Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

fekszik, így az ingatlanban fekvő tiszta vagyona 2300 dollár. 8. New-brunswieki egyház. Istentiszteletek vasárnap cl. e. és d. u. tartatnak, hétköznap nem. Szór ványa nincs. Urvacsorával éltek: 598. Tagsági dijat fizető református egyháztagok száma 176. A református vallásúak összes lélekszáma: 600. Született és megkereszteltetett : 1908-ban 32, az egyház fennállása óta öszszesen 81. Házasságot kötött 1908-ban 34 pár, az egyház fennállása óta 78 pár. Meghalt és eltemettetett: 1908-ban 10, az egyház fennállása óta összesen 16. Konfirmáltatott: 1908-ban 1, az egyház fennállása óta összesen 11. Áttért: összesen 2, 1908-ban. Az egyház 1908. évi saját bevétele 1329 dollár 98 cent volt, a melyből egyháztagsági díj 318 dollár 80 cent, 484 dollár 63 cent perselypénz, 437 dollár 63 cent kegyes adomány, egyházi mulatságokból befolyt 88 dollár 92 cent; ideszámítva az 1907. évi 157 dollár 16 cent áthozatalt, az egyház összes bevétele volt 1908 ban 1487 dollár 14 cent. Ebből kiadott 1071 dollár 86 centet, tiszta készpénz maradványa 1909 január l-én 415 dollár 28 cent. Ingatlanainak értéke: üres telek 1000 dollár, a mely teljesen tehermentes. (Folyt, köv.) Kuthy Zoltán, esperes. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A monori ref. gyülekezet Molnár János erzsébetfalvai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Mind a megválasztottnak, mind a gyülekezetnek őszintén gratulálunk. Lelkószbeiktatások. A nagyhonti evang. egyházmegyében augusztus hó folyamán három lelkészt igtattak be hivatalába : Dedinszky Aladárt Ipolyvecsére, Haraszlca Jánost Cseribe és Szimonideszt Nagybörzsönybe. Az igtatást két helyen Ilandel Vilmos főesperes. Cseriben pedig Krupecz István alesperes végezték. (E. Ö.) Egyházkerületi gyűlések. A tiszáninneni evang. egyházkerület okt. 5—6. napjain Sárospatakon, — a dunamelléki ref. egyházkerület október 16. és következő napjain Budapesten, — a dunántúli ref. egyházkerület október 17—20. napjain Pápán tartja meg közgyűlését. Egyházmegyei gyűlések. Az abauji ref. egyházmegye aug. 31-én Kassán, — a gömöri ref. egyházmegye szept. 2-án Putnokon, — a felső-zempléni ref. egyházmegye szept. 6-án Kisbáron tartotta meg közgyűlését. Mindhárom gyűlés foglalkozott a dr. Ferenczy Árpád feljelentése folytán a tiszáninneni kerület közgyűlése ellen folyamatba tett eljárással s tiltakozott az ellen, hogy ez az eljárás tovább folytattassék. Az abauji egyházmegye egyenesen azt a kérelmet terjesztette fel a kerületre, hogy annak idején, az egybehívandó zsinatnál tegye meg a kezdeményező lépéseket az egyházi törvény ama pontjainak megváltoztatása iránt, a melyek a bíróság delegálására vonatkoznak. A Ferenczy-ügy, a mint a jelek mutatják, az egyházmegyék felterjesztései alapján, fontos kérdése lesz a tiszáninneni kerület őszi közgyűlésének, mert általában az a vélemény, hogy az az eljárás, a melyet a konventi elnökség a sárospataki ügyek intézése körül követ, erősen sérti a kerület autonómiáját, A bányai evang. egyházkerület f. hó 10-én végezte be közgyűlését Mult heti számunkban adott tudósításunk kiegészítése végett felemlítjük a gyűlés által elintézett ügyek közül a következőket. Az iskolaügyi bizottság javaslatára feliratot intéz a kerület a kultuszminiszterhez a róm. kath. ünnepek megtartására vonatkozó és a protestánsokra sérelmes intézkedés megváltoztatása és a vallástanárok méltányos díjazása ügyében. Intézkedett a gyűlés a közigazgatási segély felosztását illetőleg, olyképen, hogy abból az arad-békési egyházmegye 4000, a bácsi 45Ő0, a bánsági 4100, a békési 4500, a csanádcsongrádi 3500. a pesti 4500, a budapesti 3100, a turóczi 3400, a zólyomi 4400, a horvát-szlavonországi 3000 koronát kapjon. Hosszabb vitára adott alkalmat, főként nemzetiségi okokból, a lelkész- és tanítóválasztási szabályrendelet, a mely kimondatni kívánta, hogy a lelkészválasztásoknál a kerületi elnökség hatalmaztassék fel azzal a discretionalis joggal, hogy a jelöltek közül kirekeszthesse azokat, a kik magyar hazafiság tekintetében nem megbízhatók; arra az esetre pedig, ha az elnökség a kirekesztést illetőleg nem volna egy véleményben : a kerület által kiküldendő bizottság döntsön a dologban. A vita végén a közgyűlés túlnyomó többséggel elfogadta a szabályrendeletet, s a döntő bizottságba elnökül dr. Wagner Gézát, tagokul Szelényi Aladárt, dr. Zolnay Jenőt, Kaczián Jánost és Raffay Sándort választotta meg. A reformáczió 400 éves fordulójának megünneplésével kapcsolatban többféle indítvány merült fel arra nézve, hogy a megindítandó gyűjtés eredményét mily maradandó alkotásra fordítsák. Á gyűlés azonban egyik indítvány mellett sem foglalt állást, hanem az egyetemes gyűlés belátására bízta, hogy a nagy évfordulót mily alkotással tegye maradandó emlékűvé a magyar evangélikus egyház. Templomszentelések. A lovasberényi református gyülekezet folvó hó 12-én szentelte fel átalakított, újra bútorozott és új orgonával ellátott templomát. A felszentelő istentiszteleten, a melyen Koncz Imre esperes vezetése alatt tekintélyes számban vettek részt a vértesaljai egyházmegye lelkészei, Baksay Sándor püspök mondotta a felszentelő imádságot és az alkalmi egyházi beszédet. — Eröss Lajos tiszántúli püspök legközelebb szentelte fel a mezőhegyest és a nagymajláthi telepes községek ref. templomait. Mindkét templomot, a földművelésügyi minisztérium építtette a telepes egyházközségeknek, s a felszentelésen képviseltette is magát Mezőssy Béla államtitkárral. A jezsuiták előnyomulása. Magyarország a jezsuitarend külön tartományává lett, a mint már jelentettük. S azzá lett, mindenféle királyi engedély, vagy törvényhozási intézkedés nélkül, daczára annak, hogy meg nem másított királyi rendelet törölte ezt a rendet a magyarországi szerzetesrendek sorából. Németországon nem megy a jezsuita rend repatriálása ilyen egyszerűen. Ott még érvényben van félig-meddig a jezsuiták megerősödését akadályozó törvény. De csak félig-meddig, s meglehet, hogy nemsokára teljes lesz a szabadságuk a jezsuitáknak Németországon is. Öt évvel ezelőtt, hogy a klerikális czentrumpárt támogatását megnyerje a kormány, töröltetni engedte a jezsuita-törvény második pontját, a mely megengedte a kormánynak, hogy idegen jezsuitát az államban ne tűrjön meg s a hazaiakat is kitiltassa bizonyos helyekről. A törvény első pontja, a mely tiltja a jezsuitáknak renddé való szervezkedését, még érvényben van. Klerikális lapok azonban már örvendezve jelezgetik, hogy mivel a német kormánynak újra szüksége van a czentrumpárt támogatására, ez a törvény para-