Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

irányította tudását; viszont, hirdetett tudománya tüköré volt életének. A fölismert igazságot nemcsak őszintén és bátran kimondta, hanem át is érezte, át is élte. Az ilyen lelkületű ember pályája pedig rendszerint félreismerések, mellőzések, csalódások, bukások gátjain át vezet győzelemhez, — de győzelemhez vezet. Dr. Dods "Márk 1834-ben, Northumberland Bedford nevű városában született, hol atyja 1811-től 1838-ban bekövetkezett haláláig lelkész volt. Az özvegyen maradt, édes anya 4 éves gyermekével Edinburghba költözött. Dods itt kezdi s itt is fejezi be iskoláit. Középiskoláinak végeztével az egyetemre iratkozik s 1854-ben megszerezi a „Master of Arts" akadémiai rangot, melynek birtokában, mint hivatalnok, a National-Bankban nyer alkalmazást. Azonban csakhamar belátja, hogy ez a pálya nem felel meg hajlamainak. Két év múlva újra beiratkozik az egyetemre, majd a New College növendéke lesz, honnan 4 év múlva kitűnő eredménynyel indul el a lelkészkcdés tövises útjára. Az övé csakugyan tövises. Megkezdődik már káplán korában. A kitűnő bizonyítványokkal rendelkező, nagyszorgalmű ifjú hét esztendeig nem kap rendes lelkészi állást. E hét év alatt 23 helyre pályázik s ugyanannyi helyen bukik el. Lehet-e fiatal káplán emberre nézve megszégyenítőbb, kétségbeejtőbb állapotot elképzelni ? ! Más ember az ő helyzetében leveti palástját s új foglalkozást keres. Dods pedig, hivatottsága érzetében, még nagyobb buzgalommal fog a tunulásnak; meggyőződése az, hogy a ki komolyan készíti elő magát pályájára, annak bizonyosan helye is lesz az egyházban. És Ő komolyan készült. Kápláni éveit Edinburghban és környékén töltötte, így közelében maradt a tudomány forrásainak, a nagy könyvtáraknak s szabad idejét itt és íróasztala mellett töltötte. Kedves tárgya a görögnyelv és irodalom, valamint a Szentírás volt. De nemcsak tanult, hanem korán megkezdte a könyvírást is. Egymás után jelentek meg szebbnél szebb művei. Tanulmány szt. Ágostonról, — Krisztus élete, — Fordítások Lange-ból, — Buzgóság könyve, — A hét gyülekezethez írt levelek, — Az imádság, mely imádkozni tanít. Hogy ezek a munkák nem kezdő ember kísérletezései, a ki csak feltűnési vágyból nyomatja ki elméje zsenge termékeit: mutatja a közönség érdeklődése. Ez utóbbi munkája pl. tíz kiadást ért. A névtelen káplánnak előbb van olvasó közönsége, mint hallgatósága, Szinte megmagyarázhatlan, hogy ily nagy képességű ifjút miért nem siettek a gyülekezetek megválasztani. Külseje nem lehetett ok, mert Dods szép, magas papi alak volt s arcza magán viselte a skót faji jelleg minden rokonszenves vonását; hanem előadása száraz, egyhangú volt és hiányzott belőle — dr. Spurgeon szerint — a skót nép előtt annyira nélkülözhetlen kenetteljesség ; azután beszédeit eleitől végig úgy olvasta. Ha idevesszük még határozott önálló egyéniségét, mely a Ilit némely kérdéseiben a közvéleménytől eltérő felfogását nem palástolta: akkor körülbelül megtaláltuk mellőztetésének okait,. 1864-ben megüresedett Glasgowban a Renfield Free Church nevű parókhia; ide végre megválasztották lelkésznek. Az új fordulat a mennyi örömet, ugyanannyi keserűséget hozott. A gyülekezet egy része u. i. nem nyugodott bele a választásba s megfölebbezte, azzal az indokolással, hogy Dods a szombat-kérdés — the question of the Sabbath — felől tévtanokat hirdet. S mikor ellenfeleinek akarata nem teljesülhetett, közülök többen kiléptek az egyház kebeléből. így kezdődött gyakorlati lelkészkedése. Azonban szelíd bánásmódjával, türelmes modorával, bölcs beszédével rövid idő alatt megnyeri gyülekezete nagy többségének rokonszenvét. Különös vonzalommal foglalkozik a kis gyermekekkel és ifjakkal; számukra külön isteni tiszteleteket tart. Komoly munkálkodása mellett nemcsak arra talált időt, hogy az ifjúság szórakozásaiban gyönyörködjék, hanem abban — mint kiváló sportkedvelő — részt is vesz. Glasgowban — előadásának külső fogyatkozásai mellett is — híres egyházi szónokká lesz. Nem egyszer messze földről jönnek idegenek, hogy gondosan kidolgozott, eszmékben gazdag fölolvasásait hallgassák. Glasgow büszke és féltékeny papjára. 1869-ben Edinburghba hívják a Free St. George's templomba, dr. Candlish mellé másod-lelkésznek ; de hívei marasztására a meghívást nem fogadja el. Hat évvel később a glasgowi College kínálja meg tanári székkel, — hiába. Hívei szeretetét többre becsüli terjedő hírnévnél, emelkedő jövedelemnél. Csakhogy a boldogság nem soká tartott. Csakhamar olyan esemény történt, mely alapjában megzavarta Dods békés nyugalmát. 1877-ben nagyszabású beszédet mondott gyülekezetében, melyet „Inspiration and Revelation'' — Ihletés és kijelentés — czímen ki is adott. E beszédben elismeri, sőt meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy a Szentírás ihletett könyv, melyet Isten hitünk és életünk szabályozójául adott; de tagadja, hogy az egyes szókat és kifejezéseket — verbal inspiration — ugyanazon tekintély és csalatkozhatlanság illeti, a mi magát a kinyilatkoztatás anyagát. A beszéd nagy feltűnést keltett; különösen izgalomba hozta elveinek lappangó ellenségeit. Vádat emeltek ellene először a presbyteriumban, hogy eretnek tanokat hirdet; követelték, hogy vonja vissza állításait, vagy mondjon le. A presbyterium behatóan foglalkozott a kérdéssel s békés útra akarta terelni az ügyet, de nem sikerült. Dods a kimondott igazsághoz ragaszkodott, ellenségei pedig nem engedtek. így a dolog a nagygyűlés (General Assembly) elé került, hol Dods gyönyörű beszéddel igazolta álláspontját s tisztázta magát. ítéletre nem is került sor. De az eset hullámai hosszú ideig kavargásban tartották Dods felől a véleményeket, a mi a zavartalan munkálkodást meglehetősen gátolta. A gyülekezet többsége ugyan feledtetni igyekezett a sérelmeket s negyedszázados papságát fényes jubileum keretében ünnepelte; 1,000 font sterling