Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

17. Wallingfordi egyház. Isteni tiszteletek vannak vasárnap d. e., d. u. és csütörtökön este. A mult év folyamán a lelkész egyszer isteni tiszteletet tartott a newhaveni szórványban is. Úrvacsorával éltek: Wallingfordon 300, a szórványban 16, összesen 316. Tagsági díjat fizető egyháztagok száma 84. A református vallásúak összes lélekszáma Wallingfordon 200, a szórványban 50, öszszesen 250. Született és megkereszteltetett: 1908-ban 16; házasságkötések száma 9, meghalt és eltemettetett 5, konfirmáltatott 8, hozzánk áttért 1. Az egyház egész fennállása alatt is ugyanezen adatok vannak, mert a wallingfordi egyház 1908-ban alakult és vétetett fel az egyházmegyébe. Az egyház életképességót feltüntető adatok: gyülekezeti bevétele 1908-ban 2979 dollár 70 cent volt, úgymint egyháztagsági díjakból 89 dollár 85 cent, perselypénzből 401 dollár, kegyes adományokból 2300, dollár egyházi mulatságokból 101 dollár 51 cent, vegyes bevételből 87 dollár 34 cent. Ehhez számítva a gyülekezet által hazulról kapott 500 dollár templomépítési ingyensegélyt s 2600 dollár kölcsönt, 1908. évi öszszes bevétele volt 6079 dollár 70 cent. E bevételt 5945 dollár 96 cent kiadás terhelvén, az egyháznak tiszta készpénzmaradványa volt a folyó évi január elsején 133 dollár 74 cent. A wallingfordi egyház ingatlanai és azok értéke: templom 6 ezer dollár üres telek 500 dollár, összes érték 6500 dollár. Az adósság 2600 dollár, a melyből 2400 dollár hazai kölcsön, 200 dollár kölcsönt pedig Amerikában vettek fel. Ingatlanokban fekvő tiszta vagyona tehát 3900 dollár. 18. Windberi egyház. Ebben az egyházban az isteni tiszteletek vasárnap d. e. mindig, d. u, azonban havonként csak kétszer tartatnak, akkor, a mikor a református férfi, illetve a nő-egyletnek gyűlése van. Hétköznapi isteni tiszteletek tartása nincsen bevezetve. A lelkész a mult évben a seaner-i szórványban kétszer tartott isteni tiszteletet. Úrvacsorával éltek: Windberben 478, a szórványban 6, összesen 484. Tagsági díjat fizetett 200 egyháztag. Windberben a református vallásnak öszszes lélekszáma 650, a szórványokban 200, Összesen 850. 1908-ban született és megkereszteltetett 36, az egyház fennállása alatt összesen 91. Házasságkötések száma 1908-ban 12, az egyház fennállása alatt 32. Meghalt és eltemettetett 1908-ban 8, az egyház egész fennállása alatt 30. Konfirmáltatott 1908-ban 3, az egyház fennállása alatt összesen 11. Áttért hozzánk az egyház fennállása alatt 5. A windberi egyház életképességére és anyagi állapotára tartozó adataink: a gyülekezet 1908-ban 707 dollár 11 centet adakozott össze, ehhez adván a 1907. évi 110 dollár áthozatot, 1908-ban összesen 817 dollár 70 cent volt a bevétele. A gyülekezeti bevételek a következőképen oszlottak meg: egyháztagsági díjakból 104 dollár 40 cent, perselypénzből 150 dollár 11 cent, kegyes adományokból 352 dollár 74 cent, vegyes bevétel czímén 99 dollár 86 cent. A mult évben kiadott 578 dollár 85 centet, ez év január elsején tehát tiszta készpénzmaradványa 238 dollár 85 cent volt. Ingatlanai: templom 7 ezer dollár, paróchia 3 ezer dollár, összesen 10 ezer dollár, a melyet 6 ezer dollár hazai adósság terhel. (Folyt, köv.) Kuthy Zoltán, esperes. Külföldi hangok a magyarok genfi szerepléséről. A párisi „Foi et Vie" czimű tekintélyes szemle Doumergue Pál tollából (1909. júl. 20.), a többek közt ezt írja: „Az egység a kiilönféleségben az ünnepélyek során egyre növekedett. Különösen nagy volt ez a magyarok franczia nyelvű estélyen. A magyarok örömüket fejezték ki azon, hogy megjelenhettek vallásuk eredeti forrásánál, hogy nem érzik magukat többé elkülönítve, testvéreiktől elfelejtve. Elmondották, mennyit szenvedtek gályarabjaik a hitért. Egy szívvel-lélekkel énekelték ősi zsoltáraikat. Elmondották mai küzdelmeiket, kijelentvén, hogy keményen állják a harczot. De azért szükségét érzik annak, hogy ne maradjanak magukra: és mi melléjük szegődtünk. Nagy megindulással hallgattuk őket. Lelkesedtünk értük, lelkesedtünk egész fajukért." A „Le Christianisme", a franczia református egyház hetilapja, Claparéde Sándor: „I/Eglise réformée hongroise" czímű munkája alapján hosszabb czikket ír a magyar református egyházról. Bevezető soraiban ezt mondja: „A magyar reformátusok nagy számban jelentek meg Kálvin jubileumán. Ez alkalommal erkölcsi tömörülés, meleg testvériség jött létre a magyarok egyháza és a miénk közt. A franczia protestánsok figyelme ráirányult magyar testvéreikre, az ő működésükre és szervezetükre, melyet érdemes megismernünk." (P. Hciury tollából.) A genfi „Le Signal de Genéve" 1909. júl. 24-iki számában Lampérth Géza poétánk jubileumi versét fordítja egész terjedelmében. Ugyancsak a „Le Signal de Genéve" 1909. szept. 25-iki száma közli Kováts István dr.-nak a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap"-ban „A genfi ünnepek tanulságai" czímen (1909. júl. 18.) közreadott czikkét frattcziára fordítva A lausanne-i „La Bibliothéque Universelle" - ben Genequand M. Ch. tollából a következőket olvassuk: „Beszéltünk már a minden oldalról ideérkezett külföldi protestánsokról. Különösen ki kell emelnünk a magyarokat, a kik csapatostul jöttek el ide, hogy a reformáczió fővárosához való ragaszkodásuknak kifejezést ad janak. A genfi ünnepélyek közepette, daczára a különféle nyelveknek, a magyarok külön estélyt rendeztek. Az auditóriumban, a hol Kálvin tanított, megható szavakkal ecsetelték egyházuk sok szenvedését a múltban. Elmondották, hogy kitartók voltak a harczban, ragaszkodtak Kálvinhoz, áldozatokat hoztak és nem vesztették el reménységüket. Beszédeik mély hatást gyakoroltak. A következő napokon egyre erősödött köztük és a többi protestánsok között a rokonszenv, a testvériség köteléke."