Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-19 / 38. szám
Barcsa János dr. A népiskolák ellenőrzése. (Debr. Pr. L. 1903:600. 1.) — Az érettségi vizsgálat reformjához. (Debr. , Pr. L. 1903:647. 1. stb.) — Tankönyvirodalmunk. (Debr. Pr. L. 1903: 683.1.) — Nevelési rendszerünk árnyoldalai. (Debr. Pr. L. 1903:695. 1.) — Iskoláink tanítási módszerei. (Debr. Pr. L. 1903 : 760. 1.) — Egyöntetűség a módszerben. (Debr. Pr. L. 1903 : 780. 1.) — Az elemi és középiskolák egyöntetű munkája. (Debr. Pr L. 1903:794. 1.) — A népoktatási törvényjavaslat. (Debr. Pr. L. 1904 :353. 1. stb.) — A gyakorlati tanárképzésről. (Debr. Pr. L. 1904 : 167. 1. stb.) — Református tanügyünk és a debreczeni egyetem. (Debr. Pr L. 1904:195. í) — Tanítóképzőintézeti tanárképzés. (Debr. Pr. L. 1904:628. 1.) - Osztályozás. (Debr. Pr. L. 1904:647. 1. stb.) — Az új népiskolai törvényjavaslat. (Debr. Pr. L. 1904:677. 1.)' — A latin nyelvi utasítások. (Debr. Pr. L. 1904: 728. 1. stb.) — A magyar nyelvtan tanítása. (Debr. Pr. L. 1904: 755. 1. stb.) — A tanárok társadalmi súlya. (Debr. Prot. L. 1905:53. 1.) — A középiskolai kérdés. (Debr. Pr. L. 1905 : 70.1.) — Református népiskoláink. (Debr. Pr. L. 1905: 135. 1.) — A szünidői fürdő-konviktusokról. (Debr. Pr. L. 1905 215. 1.) — A latin nyelv kérdése. (Debr. Pr. L. 1905: 278. 1.) — Az új népiskolai tanterv-. (Debr. Pr. L. 1905: 441. 1.) — A református népiskolák felügyelete és a lelkészjelöltek gyakorlati tanítói képzésmódja. (Debr. Pr. L. 1905:660. 1. stb.) — A középiskolai magyar írásbeli dolgozatok tárgyköre és kezelésmódja. (Debr. Pr. L. 1905; 760. 1- stb.) — A ref. népiskolai igazgatótanítói intézmény. (Debr. Pr. L. 1906 :135. 1.) — A tanítóképzőintézeti tanárvizsgálat szabályozása. (Debr. Pr. L. 1906:152. 1.) — Az újabb írás-olvasás tanítási törekvések. (Debr. Pr. L. 1906:492. 1. stb.) Tanügyi szemle. (Debr. Pr. L. 1907:439. 1.. 445. 1., 472. 1.) — A középiskolai oktatás bajai.. (Debr. Pr. L. 1907:518. 1.) — A r. kath. vallás apológiája a középiskolákban. (Debr. Pr. L. 1907:600. 1.) — Református irányú iskolai szemléltető képek. (Debr. Pr. L. 1908:88. 1.) — A tiszántúli ref. egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság feladatai (Debr. Pr. L. 1908:822. 1.) Bárdi Pál. A vallástanítás reformjához. (Pr. Egvh. és Isk. L. 1899:196. 1.) Barkász Károly. Az egységes iskola és a tapasztalat. (Debr. Pr. L. "1893:44*2. 1. stb.) (Folyt, köv.) Dr. Barcsa János. 601 BELFÖLD. Az ország 1907. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) A vegyesházasságok emelkedő irányzata 1906-hoz képest, mikor az arány 12'18% volt, 0i9%-°s &yar a ~ podás mutatkozik, de csak az anyaországban, a társországok aránya némileg csökkent, 0'11%-kal. Legtöbb vegyesházasságot kötnek az unitáriusok, kiknél a vőlegényeknek 42'6, a menyasszonyoknak 47-2°/ 0 -a lépett vegyesházasságra; utánuk következnek a reform., az ág. h. ev. és gör. katholikusok. Az utóbbiaknál is a házasságoknak több mint 16%-á vegyes. Az országos átlagnál alacsonyabb aránnyal vannak képviselve a róm. katholikusok, kik tömegüknél fogva kevésbbé vannak utalva arra, hogy más vallásfelekezetüekkel lépjenek házasságra; továbbá a gör.-kel. és az izraeliták. Leggyakoribb a vegyesházasság a róm. kath. és reform. (7*858), továbbá a róm. kath. és az evang. közt (3*626); ezek együtt több mint felét teszik az összes vegyesházasságoknak. Keresztyén-zsidó házasság 629 volt, 113-mal több, mint 1906-ban. A legmagasabb szám ez, melyet a polgári házasság intézményének behozatala óta a keresztyén-zsidó házasságok egy évben elértek. A vegyesházasságból születendő gyermekek vallása iránt az anyaországban 5981 esetben, tehát a vegyesházasságok 27'13%"ában létesült megegyezés arra nézve, hogy mindkét nemű gyermekek egy valláson neveltessenek. 2774 esetben (46*38%) az apa, 3206 esetben (53*60) az anya vallására történt a inégegyezés. A róm. kath. és gör. kath. közt kötött házasságok leszámításával, a melyek egyházi szempontból nem is vegyesházasságok, az esetek aránya, a melyekben megegyezés létesült Magyarországon: 31-00%. A róm. kath. egyház javára 3249 (54-32%), gör. kath. 362 (6 05%), reform. 1634(27-32%), ág. h. ev. 544 (9*10%), gör.-kel. 167 (2*79%). unit. 5. (0*09%), izraelita hitfelekezetek javára 20 (0*33%). Azon 1637 vegyesházasságnál, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ág. h. ev., megegyezés történt 560 esetben; ebből 372 esetben az apa, 188 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség •• 184. Azon 1910 vegyesházasságnál, hol a vőlegény ág. h. ev., a menyasszony róni. kath., megegyezés szerint 243 esetben az apa, 583 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 340. Azon 1637 vegyesházasságnál pedig, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 269 esetben létesült megegyezés, melyekből 113 esetben az ág. h. ev., 156 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Veszteség : 43. Ezen esetekben az ág. h. ev. egyház nyeresége a gör. kath. egyháztól 31, a ref. 56, a gör.-keletitől 13, az izraelita hitfelekezettől 13. Vesztesége pedig a gör. kath. egyházzal szemben 32, a ref. egyházzal
