Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-13 / 11. szám

szólítani azokat az építészeket, a kik az Izabella-utczai telekre tervezett templomra kiirt pályázatban részt vettek. A pályatervekre 4000, 2000 és Í500 koronás pályadíjakat tűztek ki, azzal a kikötéssel, hogy az egyház a díjazott tervek közül bármelyiket is megvásárolhatja 500 koronáért. Egyházkerületi gyűlés. A dunántúli ref. egyházkerület április hó 26-án kezdi meg tavaszi gyűlését Pápán. A gyűléssel kapcsolatban iktatják be a pápai főiskola főgondnoki székébe dr. Beöthy Zsoltot. Az űj kultuszminiszter politikája. A Pesti Hirlap egyik munkatársa megkérdezte gr. Zichy János kultuszminisztert politikai felfogásának alapirányzatát illetőleg. A miniszter a nevezett lap közlése szerint ezt válaszolta: „Engem ismer évek óta a politikai világ. Én nyitott könyv vagyok. Politikai felfogásom alapirányzatát két szóval jellemezhetem : magyar, keresztény. Más politikát hazánkban követni nem szabad, mint csakis olyat, mely a magyar állam teljes és tökéletes kiépítését czélozza. Kultúránk kizárólag csakis magyar lehet, de politikánknak a nemzetiségekkel szemben viszont csakis barátságosnak, kiegyenlítőnek, méltányosnak szabad lennie. Magyar kultura által kell nem legyőzni, hanem meggyőzni nemzetiségi testvéreinket s nekik viszont módot és lehetőséget kell nyujtanunk arra, hogy ők ezen kulturába legszentebb érzelmeiknek sérelme nélkül beleilleszkedhessenek. A kulturának nivelláló hatása van s ha valami kedvezően fog hatni nemzetiségi állapotainkra, ha valami képes lesz az érzelmi ellentéteket ezen a téren kiegyenlíteni : úgy ez a legnemesebb értelemben vett intenzív kultúra lesz. A keresztény világnézlet viszont, mely lelkemet betölti, a legföltétlenebb türelmet parancsolja nekem minden más meggyőződéssel szemben; türelmet, melyet a megértés és a szeretet diktál. Minden vallásfelekezet, mely megérteni és szolgálni akarja a nemzeti állani érdekeit, egy értékes tényező, melyet ápolni és gondozni hazafias kötelességem. Erős meggyőződésű katholikus ember vagyok; de épen azért, mert tudom, mert, érzem, hogy mekkora az igazi meggyőződés hatalma, képes vagyok mérlegelni, értékelni és megbecsülni minden más valódi vallási meggyőződést is. Ez a felfogás nézetem szerint egyúttal a lehető legideálisabb liberalizmust involválja, mely elválaszthatatlan a keresztény világnézlettől". — A nyilatkozathoz nem fűzünk kommentárt. Majd a tények fognak beszélni ós bizonyítani. Egy dolog azonban feltűnik előttünk, a mit egy kis optimizmussal jó jelnek tarthatnánk. És ez az, hogy a nyilt klerikális körökben nemcsak nem észlelünk lelkesedést az új kultuszminiszter iránt, sőt inkább bizonyos elégedetlenséget és bizalmatlanságot. Az „Alkotmány"-nak pl. nem tetszik az a „liberális környezet", a melybe az új kultuszminiszter belépett, s aggodalmát fejezi ki az iránt, hogy a róm. katholikusok (helyesebben klerikálisok) ügyeinek előbbrevitelére nem lesz módja és elegendő ereje ebben a környezetben, s csalogatólag ajánlja fel gr. Zichynek a néppárt szolgálatát, miután egyedül ez a párt lehet az, a mely gr. Zichynek ós vele a „keresztény világnézletnek" súlyt és érvényesülést adhatna. Majd meglátjuk, hogy a „liberális környezet", vagy a néppárti támogatás lesz-e kedvesebb az új miniszternek! Az amerikai magyarok lelki gondozása terén, már a mi a róm. katli. lelki gondozást illeti, változás fog beállani. Eddig az Amerikába szakadt magyar róm. katholikusok lelki gondozására hazulról küldettek ki papok. Most, értesüléseink szerint, ez meg fog szűnni, hanem amerikai papok és papnövendékek küldetnek Magyarországra a magyar viszonyok megismerése és a magyar nyelv megtanulása végett, s ezek lesznek majd az amerikai magyar róm. katholikusok lelki gondozói. Ez a változtatás az amerikai magyar róm. katholikusok körében éppen nem talál rokonszenvre, s az amerikai magyar lapok elég keserűen panaszkodnak miatta, hangsúlyozván, hogy ennek vége csak az amerikai magyarság gyengülése és beolvadása lehet. — Az intézkedésnek, a mint az Alkotmány írja, az az oka, hogy Magyarország oly szegény római kath, papokban, hogy nem képes Amerikába magyar papokat kiküldeni. Az ok azonban bajosan ez, mert azt a nagy papszükséget nem igen vesszük észre, a mikor a sok ága-bogn klerikális akcziók és alkotások élére bőven jut a pápás papokból s számukat nem apasztják, hanem bőségesen szaporítják a külföldről beözönlő szerzetesek. Az amerikai róm. kath. magyarok lelki gondozásában történő eme változtatás, nem tudjuk, nem lesz-e majd hatással a református lelki gondozás módjára is. De nem szeretnénk, ha lenne; mert bár a református egyházi akcziő folyását nem tekintjük is minden tekintetben szerencsésnek, de azt az elvet, hogy az amerikai magyar reformátusok hazai lelkészekkel láttassanak el, semmi esetre sem tartjuk elejthetonek. A lévai ref. egyház új orgonája. A lévai ref. egyház orgonát rendelt Országh Sándor és ha rákospalotai orgonagyáros czégnól. Az orgona 14 fő és 9 mellékváltozattal ízléses és csinos kiállítással készül s a pünkösdi ünnepekre lesz készen. Az orgonaépítés tekintélyes összegét a gyülekezet hívei önkéntes adakozás útján gyűjtötték össze. ISKOLA. A sárospataki iskola vagyonkezelésének megvizsgálása tárgyában kiküldött konventi bizottság, dr. Benedek Sándor közigazgatási bíró elnöklete alatt február 18—28. napjain járt el megbízatásában. A bizottság eljárása eredményét a konvent elé fogja legközelebb beterjeszteni. A budapesti ref. főgimnázium köréből. Az intézet ifjúsága, segítőegyesülete javára, sikerült hangversenyt rendezett f. hó 5-ón este a főgimnázium dísztermében. A gonddal összeválogatott műsor minden egyes számát zajos tapssal jutalmazta a nagyszámú, előkelő közönség. Hubay tanítványa, Pollerman Aranka művészi hegedűjátékával gyönyörködtette a hallgatóságot. Flittner Rózsi tisztán csengő művészies énekével, Csapó Edit kedves szavalatával aratott nagy elismerést. Bartha Kálmán, kit Regéczy Nagy Lajos kísért zongorán, melodrámájával ért el nagy hatást. Szőllősy Zoltán zongorajátékával, Dulin Jenő elmés monológjával nyert tetszést. A hangverseny sikerét a rendezéssel Szabados Béla, a karénekek betanításával pedig Krausz Gusztáv zene- és énektanár biztosították. — F. hó 12-én, iskolai ünnepély keretében tartották meg szókfoglaló értekezéseiket az intézet új tanárai: dr. Kovács Dezső és dr: Madai Gyula. Lapunk zárta miatt a székfoglalókról csak jövő számunkban emlékezhetünk meg részletesebben. Az oláhok és a magyar nyelv. Aradmegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén Varjassy Árpád tanfelügyelő, a következő előterjesztést tette: „Az aradi görögkeleti román szentszék a területén lévő összes esperesekhez körrendeletet intézett, a melyben kimondja, hogy a görögkeleti felekezeti iskolák ismétlő-tanfolyamok fentartására nem kötelezhetők és ha ezeket az iskolákat a községek továbbra is fenn akarják tartani, akkor a