Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

Bede László. A vallástanítás didaktikai és paedagógiai elvei. (Debr. Pr. L. 1906:315 1. stb.) Békéssi Gyula. Felekezeti gymnasiumaink jövője. (Debr. Pr. L. 1882:78 1. stb.) Benke István. Zvingli nevelés- oktatási elve. (Erd. Pr. Közi. 1884:214 1. stb.) — Latin nyelvtanainkról. (Erd. Pr. Közi. 1887: 148 1.) — A módszeres és ellenőrző tanácskozások. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1898:677 1. stb.) — Az önbíráskodás és öngyilkosság a gyermekek közt középiskolai szempontból. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1898:258. 1.) — Iskola-e vagy javító-intézet. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1901: 165 1.) — Nevelési feladat a hálátlanság ellen. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1902:131 1. stb.) — Eletczélunkra tanító kalauz. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1902 : 279 1. stb.) Benkö Gyula. Pár szó a klasszikusok tanításáról. (Erd. Pr. Közi. 1883:104 1.) Benő János. Néhány szó a nőnevelés érdekében. (Debr. Pr. L. 1893:395 1.) Berecz Ottó. A magyar nyelv tanítása az idegenajkú népiskolákban. (Sárospat. L. 1902:918 1. stb.) Beregszászi István. A tanítónők alkalmaztatása és gyakorlati értéke. (Sárospat. L. 1893 :288 1.) Bethlcndi Endre. Miként kell tekintenünk a tudomány fejlődéseit és a bölcsészet szemlélődéseit az evangéliumban (Erd. Pr. L. 1877: 281 1.) Bereczky Sándor. A bibliai olvasókönyvről. (Prot. Egyh. és Isk. L. 1903:22 1. 134 1.) Bernáth Lajos. A protestáns iskolai drámákról. (Prot. Szemle 19Ó2: 21 1.) Biátsy József. A túlterhelésről. (Debr. Pr. L. 1900: 361 1. stb.) Bihari Imre. A tanítás és tanulás egyetemi színvonaláról. (Figyelmező 1874 :1 1.) Biró András. A gymn. vallástanítás érdekében. (Erd. Pr. Közi. 1896:387 1.) Biró Sándor. A középiskolai vallástanítás új tervéhez. (Erd. Pr. Közi. 1901 :89 1.) Birtha József. Mennyiben és hogyan valósítható meg a Váró-féle vallástanítástervezet középiskoláinkban jelen körülményeink között. (Erd. Pr. Közi. 1901:328 1. stb.) Bitai Béla. A gymn. vallásos nevelés érdekében. (Erd. Pr. Közi. 1886 :460 1.) — Egyetemes műveltség és nemzeti nevelés. (Erd. Pr. Közi. 1890:49 1.) — A protestántizmus nem felekezet. (Erd. Prot. Közi. 1894:273 1) Bod Károly. Pestalozzi. (Erd. Pr. Közi. 1872:309 1. stb.) — A vallástanításról. (Erd. Pr. Közi. 1874:33 1.) — Középiskolai ügyünk vitatása. (Erd. Pr. Közi. 1879 :4 1. stb.) — Az ének és zene középiskoláinkban. (Erd. Pr. Közi. 1879:49 1.) — Az egészségtan középiskoláinkban. (Erd. Prot. Közi. 1886:381 1. stb.) — A vallásérkölcsi és hazafias nevelésről. (Erd Pr. Közi. 1897:171 1. stb.) Bódizs Géza. Á7u olvasás megkeclveltetésének legegyszerűbb módja. (Dunántúli Pr. L. 1898:159 1.) Bodnár Lajos. Tankönyvírásunk egyházi jellege. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1897/578 1.) Bokor J. A népiskolai vallástanításról. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1871: 1042 1. stb.) Boross György. Gyermekeink és a templom. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1884:452 1., 524 1.) Borsos István. Mire is volna szükség középiskoláinkban. (Dunántúli Pr. L. 1905:257 1.) Népfőiskolák egy nagy czél szolgálatában. (Dunántúli Pr. L. 1906: 209'l. stb.) Iskolai dolgozatok 1704-ből. (Prot. Szemle 1903 : 34 1.) — A görög nyelv kérdése. (Pr. Egyh. és Isk. L. 1889: 1041 1.) A görög nyelv ügyéhez. (Dunántúli Pr. L. 1890: 283 1.) — Egységes középiskoláink. (Dunántúli Prot. L. 1892:41 1. stb.) Középiskoláink és azok protestáns szelleme. (Dunántúli Pr. L. 1895:493 1.) — Református népiskolai oktatásunk. (Dunántúli Pr. L. 1897 : 6 1.) (Folyt, köv.) Dr. Barcsa János. BELFÖLD. A belhivatalnokok lizetése az új helyzetben. A legutóbbi zsinatunk egyik nagy alkotásának, az új egyházi adózási törvénynek életbeléptetésével előállott új helyzetben meg kell oldani azt az önmagától napirendre került kérdést, hogy a belhivatalnok köteles-e a termény- és szolgálmányfizetését azon megváltási öszszegben elfogadni, a mint azt a konvent az illető egyház normál költségvetésében megállapította, vagy talán joga van arra, hogy a rá nézve kedvező megváltási árat felvegye, a kedvezőtlent pedig visszautasítsa s ez utóbbit ezután is természetben követelje. Egyházunknak alig van most aktuálisabb és fontosabb kérdése. Az ember azt hinné, hogy e kérdés megoldása a lehető legegyszerűbb. Nincs ugyan még általánosan kötelező szabály, de eligazít maga a józan ész, mely azt mondja: vagy elfogadom a fizetésemet az új megállapítás szerint, de ez esetben elfogadom azt minden tételében, a kedvezőt és a kedvezőtlent egyaránt, válogatás nélkül, vagy pedig ragaszkodom a dijlevelemhez, de akkor annak minden pontjához s fizetésem kiszolgáltatását úgy követelem, a hogy a díjlevelem diktálja. Tertium non datur. A gyakorlati élet azonban már bebizonyította, hogy sokan azt tartják, hogy harmadik eset is lehetséges. És ez az, hogy a belhivatalnok válogathat: a rá nézve kedvező tételt a megváltási összegben, a kedvezőtlent pedig természetben követelheti. Például: a kollekta-bort ezután már nem fogadja el természetben, hanem követeli, hogy azt neki a konventileg meghatározott összegben, készpénzben fizessék ki: ellenben a búzát, rozsot stb. nem veszi el a megváltási árban, hanem azt mondja: nekem a díjlevelelem szerint búza, rozs stb. jár, tessék nekem búzát, rozsot stb. adni; mert a díjlevelet megváltoztatni nem szabad. Engedje meg a kedves szerkesztő úr, hogy idevonatkozó nézetemet b. lapjában elmondhassam.1

Az ügy 1 Igen szívesen. S örülnénk felette, ha inások hozzászólásával is megnyugtatólag tisztázódhatnék ez a még most homályos és sokakat háborgató kérdés. Szerk.