Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

Szilassy Aladárnak a budapesti Baár-Madas ref. felsőbb leányiskoláról szóló jelentésének helybenhagyó tudomásul vétele után Kelecsényi Zádor a missziói ügyeket referálta. Sajnálatosnak jelezte, hogy a közgyűlésnek a misszió ügyekben hozott határozatai, sem az alsóbb, sem a felsőbb fokú egyházi hatóságok által nem eífektuáltatnak a kívánatos gyorsasággal és pontossággal. Ennek orvoslásaképen a gyűlés utasította az espereseket a törvények és határozatok végrehajtásának szigorú ellenőrzésére; a konventi tagokat pedig felkérte, hogy kisérjék figyelemmel a kerület felterjesztéseit és szorgalmazzák azoknak gyors elintéztetését. Az okt. 20 diki gyűlést, kisebb fontosságú ügyek elintézésén kívül, a tanítók ép ezdei és a népiskolai jelentések és az ezekkel kapcsolatos intézkedések töltötték ki. Bejelentette az elnökség, hogy dr. Kováts István, budapesti katecheta a kerület kiküldött bizottsága előtt okt. 20-dikán délelőtt, egyhangúlag elfogadott eredménynyel kiállotta a ker. hittanból és a magyar prot. egyháztörténetből a theol. magántanári vizsgálatot, s hogy próbaelőadását 21-dikén d. e. 9 órakor fogja megtartani. Az okt. 21-diki gyűlést megelőzőleg a közgyűlés, a vizsgáló-bizottság, a theol. tanári kar és az ifjúság előtt tartotta meg dr. Kováts István próba előadását. Előadásának tárgya a reverzálisokért folytatott küzdelmek története volt. A vizsgáló-bizottság, a sikerült előadás alapján egyhangúlag megadta az új theol. magántanárnak a venia docendit. Nagy megelégedéssel és tüntető lelkesedéssel fogadta a gyűlés az elnökségnek ama bejelentését, hogy ő Felsége Szőts Farkas theol. tanárt és egyházker. tanácsbírót, 80 éves rendes tanári szolgálata alkalmából a harmadosztályú vaskorona-renddel tűntette ki. Baksay Sándor püspök melegen üdvözölte a kitüntetett férfiút, mire Szőts Farkas, megköszönve a szives üdvözlést, kijelentette, hogy mint eddig, úgy ezután is hűséges szolgája kiván lenni egyházának és a dunamellékl kerületnek. Sógor Endre számvevő a kerületi számadásokról és a jövő évi költségvetésről tett jelentést. A számadásokról szóló jelentések tudomásul vétettek és a jövő évi költségvetés helyben hagyatott. Ezután a segélyeket állapította meg a gyűlés. Kölcsönsegélyt kaptak: Szeliste 2000 K, Belvárd 5000 K, Soltvadkert 5000 K; egyszersmindenkori segélyt: Baja 300, Tordincze 800, Urszentiván 200, Besencze 400, Kocsér 300, Tiszavárkony 400, Siófok 500, Szárszó 100, Nagyar 100, Nyim 300, Csepel 200, Gyón 200, Örkény 100, Dunabogdány 200, Nyáregyháza 200, Rákosszentmihály 150, Rákosliget 150, Dunaföldvár 400, Medina 400, Alcsuth 400, Gyűd 500, Soltvadkert 500, Somogytúr 500, Kispest 500, Lovasberény 500 koronát. Ezekenkíviil több lelkésznek is szavaztak meg egyszersmindenkori segélyt és megállapították a lelkészi- és tanítói özvegyek és árvák részére a köz- és a Baldácsy-pénztárból kiutalandó segélyeket. B. Pap István az irodalmi-bizottság jelentéseit terjesztette elő. Ezeknek legnagyobb része egyszerűen tudomásul vétetett, másrészükre nézve pedig határozatok hozattak. így intézkedett a gyűlés a Szőts Farkas-féle vallástani kézikönyvek átdolgozása iránt, s az Izsák Ferencz budapesti katecheta által irt kátét kiadta bírálatra. Hamar István, a Ráday-könyvtár őre, a könyvtárrendezés munkájának bevégzéséről és a nyert államsegély felhasználásáról tett jelentést. A könyvtár teljesen rendezve van. A könyvanyag 20,432 mű, 32,101 kötetben. A rendezés folytán bővült a könyvtár 6758 művel, 10,422 kötetben. A rendezés bevégződésével következnie kellett volna a könyvtár megnyitásának. A gyűlés azonban, tekintettel a könyvtárnak a theologiával együtt nemsokára megtörténendő áthelyezésére, csak a könyvtár őrizését illetőleg tett intézkedést, az őrizést Hamar István theol. tanárra bízván. Elrendelte azonban, hogy a könyvtár régi magyar irodalmi könyvanyagának katalógusa a jegyzőkönyv függelékeképen kinyomattassék, s hogy a könyvtári-bizottság tegyen lépéseket a megfelelő fentartási államsegély kieszközlése iránt. A még hátralevő ügyeket Lévay Lajos, Benkö István és dr. Kovács Pál aljegyzők elreferálván, a gyűlés Baksay Sándor, hálaadó imádságával záródott. Tudósító. Az ország 1907. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) III. Születések. Születések tekintetében az 1907. év ép úgy, mint a megelőző évek, kedvezőnek nem mondható. Elve született a Magyar birodalomban 740,867 gyermek ; 6914-gyel több, mint 1906-ban, még pedig az anyaországban 614,058. a társországokban 99,809; azonban a születések számbeli emelkedését kizárólag az anyaország foglalta le s a társországokban 115 gyermekkel kevesebb született, mint 1906-ban. Kifejezésre jut e csökkenés az ezen tételre eső arányszámoknál is. Horvát Szlavonországok aránya 38'8-ról 38'3-ra szállott le, míg az anyaország 35"7 és a Magyarbirodalom 36ü

/<ro

s

átlaga változatlanul megmaradt. Születési arányánál az anyaországban ez alkalommal is a Tisza jobbpartja (40'6) áll első helyen s rajta kívül még két országrósz emelkedik felül a országos átlagon r a Tisza balpartja (36*2) és a Duna balpartja (35'9). Legkevesebb születés fordult elő a Duna jobb partján (33'6) és a Tisza-Maros szögén (33'4). Törvényhatóságok szerint leggyakoribbak a születések: Ugocsa (45-3), Máramaros (43'8), Bereg (43*4), Bihar (42'8), Hajdú (41"6) vármegyékben, továbbá Szabadka (42'4) törvényhatósági városban. A legkisebb születési arányokat látjuk: Árva (29'8), Nagyküküllő (30'4), Baranya (30"6) vármegyei, Sopron (25'4) és Komárom (25"5) városi törvényhatóságokban. A minimumot- Budapest székesfőváros mutatja 24'1 aránnyal. Horvát-Szlavonországokban a szélsőségeket VerŐcze (45 0) ós Belovár-Kőrös (31'2) vármegyék, valamint Zimony (33'7) és Varasd (24"9) törvényhatósági jogú városok képviselik. Hónapok szerint a legtöbb élve születés (69,954) márczius hónapra, ellenben a legkevesebb (55,572) június hónapra esett. A nem törvényes szülöttek anyái túlnyomólag a 24 éven aluli korcsoportokból kerülnek ki, a mi érthető is, mivel a 25—49 éves nők legnagyobb részben már házassági kötelékben élnek. A legfiatalabb anyák, vagyis a 17 éven aluliak körében, kiknek összes száma a Magyarbirodalomban 2699 volt, a nem törvényes születésekre valamivel több esett (1357), mint a törvényesekre (1342), sőt a rákövetkező 17—19 éves korcsoportba tartozó anyáknak is valamivel több. mint egyharmada nem élt házasságban. A törvénytelen születésűek összes száma 72,628 volt, az élve szülötteknek 9'6%-a- 1906-ik óv ered-