féle törvény reformmunkálatot is. Elhatározták, hogy a lelkészfiúk és leányok árvaházára, illetve internátusára az ORLE. részéről 100,000 koronás alapítványt tesznek és ennek összehozására tagjaikat fölkérik. E pont körül volt leglelkesebb és legemelkedettebb a hangulat. Hajdúböszörmény telket, építkezési anyagot, évi hozzájárulást, a főgimnázium megfelelő helyiségeit adja, a tanárok vállalkoznak a vezetés és felügyelet teendőinek ellátására; Losoncz 100,000 koronát; 14 hold földet, telket és egy tanítónő fizetésének alapjául 20.000 koronát helyez kilátásba, Az egyik helyen fiú, a másik helyen (Losoncz) leány internátust épít az ORLE. A bizottsági munkálatok letárgyalása után az elnök vezetése alatt küldöttségileg keresték föl a tiszáninneni egyházkerület agg püspökét, a 92 éves Kun Bertalant. Zsinati képviselőválasztás. Az erdélyi ref. egyházkerületben a Simó Lajos . elhunytával megüresedett zsinati képviselői tagságra gr. Bethlen Pál egyházmegyei főgondnokot, — a theologiai és tanítóképzői tanárok rendes képviselőjévé Fejes Áron nagyenyedi tanítóképzői igazgatót, pótképviselőjévé dr. Kecskeméthy István theologiai tanárt, — a főgimnáziumi tanárok rendes képviselőjévé Lázár István nagyenyedi, pótképviselőjévé dr. Kálmán János kolozsvári tanárt választották meg. Az Országos Gyermekszanatórium érdekében Antal Gábor dr. dunántúli református püspök fölhívást intézett egyházkerületének lelkészeihez. Reámutat arra a nagy nemzeti veszedelemre, mely a gyermekhalandóságban rejlik. Ennek a nagymérvű halandóságnak a született gyermekeknek több mint fele áldozatul esik. A kellő gondozás hiánya miatt a serdülő korukig el nem halt gyermekek közül is igen sokan a kedvezőtlen egészségügyi viszonyok következtében betegesen elgyengülve erőtlenül kerülnek ki az élet küzdelmébe. Fölhívja tehát a püspök egyházkerületének lelkészeit, hogy a gyermekszanatórium-egyesiilet czélját híveikkel ismertessék meg s a húsvéti ünnepek alatt alkalmas módon rendezzenek gyűjtést az egyesület javára. Milyen vallású a német császár 1 P. Sz. egyik czikkóvel kapcsolatban valaki nyílt kérdést tett közzé az „Evangélikus Őrálló"-ban, vájjon ev. vagy ref. vallású-e a német császár? A nyílt kérdésre a lap márcz. 20-iki számában felel „egy lutheránus pap". Felelete ol* Minket nem ábrándít ki, mert már a deputáczióba menést megelőző választmányi ülésen kifejezést adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy kár olyan vérmes reményeket táplálni az új rezsime-mel szemben s a különféle magyarázgatásokra tápot adó kiildöttségezést jó lenne egészen elhagyni, vagy legalább is későbbre halasztani! vasóinkat is bizonyára érdekelni fogja. „A német császár tényleg református, illetőleg uniált és nem ág. h. evangélikus vagy lutheránus. A Hohenzollern család (eltekintve a sváb Hohenzollerektől, a kik mindig r. katholikusok maradtak, a kikhez tartozik Románia királya is), a XVI-ik században evangelikus lett és pedig először György ausbachi fejedelem, II. Lajos magyar király gyámja, a ki igen derék és hithű fejedelem volt, (kár, hogy annyira meghurczolják történeti tankönyveink), s öccse Albrecht a német lovagrend utolsó nagymestere és a porosz herczegség megalapítója, a kiknek családjai 1603 és 1618-ban kihaltak és 1539-ben a brandenburgi választófejedelem II. Joachin s öccse János. II. Joachin dédunokája, János Zsigmond azonban, a ki a brandenburgi birtokaival egyesítette örökség által a porosz herczegséget (a mai Ostpreuszen nevű tartományt) és Cleve-Mark herczegségeket a Rajna mellett és Westfáliában, 1613-ban elhagyta egyházunkat és reformátussá lett. Alattvalói azonban — kivévén a rajnai reformátusok — lutheránusok maradtak. Hasonlóképen egyházunk tagjai maradtak a baireuthi és ausbachi uralkodók, a lutheránus erlangeni egyetem alapítói, a kik szintén II. Joachimtól származtak, de 1806-ban kihaltak. A brandenburgi választófejedelmek s porosz berezegek és 1701 óta királyok azonban buzgó reformátusok voltak és minden módon, csellel és erőszakkal igyekeztek a lutheránus egyháznak országaikban véget vetni. Igy a nagy választófejedelem például a nagy luth. énekköltőt, Gerhard Pált elcsapta állásától, mert ez ellentállt uniáló törekvéseinek. Miután a pietizmus és a fölvilágosodás, vagy jobban mondva a XVIII ik századbeli hitetlenség aláásta Németországban a hitvallásunkhoz való ragaszkodást, végre sikerült III. Frigyes Vilmosnak, I. Vilmos császár atyjának, 1817-ben a lutheránus és református egyházakat királyi rendelet útján „egyesíteni", „uniálni". Ez az unió máig is csak az akkori Poroszország területén érvényes, az 1866-ban megszerzett új tartományok, a melyek külön országos egyházakkal bírnak (úgy mint nálunk az erdélyi evangélikusok), részben lutheránusok, így Hanover és Slezwig-Holstein." Szeretetvendégség. A Skót Misszió Nőszövetsége f. hó 23-án, szerdán este teaestélyt rendezett a skócziai útjukról visszatérő Webster J. T. lelkész és neje tiszteletére. Űj imaház Budapesten. A Lorántffy Zsuzsánna Egyesület a Tisztviselőtelepen, a Család-utcza 8. sz. a. levő Diakonissza ház udvarán 55 —60 ezer K költséggel 500—600 személy befogadására alkalmas egyesületi termet építtet, melyet első sorban a maga egyesületi czéljaira használ, de a budapesti egyháznak is kész fölajánlani, hogy a József- és Ferenczváros külső részein lakó reformátusok istentiszteleti czélra használhassák. A templomszerű imaházat gázfűtéssel és gázvilágítással szereltetik föl. Karzatán énnekkar foglalhat helyet. A végleges fölszerelésnél szószéket és orgonát, egyelőre azonban csak emelvényt és nagyobb harmóniumot állítanak be a fölső világítással is ellátott tágas terembe. Mellékhelyiségei között van egy tágasabb egyesületi tanácsterem és hat szoba a diakonisszák számára. Ez az egyesületi ház tulajdonképen templom lesz, az 5-dik új templom az utolsó negyedszázadban a budapesti reformátusság részére. A nagyenyedi protestáns jótékony nőegylet f. hó 13-án rendezte a téli időszak végén utolsó vallásos estélyét, Az estélynek nagy érdekességet és komoly tartalmat kölcsönzött Kenessey Béla püspök bibliamagyarázata, a melyben a keresztyén léleknek a Krisztus képére átváltozásáról szólott.