Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-05 / 36. szám

Évek óta látta és hangoztatta ez állapotokat az egyházmegye, de orvoslására felsőbb hatóságaitól segélyt nem kapott; látta az állapotokat a horvát tanfelügyelő is, de látta és különösen érezte maga a selistei nép. Ez utóbbi segített magán. Tavaly kérte a községi iskolát s kérése rögtön teljesült is, a mennyiben a horvát kormány rögtön elrendelte annak felállítását, egyidejűleg pedig a ref. iskolát betiltotta, annak helyiségét a saját czéljaira lefoglalta. Autonómiánkon ezzel súlyos sérelem esett. Az egyházmegye, noha maga sem szándékozott a selistei ref. iskolát tovább föntartani, erélyesen követelte a sérelmes kormányrendelet visszavonását. Ez meg is történt. A horvát kormány felállította ugyan a selistei községi iskolát, de a helybeli ref. iskola jogainak csorbítása nélkül. Minthogy azonban a selistei ref. tanító időközben állását otthagyta s erre új tanítót nem kaptak, iskola termüket önként bérbe adták a községi iskola czéljaira, azon kikötéssel, hogy mihelyt a selistei egyház abban a helyzetben lesz, hogy újra ref. iskolát szervezhet, a helyiségek azonnal rendelkezésére bocsátandók. A bajai ref. iskolát államosították, az egyházra nézve igen kedvező föltételek mellett. A Kálvin-emlékre az egyházmegye 2676 koronát gyűjtött. Kiemeljük, hogy míg a gazdag bácskai és baranyai gyülekezetek gyűjtése egy helyen sem érte el a 150 koronát, addig a kis szlavóniai becsmen-dobanovcze egymaga 230 koronát gyűjtött. A feketehegyi egyház, tekintettel arra, hogy ezelőtt mintegy 20 évvel a papválasztás alkalmával a pályázat ugy íratott ki, hogy, a helybeli német ref. leány egyházra való tekintettel, a lelkésznek németül is kell tudni, kéri az egyházmegyét, hogy ezt a követelményt a feketehegyi papválásztás feltételei közül egyszersmindenkorra törölje, mert a díjlevélben erről szó sincs s ezáltal a magyar egyház papválasztási jogában korlátoztatik. Ezek voltak a gyűlésnek kiemelkedőbb mozzanatai. A sokféle jelentés, ügyészi, közalapi, nyugdíjintézeti, tanügyi, gyámtári, közpénztári, számszéki stb. stb. jelentések inkább helyiérdekű jelleggel bírnak. Tudósító. A külső-somogyi egyházmegye közgyűlése. Aug. 23-án és 24-én tartotta meg gyűléseit a külsősomogyi egyházmegye Tabon. 23-án volt a lelkészi értekezlet, melynek tárgya: Az új adózás által előállott helyzettel szemben teendőink megbeszélése volt, Túri Károly egyházmegyei főjegyző előadásában. Az új adózás megszünteti a terményt és szolgálmányokat s kizárólag készpénzen alapszik. így az egyházi hivatalnokok terményjárandóságainak forrásai megszüntettek. Miként szolgáltassa ki az egyház hivatalnokai fizetését ? Fizesse-e meg az adócsökkentési segélyből az egyház? Most az a kérdés, köteles-e elfogadni a hivatalnok a konvent által megállapított összegezést? Előadó e kérdésre adott feleletet, és pedig röviden: köteles. Támaszkodva a III. t.-cz. 11. § utolsó kikezdésére, melyből világos, hogy : „megváltoztatanrlók az egyházi hivatalnokok díjlevelei is, a mennyiben azt az adózási rendszer szükségessé teszi", ehhez a 13. § még hozzá teszi: „az eddig netán fizetett népiskolai tandíj eltörlendő és a díjlevelek az adókulcs elfogadásával egyidejűleg átváltoztatandók". Igaz, hogy a 9 filléres rozs és 11 filléres búza nem felel meg a mai élet nehézségeinek, viszont azonban a lelkiismeretlenül teljesített közmunka értéke vagy a bornál történt emelkedés kiegyenlíti a gabonánál szenvedett vereséget. így az ő véleménye az, hogy az adócsökkentési segély alá felvett értékelések egyikétől sem lehet eltérés ; nem lehet a kedvezőt elfogadni, a kedvezőtlent visszautasítani. Szokatlanul zajos vita fejlődött ki e kérdés felett. Puskás János szerint a díjlevél kétoldalú szerződés, melyet még a felsőbb hatóság sincs jogosítva, a két szerződő fél egyező akarata nélkül, megmásítani.' Itt a két legfőbb tényező: a hivatalnokok és a gyülekezet. Ha ők megegyezhetnek a konventi kulcstól eltérőleg, mért ne egyezhetnének meg? És a felsőség miért ne erősítené meg ? Az értekezlet tagjai előtt Puskás felfogása részesült kedvezőbb fogadtatásban és a hosszúra terjedett vita, a a lelkeket meg nem nyugtatva, az előadó álláspontjának mellőzésével végződött. A másik felolvasó Kájel Endre, balatonendrédi lelkész lett volna, a Kálvin-Szövetségről; a késői idő miatt azonban felolvasása a jövő értekezletre halasztgatott. 24-én ült össze a közgyűlés, mely a 37-ik dicsérettel és Kálmán Gyula esperes imájával vette kezdetét. Dr. Vécsey Tamás gondnok megnyitó beszédében igen szépen emlékezett meg Kálvin Jánosról. A nagy reformátor sokoldalú munkálkodását hatalmas ecsetvonásokkal festette, s igazán kellemes meglepetésben és * nagy élvezetben részesítette a közgyűlést. Hatalmas éljennel jutalmazta is azt és jegyzőkönyvében kinyomatni rendelte. Kálmán Gyula esperes évi jelentése következett ezután. Megemlékezett Kálvinról s a genévei ünnepségek kapcsán arról, hogy kerületünk püspöke is a theologiai tudományok doktori czímével tiszteltetett meg. Ez alkalomból üdvözli is az egyházmegye. Megemlítette, hogy szeretett gondnokunk újabb mesgyéhez ért életeéveiben : a 70-hez; de bármily soká éltesse az ég, az egyházmegye tántoríthatatlan ragaszkodásáról biztosítja. Államsegély kérvénye 1908-ban 13 egyháznak, ez évben 17-nek rendben. Annak a kérdésnek eldöntését, hogy köteles-e elfogadni az egyházi hivatalnok a konventi értékelést, vagy ha nem, miből fedeztessék a magasabb áron beszerzendő terményre szükséges összeg? a konventre véli bízni. Az egyházak s lelkészek pontosan befizették a nyugdíjjárulékokat. Hanem a mily meglehetősen felemelő érzéseket