Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-26 / 52. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová & kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő; HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: H. I. —- Vezérczikk: Iskoláink bezárása Szlavóniában. Dr. K. I. —Táreza: Karácsony ünne­pén. Sántha Károly. — A szent Sión énekeiből. Deák Imre. — Képek a Szentföldről. Takaró Géza. — Könyvismer­tetés: Az egyház jogi fogalma. B. Pap István. — Belföld Protestáns Szövetség. Pálóczi Horváth Zoltán dr. — Külföld: A magyarországi református egyház amerikai egyházmegyéje. Kuthy Zoltán. — Régiség: Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Pataky Dezső. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Külön­félék. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. „Menjünk ei mind Bethlehe­mig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az (Jr megjelentett nékünk". Luk. 2.V l . Ünnepet iiliink. Szent és magasztos ünnepet. Ég és föld ö'sszetalálkozásának, megbékélésének szent ünnepét. „Dicsőség a magasságos mennyek­ben az Istennek, és e földön békesség és az embe­rekhez jóakarat!" — zendül fel az angyalok éneke szerte e földön, millióknak ajkán. Az ünneplés napjain talán szívből is hangzik fel Isten dicsőítése. Talán el is ül a harcz és háború és fészket kezd rakni a békesség szelíd, fehér galambja. Feltámad talán az emberek iránt való jóakarat is, s a felbuzduló szeretet sok ezer szerencsétlennek teszi valóban ünnepnapjává a szent karácsonyt. De ha vége az ünnepelésnek, annak hangu­lata, áhítata, békessége, szeretete mily hirtelen szertefoszlik, s mily könnyen visszazökkenünk a mindennapi életbe s vele együtt a mennyei Atyáról való elfeledkezésbe, a békételenségbe, a szeretet­lenségbe! Ha nem így volna, — más képe lenne már a világnak a Megváltó születése után csak­nem kétezer esztendő múlva, — s más lenne az élet, a melynek harczaival most annyit küzködünk. De hát miért ez a könnyű visszazökkenés ? Miért nem vált ez a földi világ, az egész emberi élet Isteunek amaz országává, a melynek teljes­ségét magában hozá el a názáreti Jézus? Feleletet adni a kérdésre nem nehéz, csak tekintsünk bele látó szemekkel, mind a saját szívünkbe, mind a világ életébe. Vájjon megta­láljuk-e abban mindazt, a minek a Krisztus által megváltott szívben és ujj ászült világban meg kel­lene lennie? S nem találjuk-e meg az ó ember és az ó világ amaz elemeit, a melyeknek láttán a Megváltó ma is azt az ítéletet mondhatná felő­lünk, a mit mondott Ézsaiás szavaival a farizeu­sok felől: „Ez a nép szájával közelget hozzám és ajkával tisztel engemet, — szíve pedig távol van tőlem!" Bizony, bizony, ha a Krisztus ma újra meg­jelennék és szóró lapátjával kezében megállana szérűjén, sok megégetendő polyvát találna közöt­tünk és kevés gabonát, a mely méltó volna, hogy csűrébe betakaríttassék ! „Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?" — feltörhet a kérdés a mi ajkainkon is, mint egykor Jeruzsálemben az apostolokat hallgató sokaságén. S a felelet reá nem lehet más, mint csak ez: „Térjetek meg!" Jertek, „menjünk el mind Beth­lehemig !" Igen, igen! Térjünk vissza Krisztushoz, — s hogy visszatérhessünk, menjünk el mindnyájan, a pásztorok egyszerű, de teljes hitével, egész Betlile­hemig, hogy ne csak hallomás legyen reánk nézve, hogy megszületett a világ Megváltója és elhozta magában Istennek országát, — de magunk is tapasztaljuk meg ennek valóságát, s ott, a beth­lehemi jászolban öleljük kebelünkre, fogadjuk szí­vünkbe Istennek szent Fiát! Ezt kellene cselekednünk mindnyájunknak s az egész keresztyén világnak; mert mind önma­gunk, mind a világ nyomorúságainak, Istentől távol járásának, békételenségének, szeretetlensé­gének csak egy az oka és magyarázata, — az, hogy a Megváltó eljövetele inkább csak hallomás, mintsem belső, egész életünket átalakító valóság! Ezen a szent ünnepen tehát kövessük az egyszerű, de hívő pásztorok útját. „Menjünk el

Next

/
Oldalképek
Tartalom