Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-31 / 44. szám

látták a kulturális haladás akadályát. Tisztán germán mozgalomnak sem mondhatjuk a reformácziót, mivel a germán népek egy része, p. o. a Rajnán túl. nem tudott elszakadni rég megszokott vallásos képzetei világától, míg másrészt a csehek, svájcziak és skótok jóval a germánok előtt is reformeszméknek hódoltak. Közelebbről Luther, a német reformáczió hérosza nem egyedül álló gigászi jelenség, hanem csak egyike a többieknek, sőt talán nem is a legjelentékenyebb a reformátorok között. Az igazságszeretet dolgában fölötte állott Husz. előkelő gondolkozásban Zwingli, a legnemesebb és legrokonszenvesebb reformátor, bátorságban Knox s'szellemi művelődésben Adelgonde. A- törhetlen akaratú és vas következetésségű^Kálvint szerzőnk meg sem említi a reformátorok között. De azért hamis az a vád, mintha a reformáczió semmi újat sem hozott volna az emberiségnek. Az albigensek, waldensek stb., czéljaik tisztasága daczára, helyi érdekű vívmányoknál egyebet nem értek el. Ideálista alapozásukhoz hiányzott a reális háttér, szerzőnk szerint az erős politikai hatalom. A mint a pápáság a XV-ik század végén eléggé rövidlátó módon önmagát végérvényesen szervezte világhatalomnak s a hatalomért való küzdelmében legyőzhetetlennek tekintette, külső fénnyel és pompával akarta e hatalomvágyat biztosítani. Hatalmához külső symbolikus fényt keresett s azt meg is találta Szent Péter római templomának, mint világuralma látható jelének megépítésében. $ tudjuk, hogy ez a pápás világuralmi törekvés volt a reformáczió külső megindításának az oka. E külső képviselethez pénz kellett, s annak megszerzése, mint a Tetzel-féle üdvkereskedés is igazolja, nem épen a legtisztább eszközökkel történt. Az ellene folytatott küzdelem tehát szerencsés fogás volt az oppoziczió részéről. Csehországban, az egyházi küzdelem egyik legfontosabb területén, más indítóokok irányították e mozgalmat. Nemzetiségi küzdelmek, a cseh nemzetiségnek a német nemesség általi leigázásai voltak azok a politikai okok, a melyek a husszita mozgalmat élesztették. Amerika fölfedezésével a földgömbnek egyházi képe megváltozott, az írásnak eredeti okiratait kutatták, sőt abban különbséget tettek az eredeti isteni ige s a későbbi emberi, tehát kortörténeti toldalékok között. Küzdelmük éle főleg a pápaság ama jogigénye ellen irányult, mintha ő képviselné a földön az Isten személyes akaratát és méltóságát. A pápaság egyházi és világi mindenhatósága elleni küzdelemnek vezérei, ú. m. Wycleff, Savonarola és Luther, papok voltak. Mirabeauhoz vagy St. Justhoz, Marx-hoz vagy Lassale-hoz hasonló szocziális szellemű tényezők e mozgalomban nem szerepeltek. Csehországhoz hasonlóan, Németországban is politikai-gazdasági okok voltak a szellemi mozgalom rugói. A holt kéz földi uralma nem egy ponton károsította meg a nemzeti gazdasági életet, A mai Ausztria, Magyarország és Spanyolország napnál világosabban igazolja, hogy a papi birtok a nemzetre nézve elveszettnek tekintendő. A bűnbocsátó czédulák elárúsítása is Szent Péter római temploma javára sok érczpénzt vont el Németországtól, úgy hogy szerzőnk mai történeti materialista fölfogása szerint, az indulgencziák elleni küzdelem is nemzetgazdasági okokra vezetendő vissza. (így hát maga Luther is szocziális gazdasági s nem vallási reformátor volt I) A theologusok természetesen vallási okokkal küzdöttek az egyházi bűnbánat pénzszerző praxisa ellen, de azért első reformátori röpirataiban, legerősebben „A német nemességhez" czímzett iratában, maga Luther is rnenydörgött a „buta németeknek csalfa olasz kiszipolyozása" ellen. Az akkori laikus világ szellemi állapota hatalmas föllendülésnek indult. A tengeri hajózás s új földrészek fölfedezése tágította a laikusok szellemi látókörét. Megnyíltak a szemei az érzéki világ véghetetlen gazdagsága iránt. A németek tengeri kereskedelme Portugáliával még India gazdagságát is megnyitotta. Kiváló czégeik az egész földkerekségen voltak érdekelve. A könyvnyomtatás mestersége a legszélesebb körök szellemi életét gazdagította, s a fametszetek szemléltető képei a tudás népszerű elterjedésére vezettek. Mi több, a puskapor feltalálása a nagy tömegek jelentőségét és önérzetét emelte a hadviselésben. S végül a territoriális fejedelmek nagyobb önállósága és függetlenségi törekvése a császári hatalom túltengéseinek is határt szabott. így hát, bár a reformáczió indító okai különfélék voltak az egyes országokban, a kedvezőbb állapotok mégis mindenfelé túlsúlyban voltak a kedvezőtlenek felett. (Folyt, köv.) Dr. Szlávik Mátyás. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházker. közgyűlése. (Folyt, és vége.) Az okt. 19-diki ülés elején elhatározták, hogy a theologia jubileumán elhangzott imádságokat és beszédeket a jegyzőkönyv függelékeképen kinyomatják. Dr. Nagy Dezső ügyész jogi természetű ügyeket referált. Ezek során tudomásul vette a gyűlés, hogy a Grelléri Szabó János-féle hagyatékból a budapesti, pápai és debreczeni főiskoláknak körülbelől 500,000 korona fog jutni, s egyszersmind felhatalmazást adott az ügyésznek a hagyaték lebonyolítása körül szükséges egyezségi szerződések megkötésére, abban az esetben, ha az egyezségkötésre a másik két főiskola is hajlandó. Egy felmerült esetből kifolyólag utasíttattak az esperesek, hogy az egyházi adóhátralékok közigazgatási behajtása kérésénél a kivetés törvényességét igazolják, az egyházi elöljáróságok pedig mutassák ki, hogy a behajtandó hátralék mely esztendőre vagy esztendőkre szól. A nagykőrösi két lelkész vitás díjlevél-kérdésében feloldotta a gyűlés a kecskeméti egyházmegye közgyűlési végzését és az ügyet az e. m. közigazgazgatási bírósága elé utalta. Egyben pedig elhatározta, hogy a vitás ügy békés megoldása végett bizottságot küld Nagykőrösre.