Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

a melyek a kedvezőtlen eredményt létrehozták. Ezek: az ingyen konviktus, illetve konviktusi segélyezés és az internátus hiánya. Ha ezek megvolnának, bizonyára más volna a nyilatkozat szerint az eredmény. Arról pedig épen az eredmény tesz bizonyságot, hogy a tanári kar a selejtes elemet nem engedi oklevélhez jutni. Az eredményben különben, mondja a nyilatkozat: „magunk sem gyönyörködünk, mely becsületes munkánkat, hivatásunk lelkiismeretes teljesítését így megcsúfolja". — A nagykőrösi tanítóképezde tanári karának itt ismertetett nyilatkozatára legelső sorban is azt jegyezzük meg, hogy a hozzánk beküldött hírhez fűzött megjegyzéseinkben távol állott tőlünk az a szándék, hogy a feltűnően kedvezőtlen eredmény okait a tanári karban keressük. Eléggé ismerjük a nagykőrösi tanitóképezdének, mind tanári karát, mind viszonyait ahhoz, hogy az okokat a tanári testületen kívül keressük. Epen ezért nem közöltük a hozzánk beküldött hírt eredeti formájában, sem pedig a mellé csatolt, de az esperes közbelépésére be nem terjesztett határozati javaslatot. Egy dolgot azonban szükségesnek láttunk volna. Es ez az, hogy az intézet évi értesítője, a mikor a feltűnően kedvezőtlen statisztikai adatokat közölte, bővebben, részletesebben reámutatott volna annak okaira, mint a hogy tette. Szükséges lett volna erre, már csak azért is, hogy a tanári kart ne vegye gyanúba valaki. Már pedig az okokra csak nagy általánosságban mutat reá az értesítő, s így nem volt csoda, ha a kellő magyarázat híjján, az említett egyházmegye gyűlési tagjai s mi is szomorúsággal és aggodalommal foglalkoztunk az eredménnyel. Mi, ismételjük, nem a tanári kar buzgóságának hiányában keressük ennek okait. De ha másban vannak ezek az okok: rá kell azokra mutatni az értesítőben is, a kerülethez beadandó jelentésben is, hogy lássák a fenntartó testületek, mit kelljen azok megszüntetésére cselekedniük. Ebben a tekintetben az intézet értesítője fogyatékos ós óvatos. Pedig itt, az intézet, a dolog érdekében nincs helye az óvatosságnak, hanem csak a teljes nyíltságnak, bármilyen nehezükre esnék is ez a nyíltság azoknak, a kiket illet. Mert elvégre is nem az a fontos, hogy a dunamelléki kerület és a nagykőrösi egyház azt mondhassa, hogy van neki egy tanítóképző intézete, de a mellett annak — nyomorúsága miatt való — tanügyi eredménye botránkozásul szolgáljon, hanem az, hogy ha már megvan az intézet: úgy szellemi, mint anyagi tekintetben becsületére működjék a fenntartó testületeknek s hasznára az országos és közelebbről református tanügynek! A hitoktatási nyelvrendelet ügyéhez. A kultuszminiszter a napokban megkiildötte hitoktatási nyelvrendeletét a gör. keleti szerb egyház pátriárkájához is. A mint jelentik, a pátriárka ebben az ügyben folyó hó 18 dikára püspöki zsinatot hivott egybe, s ez a zsinat is vissza fogja utasítani a rendeletet, mint a mely a szerb egyházi autonómiába ütközik. A budapesti ref. theol. akadémián f. hó 18-án történt meg az iskolai év ünnepélyes megnyitása. Ezt megelőzőleg, szept, 13—14. napjain az alapvizsgálatok, 14—16. napjain a lelkészképesítő vizsgálatok tartattak meg, a theol. választmány, illetve a kerületi vizsgálóbizottságok előtt. Az alapvizsgálaton 15, másodévet végzett növendék adta bizonyságát annak, hogy az alapvető stúdiumokban mennyi előhaladást tett. A vizsgálatot 14 növendék szép sikerrel állotta meg, s csupán egy utasíttatott vissza egy tantárgyból három hónapra. Az első lelkészképesítő vizsgálatra 13 végzett növendék állott, s közülök háromnak vizsgálata jelesnek, négyé jónak, négyé elégségesnek minősíttetett; két jelölt pedig egy-egy tárgyból három hónapra visszavettetett. A második képesítőn 21 segédlelkész vizsgáltatott meg. Közülök három jeles, öt jó, tizenhárom elégséges képesítést nyert. A ref. konvent küldöttsége a kultuszminiszternél. A ref. konventnek a jogi oktatás reformja tárgyában készített memorandumát f. hó 16-án nyújtotta át a kultuszminiszternek a konvent és a ref. jogakadémiák képviselőiből alakult küldöttség. A küldöttséget báró Bánffy Dezső konventi világi elnök és dr. Antal Gábor püspök vezették. A miniszter biztosította a küldöttséget, hogy a mennyiben miniszter marad, a kérdés tárgyalására egy ánkétet fog összehívni EGYESÜLET. A második orsz. patronázs-kongresszus folyó hó 10—11. napjain folyt le Budapesten és a vele szemben megnyilatkozott érdeklődése örvendetes bizonyságot szolgáltatott a mellett, hogy a patronázs eszméje mind nagyobb hódítást tesz a hatóságok, egyházak és a társadalom körében. A kongresszuson, a mely a király védősége alatt, József kir. herczeg, továbbá Günther Antal igazságügyi miniszter és Bickl Gyula igazságügy miniszteri tanácsos elnöki beszédeivel nyílott meg, a kormány és az érdekelt polgári és katonai hatóságok kiküldöttein kívül, több mint 200 egyesület képviselője és több száz működő tag vett részt. Az egyesületek között képviselve voltak a patronázs eszméjének megvalósításával foglalkozó protestáns egyesületek is; a püspökök közül pedig aktiv részt vett Antal Gábor dunántúli püspök. A kongresszus főleg három kérdéssel foglalkozott. Első volt ezek között a rabsegítő egyesületeknek patronázsegyesületekké való átalakításának kérdése, továbbá az a kérdés, hogy mily eszközökkel volna legczélszerűbben kiterjeszthető a patronázs-egyesületek munkássága az erkölcsi romlás veszedelmének kitett vagy züllésnek indult gyermekek és fiatalkorúak megmentésére. A második tárgy a patronázs-munkásság vezérelveinek megállapítása volt, a züllés veszedelmének kitett vagy erkölcsi romlásnak indult fiatalkorú leányok, illetőleg a nőrabok érdekében. Harmadsorban azzal a kérdéssel foglalkozott a kongresszus, hogy melyek a legalkalmasabb eszközök arra, hogy a szabaduló raboknak elhelyezése, még büntetésük kitöltése előtt biztosíttassék s számukra tisztességes munka szerzése megkönnyíttessék. Mindhárom kérdésre nézve megalkotta a kongresszus a maga véleményét s meghozta határozatait, a melyek kell, hogy az egyházi köröket is közelről érdekeljék. Épen ezért még vissza kívánunk azokra térni. PÁLYÁZATOK. Pályáz a t. A miskolczi ref. főgimnáziumnál párhuzamos osztály felállítása következtében egy helyettes tanári állás létesíttetik, mellyel a számtannak az I.—11., a fizikai földrajznak a III., a rajzoló geometriának az I. osztályokban való tanítása van, heti 18 órában az 1909/10. tanévben összekötve. Pályázhatnak protestáns, elsősorban református vallású tanárok vagy tanárjelöltek, kik életkorukat, vallásukat, a mathematika-fizika tanszakban való képzettsé-