Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

a mikor beszéde végén annak a szertelenségnek fogta pártját, hogy papokat, tanárokat, theologusokat föl kell hatalmazni saját külön hitnézeteiknek kathedráról, olvasó­körökben, sajtóban, szószéken való bátor hirdetésére". Foglalkoztak a beszéddel a római katholikusok is (Alkot­mány, Egyházi Közlöny, Religio), védvén természetesen a dogmákat és hirdetvén a protestantizmusnak dogmát­lan belső ürességét. Sőt még a zsidók sem hagyták szó nélkül a beszédet. Az Egyenlőség tiltakozott gr. Tisza azon állítása ellen, hogy az ó-testamentom Istene csak boszúálló Isten, s reá mutatott arra a tényre, hogy a zsidók Istenének lényegében ott van a szeretet, a türe­lem és a megbocsátás is. — S ha összegezzük az el­hangzott véleményeket, csak azt a tanulságot vonhatjuk el, hogy még a legtanultabb laikusoknak is kényes dolog a theologia specziális kérdéseihez nyúlniok, mert könnyen megtörténhetik, hogy a legjobb szándék mellett is több kárt okoznak, mint hasznot. A vasárnap megszentelése érdekében. Somogy vár­megye főjegyzője, mint az alispán helyettese, köriratot bocsátott ki a megye főszolgabiráihoz, a melyben arra hívja fel őket, hogy a jegyzőket a vasárnapi és ünnep­napi munkaszünetek megtartására, valamint a feleknek az istentiszteleti időben elfoglalásától való tartózko­dásra utasítsák, esetleg az az ellen vétők ellen megtor­lással járjanak el. — Ilyen okos rendelkezést bizony a többi megyék elöljárói is tehetnének 1 Fölebbezés az egyházi segélyek ellen. A főváros törvényhatósági-bizottsága november utolsó napjaiban tartott közgyűlésén nagy vita után az angol kisasszo­nyok részére 500,000, a Szent Domokos-rend részére 200,000, és a pesti ortodox izraelita hitközség részére '200.000 korona segélyt szavazott meg. A közgyűlésnek eme határozata ellen három bizottsági tag fölebbezést nyúj­tott be a belügyminiszterhez. A miniszter előre láthatólag el fogja utasítani fölebbezésüket. De azért érdemesnek tartjuk fölemlíteni. Ez is hang a jövőből, — talán már a közel jövőből! Papok és tanítók kizárása. A fővárosi törvény­hatósági bizottsági tagok kerületközi értekezlete azt a határozatot hozta legutóbb, hogy a közoktatásügyi-bizott­ságnak jövőre sem pap. sem pedig tanító nem lehet a tagja. A határozatot Vázsonyi Vilmos indítványára hozták. Yázsonyi azt hozta föl indokolásál, hogy már ma is ott tartunk, hogy újabban sok elemi iskola osztályaiban keresztet és oltárt állítanak föl, a mi egy városi, tehát nem felekezeti tanintézetben nem engedhető meg. A már meglevő oltárok eltávolítása kényes természetű eljárás volna, tehát a tanácsot is figyelmeztetni kellett a hatá­rozattal arra, hogy ezután ne engedélyezze e rendszer folytatását. Már odáig mentek, hogy például az egyik községi elemi iskolában külön hitoktató-termet rendeztek be és ezt a kereszten, oltáron kívül teleaggatták szent­képekkel. A Katholikus Népszövetség közgyűlése. Mult vasárnap tartotta a Katholikus Népszövetség ez évi köz­gyűlését Zentán. Ez alkalommal beszámoltak az elért eredményekről. Bennünket is érdekel az ellenünk is szer­vezkedő klerikális tábor ereje, azért közöljük főbb ada­taikat. A szövetség pénztárának évi jelentése szerint a bevétel 255,319 korona, a kiadás pedig 205,622 korona volt. A titkár évi jelentése szerint a tagok száma 220,115-Ebből magyar 135,852, német 44,754, tót 35,831, horvát, bunyevácz és rutén 3668. A tagok száma 1908 deczember 31-én 140,469 volt. Összes tagszaporulat 1909-ben 79,646. A tagok száma 10 és fél hónap alatt 56 százalékkal emelkedett. A Népszövetségnek 2772 helyen van ez idő szerint tagja. 2083 helyen van 20-nál több tag és 689 helyen van 20-nál kevesebb tag. A lefolyt évben 1655 nyilvános gyűlést és ezernél több értekezletet tartottak. A közgyűlés újra megválasztotta a népszövetség elnökévé Rakovszky Istvánt, alelnökévé pedig Prohászka Ottokár püspököt és Zboray Miklós képviselőt. Új oltár községi elemi iskolában. A főváros drága pénzen föntartott, tisztán községi jellegű elemi iskoláiban egyre-másra állítgatják az ú. n. „iskolai oltárokat". Leg­utóbb a Szent László-úti nagy elemi iskolában állítottak föl a felekezetköziség nagyobb dicsőségére egy ilyen oltárt. A közvélemény úgy terelődött erre a dologra, hogy az oltár fölszentelésénél Szentiványi Károly prépost jónak látta olyan kijelentéseket tenni, a melyek még egy felekezeti iskola falain belül is aligha volnának rnegen­gedhetők. A prépost úrék nagyon meglehettek elégedve az eredménnyel, mert a következő vasárnap meg akarták ismételni az ünnepélyt. Az iskolaszéki elnök tudomást szerezve a dologról, jelentést tett a polgármesternek és arra kérte, tiltsa be az ünnep megismétlését. A szerzetes- és apácza-invázió felszólalásra kész­tette az Evang. Őrállót is. Bátor és erélyes hangon tilta­kozik a külföldi szerzetes- és apáczarendeknek és kon­gregáczióknak minden törvényes engedély nélkül való bebocsátása és állami támogatása ellen. „Mit akarnak hát velünk ? — kérdi. Oda akarnak kényszeríteni, hogy kijátszott jogaink védelme végett végül mi is a politikai izgatás terére lépjünk? Oda akarnak-e kényszeríteni, hogy nyíltan fölkérjük a képviselőház és főrendiház protestáns vallású tagjait, hogy tömörüljenek az evan­géliumot és a haza jövőjét fenyegető veszélyek ellen külön párttá? Vigyázzanak ! Ne játsszanak a tűzzel!" — Méltányoljuk laptársunk felháborodását, mert a mik a legújabb időben az egyházpolitikai élet terén történtek, azok csakugyan elég okot adnak a felháborodásra. Osz­tozunk vele abban is, hogy úgy látszik, belekény szerit­tettünk a külön protestáns politikai párt megalakításába. Régebben, megvalljuk, nem voltunk barátjai ennek az eszmének, mert veszedelmes dolognak ítéltük, hogy a nemzet törvényhozása felekezeti alapokra helyeződjék. A legújabb idők fejleményei és jelenségei azonban kény­szerítenek emez álláspontunk feladására. Ma az ország törvényhozása előtt csak annak az eszmének vagy törek­vésnek van becsülete, a melynek megvan a parlamenti képviselete is, A protestáns eszméknek és törekvéseknek azonban egyáltalán nincs ilyen képviseletük. Van ugyan a parlamentben egy csomó prot. pap és világi képviselő, azok azonban, kivétel nélkül, csak a maguk érdekeit képviselik, s akkor, a mikor kiváltságokban részesül a pápistaság ós hátratételben a protestantizmus : hallgatnak bölcsen, mert sárba eshetik a drága mandátum ! Ilyen prot. képviselőkkel nem lehet prot. parlamenti pártot alkotni. Más emberek kellenének a gátra, nem olyanok, a kik a mikor felszólalásra szorongattatnak, azt felelik, hogy: „Én nem vagyok kongruás!", vagy: „Csak nem akarjátok, hogy elveszítsem mandátumomat?!" S ezek a nyilatkozatok nem költöttek, hanem tényleg megtörtén­tek ! Ha boldogulni akarnánk tehát, nem ilyen prot. képviselőket kellene a parlamentbe küldenünk, hanem olyanokat, a kik becsülettel megállanák a helyüket és az elvre, az igazságra tekintenének, nem pedig a mandá­tumra ! Kérő szózat. A nagyszalontai ref. egyházmegyébe kebelezett belényesújlaki egyházközség, melynek tagjai állami adójuknak 125%"át fizetik egyházi adóba, új is­kolája építtetésével vállalt terhei könnyítése végett kérő szózattal fordul a jobb helyzetben levő testvérgyüleke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom