Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-17 / 42. szám

Kálvin-otthon. I. Az evangélikus egyetemes egyház Lutherotthona október havában nyílt meg Budapesten. A bécsi békekötés háromszázados évfordulója emlékére alapították, egyelőre ötven főiskolai hallgató számára. A nagy történelmi alkotás iránt érzett tiszteletüket nem is örökíthették volna meg maradandóbb és értékesebb módon. Vajha Kálvin születésének négyszázados évfordulója emlékezetére is ilyen otthon emelkednék nemsokára fővárosunkban. Egymásután állnak elő a diákotthonok. A tanítók fiai számára emelkedett az első ilyen otthon. Hamarosan hatalmas intézménnyé bővült. Az l^öfeö's-köllégium is hosszabb jdeje működik, bár szerényebb keretekben. Az „Általános Egyetemi Segítőegylet"-nek is van kisebbszerű diákotthona. A különböző vallásfelekezetek közül a görög keleti vallású szerbek állították föl az első otthont. Azután a róm. katholikusok látták be ennek az intézménynek óriási és egyházuk közel jövőjére is oly nagy hatást gyakorló fontosságát. Hatalmas budai palotájuk hirdeti immár, hogy czélt értek. Az izraelitáknak is van már ilyen otthona. Már az evangélikusoknak is van. Csak mi nékünk reformátusoknak nincs még. Utolsók lettünk mi, kik mindig elől valánk. A fővárosban egész sereg ily irányú magánvállalat is indult meg az utóbbi időkben. Az ilyen magánvállalkozókat nem a diákok helyzetének javítása, hanem saját anyagi érdekük vezérli Sorban állítják föl a diák-otthonokat, közép- és főiskolai hallgatók számára. Ez is mutatja, hogy milyen égető szükséget pótolnak. Kívülük ezer meg ezer család él diák-lakókból. Számbelileg jóval gyöngébb evangélikus testvéreink példája bizonyára minket is megmozdít. S erre égető szükség is van! Budapesti egyetemeinken és főiskoláinkon oly nagy számmal vannak református hallgatók, hogy nem ötven, nem is száz, hanem több száz számára is szükség volna diákotthonra. A theologiára, az állatorvosi főiskolára, a felsőbb kereskedelmi tanfolyamra, a keleti akadémiára, a polgári iskolai- és rajztanárképzőbe, a vasúti-, posta- és táviró-, valamint a közigazgatási tanfolyamra járóktól eltekintve, csupán a két egyetemre átlag nyolezszáz református vallású hallgató jár. Az 1906/7. tanévben a tudomány-egyetemre beiratkozott az első félévben 678 ref., a másodikban már csak 596, tehát 82-vel kevesebb! A műegyetemre ugyanebben az évben az első félévben beiratkozott 114 ref., a másodikban 101, tehát 13 mai kevesebb! Bátran merjük állítani, hogy ha volna Budapesten református diákotthon, a második félév elején elmaradók száma távolról se közelítette volna meg a 95-öí! így vész el évről-évre ennyi református ifjú a magyar társadalom és közélet vezetésére hivatottak közül. Sőt évről-évre fokozódik a számuk. Míg az 1905/6 tanévben mindössze 64-gye\ kevesbedett a második félévre beiratkozott ref. hallgatók száma, ime a következő évben már 95-re rúg. S ezeknek csak elenyészően csekély %-át képezik a katonai szolgálatot teljesítő s ezen a czímen a hetedik félév végén abszolváló joghallgatók, úgyhogy az elmaradók túlnyomó nagy része a tanulmányaikat abbanhagyók nagy seregét gyarapítja. Az elmaradók eme nagy számát egyfelől a nehéz megélhetési viszonyok, másfelől a könnyelmű fővárosi élet megszokása idézi elő. Bízvást merjük állítani, hogy a világ egy egyetemi városában sincs a diákság annyira magára hagyatva, mint Budapesten. Csak kesergünk a magyar középosztály pusztulásnak, züllésnek indulásán. Néhanéha megelevenedik lelki szemeink előtt a középosztályát elvesztő Lengyelország képe; de segítő karunkat nem nyújtjuk ki a szegénységgel és a könnyelműséggel, ezzel a két félelmetes nagyhatalommal küzködő, leendő középosztályunk felé! Itt él Budapesten több, mint tízezer egyetemi-és főiskolai hallgató. Ezeknek mintegy Vs-öd része nem budapesti. A mi református ifjaink közül még több ! A tudomány-egyetemen az 1906/ 7. tanév ' első felében beiratkozó 6835 diák közül 5437 vidéki, ezenkívül 110 társországokbeli vagy külföldi és csak 1288 helybeli. A műegyetemen 1 357 tanulóból 944 vidéki, ezenfelül 78 társországokbéli meg külföldi és csak 335 helybeli. Ki törődött ezzel a 6381 vidékről följövő egyetemi hallgatóval, meg a többi főiskolák hallgatóinak százaival és százaival, hogy hol kapnak olcsó pénzért tisztességes lakást, elhagyott családi környezetük helyett barátságos otthont ?! S ki törődött a mi 7—800 vidékről idejövő ref. diákunkkal ? ! Ezek elől a kérdések elől nemzetünknek és egyházunknak egy igaz tagja térhet ki. S nem is nyugodhatunk meg addig, míg ezekre kielégítő feleletet nem tudunk adni! Dr . K. I. TÁRCZA. Kálvin — Genéve prédikátora. Doumergue Emil tanárnak, a mon tan báni református theologia dékánjának előadása. (Folytatás és vége.) Beszéljünk végre prédikátorunk munkásságának utolsó és legfontosabb részéről. A középkor aszketikus és szőrszálhasogató volt. Kálvin először is az aszketikus