Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

zászlaját! Valamire szükség volna, belátjuk azt mindnyájan, de még mindig csak nézve, tépelődve, lankadva állunk, mint ama galiléabeli férfiak, kiktől hirdettetett: mit állotok nézvén a mennybe ? VII. Felekezeten kívüliek. Egyházi- és hitéletünk az 1907. évben a felekezetből való kilépések száma tekintetében körülbelül ugyanazt az arányt mutatja, mely — a megelőző 1906. évi erős csökkenéstől eltekintve — már évek óta kialakult. A felekezetből kilépettek száma 1902-ben 1196, 1903-ban 1373, 1904-ben 1648, 1905-ben 1173, 1906-ban 553 és 1907-ben 1234 volt. Ez utóbbiak közül 589 (47-7%) férfi, 645 (52-3%) nő, 37 (3-0%) 20 éven aluli, 422 (34-2%) 20—30 éves és 775 (62-8%), a kilépetteknek közel y;

}

-a 30 éven felüli volt. Az 1906-ban tapasztalt erős csökkenésnek magyarázata, hogy a baptista szekta, mely eddig erős indító okát képezte a kilépetteknek, 1905 végén az elismert felekezetek sorába lépett. Minthogy azonban egyrészt a megalakult baptista hitközségek közül törvényszerűen megalakult hitközségek csak a budapesti ismertetett el, minek következtében csak a budapesti hitközség elöljárósága előtt bejelentett átlépések bírván jogérvénnyel, a vidéken a baptista hitre való áttérés csak felekezetből való kilépésnek tekinthető. A lelkésszel való viszálykodás azonban 255 (1904-ben 4, 1905-ben 10, 1906-ban 24) esetben eredményezvén kilépést, a felekezetből való kilépések száma megint az 1906-év előtti arányra szökött fel. Feltűnő voltánál külön kell megemlítenünk, hogy a lelkésszel való viszálykodás miatt kilépetteknek 97'6%"a (255 közül 249) Torontál-vármegye antalfalvi járására esik, s az ág. h. evang. (164) és gör. kel. (85) felekezetek között oszlik meg. Egyedül Antalfalva községben 170-en, Ozorán pedig 29-en léptek ki ez okból felekezetükből. A kilépések száma tekintetében a Tisza-Maros szöge vezet 598-czal, utána számottevő arányban a Tisza balpartja (288) és a Duna-Tisza köze (255) következnek, míg a többi országrészekben együttvéve csak 93 volt a kilépések száma. A városi törvényhatóságok közül Budapest áll az első helyen, hol 25 egyén hagyta el eddigi felekezetét. A református felekezet, mely a kilépések tekintetében évek óta vezetett, most harmadik helyen áll. Az egyes vallásfelekezetek a veszteség nagyságának sorrendjében így követik egymást: gör. kel. 430(34'8%X ág. h. ev. 376 (30-5%), ref. 224 (18"2%), róm. kath. 127 (10-3%), gör. kath. 47 (3"8%), izraelita 25 (2-0%) és unitárius 5 (0'4%)- A gör. keleti felekezetnek a veszteségben az eddiginél nagyobb arányban való részesedése különösen érezhető volt Torontál- és Temes-vármegyékben. Az ág. h. ev. felekezet legtöbbet vesztett Torontálban : 175 (1905-ben 7, 1906-ban —) és Bács-Bodrogban: 115 (1905-ben 60, 1906-ban —). A reform, felekezetből való kilépések száma általában, de különösen Szilágy-vármegyében csökkent. A felekezetből kilépettek és a felekezetek kötelékébe visszatért felekezeten kívüliek összes száma 1907-ben Magyarországon a következő volt: Kilépett Visszatért Nyereség-veszt. Róm. kath 127 23 — 104 Gör. kath 47 — — 47 Reform 224 34 — 190 Ág. hitv. evang. . . 376 4 — 372 Gör. keleti .... 430 1 — 429 Unitárius .... 5 — — 5 Izraelita 25 5 — 20 Baptista — 146 — 146 A felekezetből kilépés oka volt 593 esetben a nazarénus vagy baptista felekezethez csatlakozás, 276 esetben az egyházi adók magassága, 255 esetben a lelkésszel való viszálykodás, 570 esetben egyéb és ismeretlen ok. VJII. Az egyháztársadalmi élet egyéb mozzanatai. Az 1907. év folyamán kir. törvényszékeink 3143-mal több házassági pert intéztek el, mint az 1906. évben, vagyis a jogerős befejezést nyert házassági perek száma 8914 volt. Az emelkedés majdnem kizárólag a házasság felbontásával végződött perekre esik, melyek száma 7054-re rúgott, az 1906. évi 3827 házassági perrel szemben. A házassági kötelék megszűnésével végződött perek abnormis emelkedését — mondja a hivatalos kormányjelentés — valamely különös erkölcsi, gazgasági, társadalmi stb. okkal magyarázni nem lehet; természetszerű következménye ez a jelenség a polgári perrendtartást és sommás eljárást szabályozó 1893. évi XVIII. t.-czikk módosításáról szóló 1907. XVII. t.-czikknek, mely a kir. kúria munkakönnyebbítése érdekében a házassági köteléki perekben a hivatali felülvizsgálatot megszüntette. Ennek folytán megkönnyíttetett a házassági végelválás, mert jóval olcsóbbá tétetett az eljárás s nem lévén szükség felbontás esetében a pereknek az összes fórumok előtt való tárgyalása, erősen meggyorsíttatott kimenetelük. Az esetek 59'4°/o'ában a férj, 40'6%_

ában pedig a feleség adta be a válókeresetet. Az elválások legnagyobb része a rövidebb tartamú házasságokra esik, s mentől tovább áll fenn a házassági kapocs, annál ritkább az elválás. A 7103 felbontott házasság közül ugyanis három évnél rövidebb volt 26%, öt évnél rövidebb 41%- Tíz évnél hosszabb volt a házasság a felbontott házasságok 33%-ában s ezek közt 300 volt olyan, a mely negyedszázados fennállás után bontatott fel. A felbontott házasságok termékenységére vonatkozó adatok szerint, 4026 házasság, vagyis a felbontott házasságoknak 57'l°/o"a

gyermektelen volt. A házasság meddősége nem egyszer oka az elválási kereseteknek ; viszont azonban azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a bíróság is rendszerint nehezebben mondja ki a házasság felbontását, a hol gyermek van és így e két tényező együttesen okozza a gyermektelen házasságoknak