Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

meken s utóbbi egyetemen filozófus oklevelet is szerzett. Schulpfortában tanárként három évig működött. 1863 — 1871-ig a mostani oldenburgi nagyherczegnek és fivérének, Lajos herczegnek volt nevelője. 1872 óta a lipcsei, majd 1874-ben Eucken helyén a báseli, 1876-ban Bergmann helyén, a königsbergi egyetem filozófiai tanszékén működött, a honnan aztán Ahrens helyére a lipcsei egyetem bölcseleti tanszékére hivatott meg, a hol 1893-ban a filozófiai szemináriumot is létesítette. 1901-iiü ío?? ben titkos tanácsossá nevezték ki. 70 éves születésnapjára a lipcsei theologiai fakultás a theologiai Dr. czímével tüntette ki. Tudományos irodalmi munkásságának főtere a görög bölcselet volt. Überweg nagyhírű bölcselettörténetének utóbbi kiadásaiban Sz. M., majd Rácz Lajos sárospataki tanár átdolgozásában a magyar bölcselet történetének is megfelelő helyet juttatott. Irodalmi munkássága széleskörű volt. Nagy diákbarát hírében állott a lipcsei egyetemen. * A szocziális probléma. Ez a nehéz kérdés a német tudományos orvosi szakköröket is élénken foglalkoztatja. Veelmann tanár egy kölni újságban megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra. Odáig jutottunk — úgymond — hogy ez a ragály nyilvános kalamitássá lett, mely az ártatlanokat is veszélybe döntheti. A német nép ártatlan része, ezeren a becsületes és ártatlan nők sorából, ily módon a legnagyobb veszedelemben vannak. Főleg a nagyvárosok a Sodornák és Gomorák. 1000 nagyvárosi katonaköteles közül, kit az 1903—905. években behívtak, betegnek találtak Essenből 12, Düsseldorfból 13, Achenből 13, Münchenből 16, Hannoverből 18, Kölnből 24, Lipcséből 29, Hamburgból 30, Berlinből 41%-ot. Az 1907. évről szóló statisztika szomorú adatai szerint Berlinben 1000 munkás közül beteg volt 9, — 100 fiatal kereskedő közül 16 s 100 egyetemi hallgató között 25. Tehát Berlinben az egyetemi hallgatók létszámának egynegyede volt beteg, a mi bizonyára az ifjúság jövő testi és lelki épségére nézve elszomorító jelenség. Beszélünk, írunk B és tanítunk a nemi élet felől való felvilágosodásról, s az eredmény —- ? a rideg való. A legszomorúbb hogy a betegségek legnagyobb száma épen a diákságra esik. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. A budapesti ref. főgimnázium első félszázada czímen dr. Barthos Kálmán kiváló fiatal tanárunk megírta jubiláló gimnáziumunk történetét. A művészi illusztrácziókkal díszített, 298 lapra terjedő, szép kiállítású hatalmas kötet valóban dicséretére válik úgy a budapesti egyháznak, mint;

írójának. Nagyon szép a könyv czímlapját ékesítő szimbolikus kép is: „Lux in tenebris", melyet Szekeres Albert, az intézet rajztanára tervezett. Az emlékkönyv nyolcz fejezetben foglalja össze a gimnázium múltját és jelenét. Az első rövid fejezet a pesti egyház újjászületéséről szól. A második az alapítás négy, örökké emlékezetes esztendejét írja le. A következő fejezetek a régi (1859—1888) és az új gimnázium (1888—1909) életét tárják elénk. Külön részek szólnak az iskola ifjúsági életéről és a vele kapcsolatos fiú-nevelőintézetről. Kimerítő statisztikai táblázatok következnek ezután az intézet népességéről stb. Igen fáradságos munkával összeállított fejezet zárja be a művet: az intézetben érettségi vizsgálatot tett növendékek névsora, mai foglalkozásuk, lakóhelyük, stb. föltüntetésével. Ennek a résznek az összeállításáért Samu János tanárt illeti az elismerés. A hasonló czélt szolgáló művek közt bizonyára az elsők közt foglal helyet ez a munka. Őszintén ajánljuk a budapesti ref. főgimnázium minden volt növendékének és az iskolának rövid és mégis nagy múltja, iránt érdeklődők figyelmébe. Ára 3 kor. Megrendelhető a főgimnázium igazgatóságánál (Budapest, IX., Lónyay-u. 4/c.). EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A zengövárkonyi ref. gyülekezet Sebestyén Sándor kiskunhalasi katechetát hívta meg lelkipásztorává. Gondnok választás. A felsöbar anyai ref. egyházmegye, az Ádám András lemondásával megüresedett gondnoki székre Benkő Gyula ügyvédet, eddigi világi főjegyzőjét választotta meg. Templomszentelések. A magyar-csaholyi ref. gyülekezet nov. 21-én szentelte fel rendeltetésére megújított templomát. Az ünnepélyes istentiszteleten Kovács Albert egyházmegyei főjegyző mondott imádságot és alkalmi beszédet; Máthé Sámuel kémeri és Köpeczi Károly b.-szarvadi lelkészek úrvacsorát osztottak, Kemény Miklós helybeli lelkész pedig keresztelt. — A bodrogolaszi-i ref. gyülekezet nov. 28-dikán ült örömünnepet, renovált temploma felszentelésével és két új harangja felavatásával. A harangavatásnál Bálint Dezső esperes, Csorba Ferencz bodrogkereszturi lelkész és a sárospataki főiskola énekkara működtek közre. A templomszentelő istentiszteleten, Bálint Dezső esperes imádsága után, a templomban Hézser Emil tállyai, a templomon kiviil Czecz András legyesbényei lelkészek hirdették az igét; az úrvacsorát Szöllősi József ós Czecz András osztották ki, Csorba Ferencz pedig keresztelt. Lelkészjubileum. Nemes Károly, a diósgyőri evang. gyülekezet lelkipásztora nov. 28-dikán ülte meg hivataloskodásának 25 éves jubileumát. A jubileumi ünnepélyen megjelent Zelenka Pál tiszakerületi püspök is. Az ünnepelt lelkészt anyagyülekezete két értékes ezüst gyertyatartóval, a diósgyőri vasgyári filia pedig ezüst Wbérkoszorúval ajándékozta meg. Papi értekezlet. A pozsonyvidéki evang. lelkészek nov. 28-án tartották meg őszi értekezletüket Pozsonyban. Az értekezleten báró Podmaniczky modori segédlelkész tartott tudományos bibliamagyarázatot. Azután elhatározták dr. Baltik Frigyes püspöknek és Laszkáry Gyula felügyelőnek, jubileumuk alkalmából való üdvözlését. Az 1917. évi reformácziói hálaünnepély méltó megiilését illetőleg többféle és pedig komoly indítvány merült fel, — melyeknek megvalósítása elé azonban a prot. szegénység emel elháríthatatlan gátat. Elhatározták mégis, hogy felhívják a Luther Társaságot népies füzetek kiadására ; — hogy törekedni fognak a prot. nyomda és az evang. napilap eszméjének megvalósítására és egy méltó jubileumi-alap összegyűjtésére. Egyházmegyei tisztújítás. A görgényi ref. egyházmegye nov. 30-dikán tartott közgyűlésén a halálozás