Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

mát. Legeltessék a bárányokat, de irtsák ki a farkasokat. Oldjanak és kössenek. Ha kell, mennydörögjenek, szórjanak villámokat." De mindezt „az Isten igéjével." Egyszerre csak elül a szélvihar, az égiháború, melynek félelmetes dörgései megremegtették a templom oszlopait. A szeretet lágy szellője ömlik el a hívek lehajtott feje fölött: „Szent Pál szive gyengéd volt." — „Minél gyengédebbek a szív érzelmei, annál szebbek." — „Ha azt akarod, hogy szeressenek, szeress te előbb," — „ Soha se légy epés." „Eezetet használhatsz, ha gyógyítja a sebet. Jobb, ha „olajat" is vegyítsz közé." „Ne légy túlságosan szigorú és bosszús." „Légy inkább szelíd, nyájas és jókedvű." És főképen: „A jó pásztor mielőtt másokat könyre fakasztana, előbb maga sír. Előbb maga gyötrődik, mielőtt másokat kínozna. Többet szenved, mint á mennyi fájdalmat másoknak okoz." Ez az az egyszerűség és tekintély, mellyel Kálvin^ Genéve prédikátora, munkához lát. így működik huszonöt éven keresztül, minden nap. Sorra veszi a hittan, erkölcstan, politika, nemzetgazdászat minden időszerű kérdését. Szemében minden tárgy a vallás körébe vág. Beszéde előkészíti a vértanukat a hittan éleselméjű polémiájára, a börtönre, máglyára. Megmagyarázza Genéve új Izraelének törvényeit. Megveti alapját a közlekedésnek, kereskedelemnek, az egyészségügyi rendszabályoknak. Mélyreható tanácsokat osztogat a házasfeleknek. Szól a gyermeknevelésről, a házassági kötelékek felbontásáról. Megbélyegzi a társadalmi félszegségeket, Gondja még a ruházatra és táplálkozásra is kiterjed, az ipari foglalkozásra, szórakozásokra, házi mulatságokra és az utczai komédiákra. Folyton, mindenütt a tiszta erkölcsöt hirdeti; olyat, a melyet talán még az angyalok sorában se találunk ! Meghallja őtőle mindenki, hogy mit kell cselekedni az élet bármely körülménye között, hogy ne vétsen Isten igéje, saját lelke, lelkiismerete és szíve ellen. Meghallja ezt tőle mindenki, az egyszerű polgártól kezdve, föl a Kistanács tagjáig, de Vico márkitól és a szindikusoktól kezdve, le egész az utolsó iparosig. Ezt hallja tőle minden nő, Budé asszony épenúgy, mint komornái. Huszonöt év alatt minden lelket, minden szivet átalakított ez a fantasztikus nagyság: Kálvin, Oenéve prédikátora, szavával átalakítja a XVI. század reformált lelkét. (Folyt, köv.) Ford.: Dr. Tari Imre.. BELFÖLD. Az Országos Református Lelkészegyesület III. kongresszusa. Az ORLE. a Kálvin-jubileumi évben a régi kálvinista városban, Debreczenben tartotta meg évi kongreszszusát. A rendes egyesületi munkához járult a nagy reformátor jubileuma, a mi az alkalom ünnepiességét nagy mértékben emelte. Megjelent a nagygyűlésen Kálvin világhírű tudós életírója, Doumergue Emil, a montaubani theologia dékánja is, ki most a magyar ref. egyház megismerése és a külfölddel való megismertetése végett pár hetet hazánkban tölt. A vendéglátó város és egyház gondos előkészítő munkája is előmozdította az ünnepies gyűlés sikerét. Külső méreteiben is felülmúlta ez a kongresszus az előbbieket. Csaknem ezer körül volt a kongresszuson résztvevők száma. Az ünneplés és a gyűlési tárgyak fontossága is emelte a kongresszus jelentőségét. Ha egyszer a megélhetés kérdését elintézte az egyesület, az életmegújítás terén is áldásos munkát fejt ki. Mostani kongresszusával is haladt e nagy czél felé. Már szeptember 28 án, kedden megérkezett az egyesület tagjainak nagy része, a hozzátartozókkal együtt, az ország különböző részeiből. Magánházaknál, középületekben és szállodákban nyert elhelyezést a nagyszámú vendégsereg. Délután 4 órakor Hajdúvármegye székházának tanácstermében választmányi gyűlés volt, mely a gyűlést előkészítette. Este 8 órakor az „Arany bika" vendéglőben ismerkedési estély volt, Már itt feltűnt a festői és impozáns kongresszusi vendégsereg nagy száma. 29-én, szerdán reggel 8 órakor kezdődött meg a kongresszus a történelmi nevezetességű, hatalmas Nagytemplomban tartott alkalmi istentisztelettel. A felvonulás a kollégiumi kert felől történt. Zsúfolásig megtelt a téres nagy templom az egyenruhába és fekete szalonruhába öltözött lelkipásztorokkal, családtagjaikkal és a nagyközönséggel. A „Jövel Szentlélek", a LXXXIX. zsoltár dallamára énekelt alkalmi közének éneklése és a főiskolai, énekkar éneke után Kiss József pápai espereslelkipásztor, az egyesület egyik alelnöke, mondott alkalmi imádságot és egyházi beszédet az I. Kor. 2.3, 4. és 4.20. alapján. A tartalmas ós hatásos beszédben a lelki erő megmutatását tűntette fel Kálvin életében és annak a mi életünkben való megvalósítására buzdított. Alkalmi utóénekkel végződött az istentisztelet. A templomból kijövet lefényképezték az egész társaságot. Aztán átvonultunk a Kis-templomba, a közgyűlés helyére. Majdnem szűknek bizonyult a helyiség a rendkívül nagyszámú kongresszusi tagok és az érdeklődők befogadására. A XC. Zsoltár 1. versének eléneklése után, Baltazár Dezső dr., az egyesület elnöke, a lapunk más helyén megjelenő nagyszabású beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Azután az istentiszteleten és itt is jelen levő Doumerguet üdvözölte magyar nyelven az elnök. Doumergue professzor franczia nyelvű tartalmas beszédet intézett az egyesülethez, melyben a magyar ref. egyház hazafiasságát és a mellett egyetemes keresztyénségét s a külföldi keresztyénséggel való állandó összeköttetését hangsúlyozta, a reformátorokra s közelebbről Kálvinra hivatkozva. Beszédét Kováts István dr. tolmácsolta. A közgyűlés következő pontja Eröss Lajos püspök Kálvinemlékbeszéde volt. A tudományos alapossággal készült nagy, másfél órás beszédben Kálvinnak a lelkipásztorságról való felfogását tárgyalta egyes tükörképekben, különösen kiemelve a lelkipásztor tudományosságát, nép-