Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

ügyelő elnöklete alatt. Az első nap a Szentkirály-utczában lévő új otthonban volt a gyűlés, de a terem szűknek bizonyult s így a többi üléseket ismét a régi helyen, a Deák-téri iskola dísztermében tartották. A tanácskozást Hcindel Vilmos főesperes imája és közének előzte meg. Ezután br. Prőnay Dezső egyetemes fölügyelő, elnök megnyitotta a gyűlést. Hivatkozott arra, hogy az idén van félszázados évfordulója az egyház egy nagy küzdelmének, mely a császári nyílt parancs, a pátens kibocsátása folytán támadt, s a melyben az egyház a jognak egyetlen fegyverét állította a hatalommal szemben, hogy az őseinktől átvett önkormányzatot megvédelmezze. Az a nemzedék, mely ma részt vesz az egyház életében, még közvetlen kapcsolatban van azokkal, a kik az önkormányzat megvédésében részt vettek s így megőrizhetik ezt a kapcsolatot az utódok részére. Ott küzdöttek velünk — mondotta — a szegény evangélikus lelkészek is, kik többre becsülték az egyház jogait, mint a maguk anyagi előnyeit. A nagy helyesléssel fogadott megnyitó-beszéd után dr. Zsigmondy Jenő főjegyző fölolvasta az egyetemes fölügyelő évi jelentését. A jelentés kiemeli többek közt azt is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nem hajlandó a Luther-Otthon czéljaira államsegélyt adni. A tanárok javadalmazására és a tanítók korpótlékára vonatkozó, a tavalyi gyűlésen elhatározott föliratot fölterjesztette illetékes helyére. Úgyszintén a Ne temere ügyében megállapított föliratot is. Beszámol végül a protestáns közös-bizottság üléseiről. A jelentés helyeslő tudomásul vétele után Győry István fölolvasta dr. Zsilinszky Mihály egyházkerületi fölügyelőnek genfi útjáról szóló, nagy érdeklődéssel hallgatott jelentését. A közgyűlés elismerését fejezte ki Zsilinszkynek. A tárgyalás további folyamán a gyűlés újonnan választotta a protestáns közös-bizottságnak evangélikus részről való tagjait. Az eddigi tagok mellé az elhunyt Ihász Lajos helyébe Véssey Sándor dunántúli egyházkerületi fölügyelőt választotta. Ezenkívül az új megállapodás szerint öt póttagot is küldött ki Osztroluczky Géza, Barcza Géza, dr. Kéler Zoltán, Radvány Antal és Münnich Kálmán személyében. Nagyobb vitát idézett elő az, hogy a belügyminiszter és a főrendiház elnöke, immár egy éve nem intézkedett az Ihász Lajos kerületi fölügyelő halálával megüresedett főrendiházi tagsági hely betöltése iránt. A tárgyhoz többen szóltak hozzá. Dr. Zsillinszky Mihály nem azért szól, mert az ő személyéről van szó, de ezt a halogatást sérelmesnek tartja. A főrendiházi hely az egyháznak törvényes jogán alapul s így annak betöltését nem kérni, hanem a törvényre hivatkozva, követelni kell. Báró Prónay Dezső elnök sérelmet lát annyiban, hogy a törvényt nem tartják meg s így a törvény végrehajtását kérni kell. Az eljárás alaki része az elnökségre bízandó, a mely mindenesetre tudni fogja teendőjét. A maga részéről kijelenti, hogy Ihász Lajos halálának az illetékes helyen való bejelentésével és az új főrend behívása szükségének jelzésével föladatának eleget tett. Többek fölszólalása után az egyetemes gyűlés úgy határozott, hogy a főrendi behívás eddigi halogatásában törvényes jogainak sérelmét látja s a főrendiház újjászervezésére vonatkozó törvényre való hivatkozással a belügyminiszter sürgős intézkedését kéri. A második napi gyűlésen löbb igen fontos tárgy került napirendre. Dr. Zsigmondy Jenő a jogügyi-bizottság részéről többrendbeli előterjesztést tett. Előadta a bizottság által készített Utasítás tervezetét, mely a r. kath. főpapi karnak a Ne temeré-vel és a Providá-val kapcsolatos utasítása ellen való védekezés módozatait állapítja meg az ev. lelkészek részére. A Lapunkban is közzétett, 18 pontból álló tervezet fő irányelve az, hogy a támadó türelmetlenséggel szemben, a protestáns méltóságot és erkölcsöt kidomborító, de mégis határozott föllépést kíván megállapítani. A fontos tárgyhoz báró Prónay Dezső, Laszkáry Gyula, Scholtz Gusztáv, Szentiványi Árpád, dr. Sztehló Kornél, Jánossy Lajos, Bándy Endre, Zsilinszky Mihály és többen szóltak hozzá. Végül az Utasítás összes pontjait elfogadták. Dr. Zsigmondy Jenő a jogügyi-bizottság részéről a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való fölemelése tárgyában tett jelentést. Veress József felszólalásával szemben Zsilinszky Mihály rámutatott arra, hogy ez ügyben nem itt kell fölszólalni, hanem a képviselőházban és azon egyháztagoknak, a kiket a közbizalom oda beültetett. Gyurátz Ferencz püspök az egész 1848. évi XX. t.-czikk végrehajtásának folytonos sürgetését s nem annak részletekben való követelését tartja szükségesnek. Az egyetemes gyűlés úgy határozott, hogy további nyomatékos eljárás czéljából az ügyet a protestáns közös-bizottsághoz utalja. A sérelmes új népiskolai törvény módosításának kérdése szintén élénk vitát idézett elő. A gyűlés Zsilinszky Mihály, Szentiványi Árpád, Prónay Dezső, Sztehló Kornél fölszólalása után elhatározta, hogy a törvény sérelmeinek megszüntetését, újra megsürgeti és újabb föliratot intéz a kormányhoz. Az ügyet a teljes elintézésig napirenden tartják. Az 1848. évi XX. t.-czikk végrehajtásának kérdésével kapcsolatban a budapesti tudományegyetemen a protestáns theologiai fakultás fölállítása is szőnyegre került. Az egyetemes gyűlés a jogegyenlőségről ós viszonosságról szóló törvényben biztosított jogait mellőzve látja abban, hogy az egyetemen csupán r. kath. theol. fakultás legyen. Többek fölszólalása után a gyűlés a fakultás fölállítása érdekében föliratot intéz a kormányhoz s a dolgot méltányos és törvényes elintézésig állandóan napirenden tartja. A tanácskozás egyik fontos része volt ezután a bányai egyházkerület lelkészválasztási szabályrendelete is, illetve annak megerősítése s az ellene beadott fölebbezés. Az egyetemes egyház a jogügyi-bizottság javaslata alapján a szabályrendeletnek a jelölésből való törlésre, illetve az utolsó fokon az ötös-bizottság döntésére vonatkozó intézkedését nem találja föl a zsinati törvényekben. A szabályrendeletet módosítás czéljából a kerületnek visszaadja. A harmadik nap majdnem kizárólag a tanügyibizottság jelentéseinek tárgyalásával telt el. A vallásoktatás ellenőrzésére egy főigazgatói állás szervezésének kérdését a zsinat-eíőkészitő-bizottsághoz utalták. Az egyetemes gyűlés fölhívta az egyházkerületeket, hogy tanári szolgálati-szabályzatot dolgozzanak ki. A bányai egyházkerület javaslatára az egyetemes gyűlés fölhívja a kerületeket, hogy az állami iskolákban működő hitoktatók méltányosabb tiszteletdija érdekében az adatokat gyűjtsék össze és további eljárás czéljából az egyetemes egyházhoz terjesszék föl. Ugyancsak a bányai kerület javaslatára föliratot intéz a gyűlés a kormányhoz, a melyben a felekezeti tanárok fizetésének az államiakéval egyenlővé való rendezését és az igazgató-tanárok tiszteletdíjának a nyugdíjba való beszámítását sürgeti. A negyedik napon az egyetemes adóalap-bizottság jelentései kerültek napirendre. A bányai egyházkerület javaslatára utasították az adóalap-bizottságot, hogy mihelyt az összes adócsökkentési kérvények földolgoztattak, az