Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

jára 40,000 K-t letétbe helyezett. Tavaly már 124 kápláni állást szerveztek, de a miniszteri rendelet szerint ebből mindössze 5-höz lenne jogunk, mert a kápláni állás intézményszerűleg csak ennyi helyen van szervezve. Fölolvasta a konvent részéről a minisztériumhoz ebben a tárgyban intézendő fölterjesztést. Ebben kérik, hogy azokban az esetekben is adja meg a kápláni kongruát, a mikor a lelkész öregsége, munkaképtelensége miatt, vagy az özvegyi és kegyeleti év ideje alatt állítanak be káplánokat. György Endre azt kívánja, azt kérjék, hogy az ilyen ideiglenes jellegű kápláni állások intézményszerűleg beállitottaknak tekintessenek. Degenfeld József gróf szerint azok a káplánok, kiket egyházmegyei vagy egyházkerületi határozattal alkalmaznak, intézményszerűleg beállitottaknak tekintendők. Antal Gábor szerint az 1898-iki kongruatörvény se foglalta el az újabb álláspontot; az új törvény se akarhat megszorítást tenni. Dókus Ernő szerint az ideiglenes kápláni állások nem tekinthetők intézményileg szervezett állásoknak. A régi kongruatörvény az 500 kor. káplántartási dijról csupán mint a bevételekből levonandó összegről szól. Bánffy Dezső báró ajánlatára a konvent elhatározta, hogy a minisztériumhoz intézendő fölirat György Endre és Degenfeld József gróf közreműködésével revideálandó. Dókus Ernő fölolvasta a káplánok létszáma tárgyában a minisztériumhoz benyújtandó fölterjesztést. Most 271 kápláni állás van. Ezek közül 97 kongruás egyházban van. A többi felekezetekhez viszonyítva föltűnően kevés káplánunk van. Hozzájuk viszonyítva több, mint kétszer annyi káplánunknak kellene lenni. A konvent a föliratot elfogadja. Ugyancsak Dókus Ernő bemutatta a konvent feliratát a lelkészi kongruának a nyugdíjintézeti jarulékkal való fölemelése tárgyában. Elfogadták. A konventi középponti épület ügyében kiküldött bizottság jelentése szerint a székház építkezési költségei körülbelül 400.000 kor.-t tesznek ki. Részletes elszámolást csak a jövő évi konvent elé terjeszthetnek. Balcsa Lajos dr. konventi előadó fölolvasta az egyetemes közalap végrehajtó-bizottságának 1908. évi jelentését és jelentést tett a kiutalt közalapi segélyekről. Segélyt kaptak: A dunamelléki egyházkerületben: Gáré 1200, Sámod 1000, Vörösmart 600, Ócsa 500, Nyugatszenterzsébet 400, Etyek 300, Kemse 200 korona. A dunántúli egyházkerületben : Eöcs 1200, Nyitra 1000, Ekecs 600, Nagymaros 500, Garamkissalló 300, Hencse 200, Csilizradvány 300, Csór 300 korona. A tiszáninneni egyházkerületben: Minaj 1200, Tornyosnémeti 1000, Legenye 600, Feled 500, Gortvakisfalud 30, Hernádzsadány 300, Csobád 200, Pányok 100 kor. A tiszántúli egyházkerületben: Kécz 1200, Fugyivásárhely 1000, Bátyú 600, Kömörő 600, Jákó 500, Vencsellő 500, Tárkány 400, Beregsurány 300, Hegyközszáldobágy 200, Nagyszántó 200, Anarcs 200, Nyiribrony 200, Oros 200, Turterebes 200, Nagybocskó 200, Tivadarfalva 200, Tiszaigar 150, Apagy 100, Csengerújfalú 100, Darnó 100, Gyügye 100, Hermánszeg 100, Nagygécz 100, Sályi 100, Sonkád 100, Ura 100, Sárosoroszi 100 korona. Az erdélyi egyházkerületben : Vajasd 1200, Kányád-Jásfalva 1000, Veresegyháza 600, Náznánfalva 500, Geges 300, Székelymagyarós 300, Sepsikőröspatak 200, Maroscsesztve 200, Élőpatak 200 (három évre előjegyzetten), Farczád 100, Óczfalva 100, Telekfalva 200, Kóbor 200, Székelykakasd 100, Marosszentgyörgy 100, SzékelykŐ 100, Székelysárd 200, Maroskeresztur 100, Abafája 200, Köbölkút 100, Marosszentbenedek 200, Egerhát 100, Fiátfalva 50 kor. Összesen 73 egyháznak 27,000 korona. Tisza István gr. a kiutalt segély és a rendes bevétel közt lévő különbség dolgában szólal föl. A tőkesegélyosztó bizottság figyelmét fölhívja a kiosztandó segélynek a bevételhez való szabására. György Endre az előadói javaslat mellett foglal állást. A megszorítást mellőzni kívánja. Fejes István azt kívánja, hogy a közalap-bizottság gondoskodjék az egyensúlyról és a kimutatások előzetes kinyomatásáról. Bánffy Dezső rámutat Fejes István indítványa kivitelének nehézségeire. Széli Kálmán szerint: számittassék le a tavalyi hátralék és úgy történjék a jövőben a segélyek lekötése. Kenessey Béla, mint volt közalapi előadó, megnyugtató kijelentéseket tesz. Mezey Albert indítványozza, hogy a megmaradó tiszta jövedelmet vegyék akiosztás alapjául. Degenfeld József az előadói javaslat elfogadását ajánlja. Baksa Lajos előadói zárószavában Tisza István javaslatát mellőzendőnek tartja. Tisza István kijelenti, hogy a mennyiben a kiegyenlítési összeget a különbözet födözésére fordítják, visszavonja indítványát. Úgy Mezey Albert, mint Fejes István föntartja indítványát. A konvent se Fejes indítványát, se Mezey szövegmódosítását nem fogadja el, hanem az előadói javaslatot úgy egészében, mint részleteiben. (Folyt, köv.) Az Orsz. Evang. Tanáregyesület gyűlése. Az országos ág. h. ev. tanáregyesület Pozsonyban, április 15-én tartotta meg második évi közgyűlését. A gyűlésre az ország minden részéből sereglettek össze az evangélikus fő- és középiskolák tanárai. A közgyűlést megelőzőleg szerdán délután az egyes szakosztályok tanácskoztak és a tárgyakat készítették elő. A theol. szakosztály főleg a theologiai szervezet reformjával foglalkozott. Mayer Endre theol. akad. dékán különösen a tanügyi részletekre terjeszkedett ki. Tervezete szerint az eddigi vizsgálatok rendje több részében megváltozna. A középiskolai szakosztály Leffler Samu igazgató elnöklete alatt első sorban a középiskolai vallástanítás kérdésével foglalkozott. Szép részlete volt az ülésnek az, a mikor a ref. tanárok országos egyesületével való közös működés került szóba. Az ülés nagy örömmel adott kifejezést annak a rokonérzésnek, mellyel