Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-24 / 4. szám
ban Méltóságos egri Püspök Uram nem csak a Collegiumnak kimozdittatásáról, hanem arról is tett emléke zetet és praeliminariter való ijesztgetést, hogy ecclésiáinknak visitatióját is minden bizonnyal elfogja követni, s meglátja, melyik nem compareál Praedikátoraink közül ő nagysága előtt. Melyeknek keserves tapasztalásával mire jut ügye nyomorult ecclesiáinknak, ha sok szókkal le nem írjuk is, bölcsen által látja Kegyelmed. Kérjük mindezekhez képest bizodalmasan Kegyelmedet, lévén a felső Méltóságoknál mind szép ismeretsége, s mind pedig mások felett is, a kik közülünk Istenünk dicsősége és vallásunk megmaradása mellett buzgóságosan szoktatlak munkálódni, nagyobb confidentiája, ne terheltessék mindezen felül deciaráit, nemcsak mireánk, hanem Kegyelmetekre is és közönségesen az egész Hazában való ecclesiákra kiterjedő, rosz consequentiákat szülő ügyet kezére és szivére venni, és Bécsben mentül hamarabb felmenetele s ottan in locis debitis bölcsen folytatása által oly formán obsecundálni, hogy a Kegyelmed kegyes fáradozása által mindnyájunkról háríttassanak el azon gonoszok, a melyek actu ellenünk, a mint észrevettük, fabricaltatnak némelyek által. Assecuráljuk minden bizonnyal Kegyelmedet arról, hogy mindnyájan azon istenes fáradozását Kegyelmednek nemcsak kötelesen megszolgáljuk, hanem minden költségeit is, több velünk ezekben megegyezett ,atyafiakkal együtt fogyakozás nélkül refundáljuk is, a mi pedig legnagyobb, Isten mindennemű áldása is megtetőződik minden bizonnyal Kegyelmeden és kedves házanépén, melyet szívesen kívánunk is. In reliquo praetitulatam Dominationem vestram ad vota salvam et incolumen animitus desiderantes diutissime vivere manemus. Ejusdem Perillustris ac Generosae Doniinationis Vestrae obligatissimi servi Emericus Szentpéteri Franciscus Aszalay m. pr. P. S. Refieetáltatjiik Kegyelmedet Szentimrey Sámuel Uramnak a concursus előtt irott levelére is, a mely által assecurátusokká tétettünk vala, Patakra menetelünk aránt egész securitásunk felől, hogy tudniillik a miatt semminémű bajoskodásunk nem fog lenni, melyet pro fundamento vettünk is és arra nézve is kívántunk oda menni. Czím : Perillustri ac Generoso Domino Paulo Raday de eadem, Inclyti Comitatus Neogradiensis Tabulae Assessori Primario etc. Domino nobis colendissimo — Losoncz aut Ludány. IV. Eger. 1717. június 17. Patay Sámuel levele Ráday Pálhoz. Az egri püspöknél a sárospataki kollégium ügyében tett látogatás lefolyásáról értesíti Rádayt. (Ráday-könyvtár levéltára,) Mint bizodalmas kedves sógor Uramnak ajánlom igaz köteles szolgálatomat Kegyelmednek. Becsületes expressus által küldött levelét Jó Uramnak Kegyelmednek Méltóságos Püspök Uramnál 0 Nagyságánál a midőn már udvarlottunk volna, elvettük szokott kötelességgel. Noha igen akartuk volna, ha Kegyelmed az útnak nehéz volta és az adott lovaknak alkalmatlansága miatt nem impediáltatott volna idevaló jöveteliben, mindazért, hogy Méltóságos említett Úrral együtt szólhattunk volna, s mind pedig adott Méltóságos opiniója után mitévők legyünk, Kegyelmed sentimentumát is vehettük volna; hogy azért in quo statu voltanak itt dolgaink. Kegyelmetek előtt constáljon, e szerint declarálom. Elsőben is köszöntvén annak rendi szerint Méltóságos Püspök Uramat Ő Nagyságát, minémű reménytelen és szomorú bajoskodásunk legyen (noha tudjuk, tudva legyen 0 Nagysága előtt) mindazonáltal kívántuk rövideden jelentenünk ; és mivel halálunknál keservesebbnek tartjuk a mi Felséges Urunk s Kegyelmes örökös Királyunk előtt nekünk igaz hív jobbágyainak suspensióban való vettetésiinket, tudván lelkünkismeretiben ártatlanságunkat, annak valóságos declaratiójára a Felséges udvarhoz menni és a mi Felséges Urunk lábaihoz borúlni, s egyszersmind azon keserves suspicio alól való feloldoztatásunkat implorálni kívánjuk, mely iránt de modo praecedendi et via faciliori mind bölcs tetszését, s mind Méltóságos és hathatós secundatiójával hozzánk emlékezetes gratiáját kívánjuk 0 Nagyságának. Melyre 0 Nagysága nagy Kegyelmessége mutatásával így felelt: igaz dolog, meg kell vallani, engem bizony sokan kértek s ösztönöztek ezen dolog folytatására és azon pataki collegiumnak is onnan leendő elmozdítására, de megvallom, ámbár azt akarjam is, hogy minden calvinista pápistává lenne, de soha ártatlan emberek veszedelmével azt nem. cselekszem. Látván Kegyelmeteknek immár minden dolgait, hogy invise oskolai állapotok igazgatásábul állott, ha el akarjuk venni, avagy elvételében munkálódni, Kegyelmetek veszedelme nélkül is meg lehet. Másként pedig mivel 0 Felsége és az ország tolerálja Kegyelmeteket, miért opponálom én magamat, hiszen nem vagyok én ura az országnak. Inkább jóakarókat, mint gonoszokat szerzek magamnak ; írtam már ezen dologban udvarhoz, a mint ajánlottam volt miuapában magamat Szentpéteri Uraméknak. Azért bizony nem látom szükségesnek Kegyelmetek elmenetelét, nem is javallom, mert inkább kárt, mint hasznot teszen vele Kegyelmetek. Tanácsosabb Kegyelmeteknek kassai kommendáns Uramhoz menni, s ott declarálni, mind azt, miért volt ott, mind azt, hogy Nikházy Uram által insinuáltatta volna Kegyelmetek commendáns Uramnak, de ő Kegyelme mulatta el, Kegyelmetek akarata s híre nélkül. És a midőn egész informatiója lenne s constálna előtte Kegyelmetek dolga, csak említett Commendáns Urammal Írasson Kegyelmetek a Felséges Udvarhoz, jó formán egészen sapiáltatik minden tovább való baja nélkül Kegyelmeteknek. Sok és hosszas discursusi után 0 Nagyságának deponáltunk : mi immár oly készen vagyunk s úgy jöttünk, ámbár mind fáradságos, s mind költséges leszen is, felmegyünk ily három fundamentomra nézve : Primo. Suspectusoknak tartván bennünket, ha már tudva elhallgatnánk, mit mondanának felőlünk. Secundo. Méltán tarthatnánk a fiscustól. Tertio. Ámbár mindezek cassáltatnának is, mindazonáltal a Felséges Udvar kegyelmességét (hogy első informatióra nagyobb veszedelem nem ért, mig constáltatott ártatlanságunk) alázatosan reversálni s meg fogjuk köszönni. Arra 0 Nagysága felelt: azért hiába megyen Kegyelmetek, mert soha azt a decretumot az udvar már nem revocálja, ámbár sok ezereket költsön is Kegyelmetek, másként is más consideratio volt abban, de már látván, abban fog múlni. Ad 2-dum: aziránt assecurálom Kegyelmeteket, bizony semmi sem lesz benne, attul semmit se tartson. Ad 3-tium : az ugyan czeremónia, de jó lelkemmel mondom, nem javallom, mert még nagyobb roszért leszen Kegyelmetek véle, megtudván Kegyelmetek ott lételét, ujabban elővétetődik, ki tudja, mi lészen a mostani conjuncturákra nézve, hanem ime ón megcselekeszem, ujabban is írok, s meg irom, Kegyelmetek felment volna ós hozzám jött, de én tartóztattam meg Kegyelmeteket s recommendálni is fogom egyszersmind; azt is megtudom, ha szükséges-e felmenni vagy sem ? Minémű válaszom leszen, Kegyelmednek