Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

Egyházi és Iskolai Lapot is, a mely nem dicstelenül futotta meg már 51 éves pályáját, s a mely, mint eddig, úgy ezután is, híven kívánja szolgálni a magyar protestáns anyaszentegyház igaz érdekeit. Azokat pedig, a kik szivesek voltak a lapot szellemileg támogatni, bizalommal kérem, hogy e támogatásban továbbra is részesíteni szíveskedjenek. A főmunkatársak segítségül kérése éppen nem jelenti azt, hogy szellemi támogatásra nem szorulnánk. Tartsák meg tehát jóindulatukat e lap iránt továbbra is s dokumentáljak azt hozzánk beküldendő dolgozataikkal minél gyakrabban. Budapest, 1909. márczius havában. Atyafiságos szeretettel Hamar István, felelős szerk. Szoeziális irányú igehirdetés. Egyetemessé vált az a meggyőződés, hogy a szoeziális kérdés jegyében született századunknak elodázhatatlan feladata e nagy kérdés megoldása. A huszadik század eme munkájából ki kell venniök a maguk részét a keresztyénségnek és a különböző keresztyén egyházaknak is. A külföldi életerős keresztyén egyházak ki is veszik részüket e téren, mind az elméleti, mind a gyakorlati munkából. Egyfelől a keresztyénség és a szoeziális kérdés, Krisztus és a társadalmi reform vagy forradalom egymással való viszonyát igyekeznek tisztázni. Hadd hivatkozzunk az idevágó sok kiváló mű közül Peabody-nak, az amerikai cambridgei Harward-egyetem tanárának „Jesus Christ and soeial question" (Jézus Krisztus és a szoeziális kérdés) cz., 1903-ban németül is megjelent munkájára; Puech „Le christianisme primitif et la question sociale" (az őskeresztyénség és a szoeziális kérdés) cz., művére és Harnack nagy por vert, közismert munkájára s különösen annak „Az evangeiiom és a szegénység vagy a szoeziális kérdés" cz. szakaszára. Másfelől a gyülekezeti lelkipásztori gondviselés és a munkásmisszió terén fáradoznak a kérdés gyakorlati megoldásán. Sőt a templomi igehirdetésben is helyet talált a szoeziális kérdés, vagy legalább is egyes társadalmi kérdések tárgyalása. Drews, giesseni egyet, theol. tanár, a XIX. század prédikácziójáról írt dolgozatában (Die Predigt im XIX. Jahrhundert, 1903.) nagy dicsérettel említi Dörries, hannoverkülvárosi lelkipásztornak „Das Evangélium der Armen" (A szegénvek evangéliuma) cz. prédikácziós kötetét, mely külvárosi munkásokból álló gyülekezetében tartott egyházi beszédeit tartalmazza A nálunk is többek által ismert kötet több társadalmi kérdést tárgyal, Bitzius-szal rokon felfogással. Az angoloknál Maclaren, Winnington és sok másán munkálkodtak ebben az irányban. A francziák közül említsük meg Bersiert, kinek magyarra fordított beszédei közt is több ilyen irányú van. Különösen ilyenek a II. kötet XII—XV. sz. beszédei. Monod „La roi et la royalite" (A király es a királyság) cz. műve szintén a társadalmi kérdésekkel foglalkozik, krisztusi szellemben. Klaveness, krisztianiai lelkipásztor, magyarra is lefordított beszédkötetében (Evangeliet forkyndt for Nutiden = Az evangélium a jelenkornak hirdetve) szintén találhatók szoeziális irányú prédikácziók (10. 12.). Tehát a szoeziális kérdés kisebb-nagyobb mértékben behatolt a keresztyén igehirdetésbe is és többé-kevésbbé keresztyén szellemű tárgyalásban és elintézésben részesül. A magyar protestáns egyház a szoeziális munka terén a kezdet kezdetén jár. Többszázados önvédelmi harcza alatt nem volt ideje és ereje életének szocziálizálására, társadalmi szervezésére. Az utóbbi években indult némi munkásság ezen a téren. De még mindig többet beszélünk az egyház, a lelkipásztorok és a tanítók szoeziális teendőiről, mint a mennyit ebben az irányban egységes munkaterv mellett dolgozunk. A kérdés elméletével különösen a Protestáns Szemle-ben újabban többen foglalkoztak (Dr. Márk Ferencz, Várnai Sándor, Szöts Farkas, Dr. Bartók György stb.) Legújabban Dr. György János „Jézus és az újszövetség" (1908) cz. müvének „Az újszövetség és a mai szoeziálizmus" cz. IV. részében (269—322 1.) tárgyalta. Szórványosan az igehirdetésbe is bejutott a szoeziális kérdés. Egy-egy lelki pásztor-szentelési, egyházi vagy lelkészi értekezleti, sőt egypár közönséges egyházi beszédben nagy általánosságban mi is hozzászóltunk a kérdéshez. Részletes tárgyi ismerettel, a kérdés egész tömegére kiterjeszkedve eddig senki sem foglalkozott ezzel a nagyfontosságú problémával. Szász Károly „Jézus" és „Keresztyén társadalom" cz. beszédsorozatában szintén csak általánosságban tárgyalta a kérdést. Lévay Lajos egyenesen ezzel a kérdéssel foglalkozott abban az egyházi beszédében, melyet mintegy két évvel ezelőtt lapunk is közölt, Azonban egy egységes egyházi beszédkötetben nem tárgyalta a szoeziális kérdést mindeddig senki. Most jelent meg Jánosi Zoltán papi dolgozatainak harmadik kötete, egy kötet szoeziális irányú prédikáczió. A keresztyén morálnak, a keresztyénség lényegének rendszeres szószéki tárgyalása után a szoeziális kérdés egy egész egyházi beszéd kötetben. Némelyek dicshimnuszszal üdvözölték és az új igehirdetés eszményéül, vagy legalább iránymutatójául tüntették fel. Mások többé-bevésbbé